Nem írja felül a TÉSZ-t az emberi jogi egyezmény

Az első fokon tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre (TÉSZ) ítélt P. Attila ügyvédjének indítványa alapján a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön felfüggesztette a most 31 éves bátmonostori férfi és három társa ellen emberölés és más bűncselekmények miatt indított büntetőügyben az eljárást, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi.

Korábban egyetlen védő sem nyújtott be indítványt az eljárás felfüggesztésére azért, mert álláspontja szerint a TÉSZ kiszabása nemzetközi szerződésbe, az Emberi Jogok Európai Egyezményének harmadik cikkébe ütközik. [namelink name="Lázár János"] Miniszterelnökséget vezető államtitkár a döntésre úgy reagált: a bíróságoknak fogalmuk sincs a magyar valóságról, és nem igazságot, hanem jogot szolgáltatnak.

Magyarország 1990-ben csatlakozott az Európa Tanácshoz, az 1993. évi törvénnyel pedig kihirdette az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A TÉSZ-t 1999-ben mégis bevezették Magyarországon, ami 2012-ben az alaptörvény része lett.

– Egy tényleges életfogytiglanra ítélt magyar férfi ügye már folyamatban van Strasburgban. Szerencsés lenne megvárni az ottani állásfoglalást az Alkotmánybíróságnak, mert az ott hozott döntés teljesítése nemzetközi kötelessége lenne hazánknak, amire az alaptörvény is kötelez, így a strasburgi döntés előtt meg kellene hajolni – mondta [namelink name="Nagy Ferenc"].

Az SZTE ÁJTK Büntetőjogi és Büntetőeljárás-jogi Tanszékének egyetemi tanára elmondta: az, hogy hazánk előbb hirdette ki az Emberi Jogok Európai Egyezményének harmadik cikkét, ami tiltja a kínzás, megalázó bánásmód és embertelen büntetés alkalmazását, nem jelenti azt, hogy erősebb érvényű lenne az alaptörvényünkbe foglalt tényleges életfogytiglan alkalmazásánál.

Emlékeztetett: az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi jogerős határozatában a Nagykamara úgy döntött, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélteknek joguk van ahhoz, hogy felülvizsgáltassák büntetésüket. A döntés azután született, hogy Angliában több gyilkos azzal fordult a strasbourgi bírósághoz, hogy emberi jogaikat sérti a tény, hogy ügyüket soha nem vizsgálhatják felül. A tanács igazat adott nekik, és végül azt javasolták, hogy 25 év börtön letöltése után kérvényezhessék azt.

Nagy Ferenc azt mondta, hogy az Alkotmánybíróság büntetőügyekben csak konkrét eseteket vizsgálhat, így bármilyen döntést is hoz ezen ügyben, az a jövőben nem lesz kötelező érvényű azokban a perekben, amelyekben a vádlottat szintén tényleges életfogytiglanra ítélik. Az egyetemi tanár számára rejtély, hogy a hazánkban korábban jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt 31 ember védője miért nem fordult hasonló indokkal a bíróságokhoz.