Szeged és környéke

2014.08.25. 20:03

A csiga, aki lepke akart lenni

Szeged - Az 1990-es években kezdett Magyarországon elszaporodni az Ibériai-félszigetről származó spanyol csiga. E meztelencsigának természetes ellensége nincs, kiirtani nagyon nehéz, és a büdös növényeken kívül szinte mindent letarol a kertben.

Farkas Judit

Igazán hatásos az indiai futókacsa lenne ellene, de míg Nyugat-Európában bérelni lehet a futókacsákat e célra, nálunk ez még kevéssé elterjedt módszer. A nedves, esős időben még inkább paradicsomi állapotokat találnak maguknak a spanyol csigák – bár éppen ez az egyik növény, amit nem szeretnek –, ám ők sem egyformák. A képen látható példány nem elégedett meg a kedvező adottságokkal, és nem is arról álmodozott, hogy ingatlant szerez, mint egynémely rokona. Ő lepke akart lenni.

A pillangó felénél „kifogyott a tinta

A pillangó felénél „kifogyott a tinta". A szerző felvétele
Vesztére száraz, meleg nyári napon lepte meg az ihlet. Csigasebességhez képest szép kört futott be a repülni vágyó puhatestű, saját „földhözragadt" testét használva rajzeszköznek. Ment, ment, és a csiganyálkából szép lassan egy pillangó alakja bontakozott ki. Elkészült a teste, az egyik szárnya – ezen a ponton azonban megállt a munka. Talán kifogyott a ˝tinta˝ a nagy melegben, majd kiszáradt a nagyravágyó állat? A barna, csupasz, közutálatnak örvendő jószág álma megvalósításába halt bele? Álljon itt tanulságul: addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér – avagy csigából nem lesz pillangó.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!