Zártkertek: 6-8 hónap az adásvétel

 A procedúra

Tavaly május óta egy kiskertet csak úgy lehet eladni, ha a tulajdonos a vételi ajánlatot előbb kifüggeszti 60 napra az önkormányzatnál. Ha nem jelentkezik rá olyan személy, akinek elővásárlási joga van, indul a további procedúra: a kérelem mintegy 30 napra a megyei földhivatalhoz kerül, utána 30 napig a földbizottság vagy a helyettesítő agrárkamara gondolkodik rajta, hogy eladható-e. Majd visszaküldik az önkormányzatnak újabb kifüggesztésre, innen pedig határozathozatalra a megyei földhivatalhoz. Ez 60 napba telik. A határozatot az ügyvédnek kézbesítik: ekkor adhatja oda a vevő a vételárat az eladónak. Az ügyvéd legvégül a járási földhivatalhoz küldi a szerződést. Az adásvétel 6-8 hónapig is eltarthat.

– Megrohamoztak kérdéseikkel az ügyfelek január elején, azt olvasták ki egy államtitkári interjúból, hogy a zártkertekre nem vonatkozik a földtörvény – mondta egy szegedi ügyvéd. – Sokan vennének ugyanis olyan kiskertet, ahol lakni is lehet, de félnek a több mint fél évig tartó procedúrától. Sajnos marad minden a régiben.

[namelink name="Nagy István"], a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára a Magyar Nemzetnek a következőket mondta január 5-én megjelent interjújában: „A parlament a 2015-ös költségvetési törvényt megalapozó salátatörvényben már elfogadta a zártkertekkel kapcsolatos módosítást. Ez kimondja, hogy a zártkert nem azonos a termőfölddel, vagyis más szabályozási viszonyok vonatkoznak rá. Az ingatlanhoz hasonlóan adható és vehető anélkül, hogy valaki földműves lenne."

Mi az igazság? Az FM sajtóirodája terjedelmes választ írt kérdéseinkre, amelyet nem közlünk szó szerint. Megismételték, hogy a 2014. május 1-jével hatályba lépett új magyar földforgalmi szabályozás a zártkerteknél is a termőföldekre vonatkozó szabályok alkalmazását rendelte el. Most január 1-jével se vonták ki őket a törvény hatálya alól. Az a különbség, hogy az 1 hektárnál kisebb kerteket bárki megszerezheti, nemcsak földműves.

Kiskertek Szeged-Baktóban. Minden marad a régiben. Fotó: Schmidt Andrea

 Megoldás?

Azt írja még az agrártárca lehetőségként: a mezőgazdasági művelés alatt nem álló, lakó- vagy üdülőfunkciót betöltő zártkerteket ki lehetne vonni a művelés, így a földtörvény alól is, de ez több 100 ezer forintba kerül.

A decemberben elfogadott salátatörvényben kivételt csak az úgynevezett rekreációs, illetve hobbikertekkel tettek, ilyeneket azonban Csongrád megyében nem találunk. Az FM-től kapott válaszban megmagyarázták: az önkormányzatok az országban több helyen a tulajdonukban álló kertes területeket a lakosságnak hobbikertként adták használatba. Az önkormányzatok által kötött szerződések közül sok az év végével járt le, és – az agrártárca szerint – fennállt annak veszélye, hogy a korábbi bérlők nem szerezhetik meg az érintett zártkerteket, így azok művelés nélkül maradnának.

A probléma orvoslására módosította az Országgyűlés a földforgalmi törvényt: „2015. január 1-jétől a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában álló és határozattal rekreációs célú megszerzésre kijelölt, legfeljebb 1 hektár területnagyságú föld tulajdonjogát vagy használati jogosultságát megszerezheti."