Kis szegedi rosszullétteszt

– A nemzetközi kutatások azt bizonyítják, hogy az emberek azért nem viselkednek hősiesen kritikus helyzetekben, mert nem tudják, hogy akár viselkedhetnének másként is, nem ismerik fel a helyzetet, vagy éppen a többség nyomására nem mernek cselekedni. Azon dolgozunk, hogy ezeket a félelmeinket, gátlásainkat sikerüljön legyőznünk.

Kísérletünkben három helyszínen teszteltük az utca emberét. Megfigyeltük, hogy leggyorsabban azokon a helyeken segítenek az emberek egymáson, ahol nagyon nehéz kikerülni az utcán fekvő embert. De például egy nyílt részen akár negyedórát is feküdhetünk úgy az utcán, hogy senki sem jön oda megkérdezni, mi a bajunk – mesél a Hősök Tere elnevezésű civil kezdeményezésről [namelink name="Orosz Gábor"] szociálpszichológus, aki 2006 és 2013 között a szegedi egyetemen tanított, jelenleg az ELTE-n és az MTA-n dolgozik.

Kollégánk 23 percig nyögdécselt a Tisza Lajos szobor tövében, de mindenki elsétált mellette.
Fotó: Karnok Csaba
Magunk is rögtönzött felmérést végeztünk a szegedi Széchenyi téren. A Tisza Lajos-szobor elé feküdtünk ki hétköznap délután.

Az történt, amit vártunk: nem jött senki kérdezősködni. Sokan megálltak, néztek egy rövid ideig, majd továbbsétáltak, pedig nyögésekkel próbáltuk hitelessé tenné a tesztet. Összesen 23 percet feküdtünk a napsütésben.

 Az vagy, amit teszel

A kezdeményezés tudományos hátterében a Heroic Imagination Project áll – alapítója a világ egyik legismertebb szociálpszichológusa, dr. Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem professzora. Ez a képzési program a gátlásokat feloldó hétköznapi hősiességet állítja középpontba. A kezdeményes szlogenje erre hivatott felhívni a figyelmet: „Az vagy, amit teszel". A professzor április elején Magyarországra is ellátogat, hogy minél több emberhez juttassa el a módszer lényegét.

Az októberben indult Hősök Tere projekthez már több mint százan csatlakoztak. Elindítói a közönyösség helyett arra buzdítanak, hogy mindenki vegye észre, mikor lehet képes egy helyzetben segíteni. Orosz Gábor eddig négy helyen „lett rosszul" Budapesten. Februárban az Andrássy útra feküdt ki, senki sem jött oda hozzá egyszer sem.

– Nagyban befolyásolja a segítségnyújtási hajlandóságot a helyzet. Ha feltűnő helyen fekszel le, például egy pad elé vagy egy lépcsőre, akkor könnyebben észrevesznek az emberek, ilyenkor egy perc alatt érkezik segítség. A padon, ha észre is vesznek, azt gondolják, hogy csak megpihentél egy kicsit, és nincs veszély.

Az első segítséget nyújtó ember helyzete nehéz, ő kerül reflektorfénybe, ami kellemetlen lehet. Az ehhez hasonló helyzetekben minél több ember van jelen a helyszínen, annál lassabban következik a segítségnyújtás, illetve annál könnyebben fordul elő, hogy senki sem segít. Mindez azért van, mert megoszlik a felelősség az emberek között.

Nagyon fontos, hogy ez egy automatikus reakció, ami különböző embercsoportok esetében így működik, és mindez különösen igaz, ha a segítségnyújtás rizikóval jár.

A Hősök Tere kezdeményezés célja, hogy ismerjük fel ezeket a helyzethez köthető szabályszerűségeket, és válasszuk ki a megfelelő viselkedést. Ez pedig sok esetben az, hogy merünk tenni, és merünk mi lenni az első ember, aki átalakítja a normát – mondta Orosz Gábor.