Panelprogram: februárban indul a harmadik felvonás

500 milliárd forintos panelprogramot jelentett be a napokban Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Az egyharmad rész állami támogatással, jövő februárban induló Panel III. programban 380 ezer iparosított technológiával készült lakás felújítását 2020-ig kívánja elérni a kormány. Az első panelprogram 2002-ben indult, a második 2009-ben. Utóbbi pénzhiány miatt 3 évig állt.

Szeged élen járt a panelfelújításban, 2002 és 2009 között 19 ezer 941 lakás újult meg, amihez az önkormányzat több mint 5 milliárd forint támogatást nyújtott. A 10 emeletes tömbházak ablakcseréje, a homlokzatok szigetelése tetőjavítással együtt átlagosan 80 millió forintba került, amiből a lakók 35 milliót fizettek. A harmadik panelprogramban újdonság, hogy a 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban már épületenergetikai felújításra is igénybe lehet venni uniós forrást a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP), így a vissza nem térítendő támogatás egy része ebből származik. A Panel III. program egyharmad részét kitevő vissza nem térítendő támogatás forrása a szén-dioxid-kvóta értékesítéséből származó 70 milliárd, továbbá az uniós operatív programokból várható 90-95 milliárd forint – mondta Németh Lászlóné.

Kilátás. A Panel III. programban 380 ezer lakást akarnak felújítani 2020-ig. Fotó: Segesvári Csaba
Az elmúlt több mint 10 év tapasztalata azt mutatja, megérte a panelházakat felújítani Szegeden. Amíg 2002–2004 között csak 1059 lakást szigeteltek, addig 2005–2006 között már 12 ezer 267-et, 2008-ban 5191-et és 2009-ben 1424-et. Az első kettő panelprogramban Szegeden 19 ezer 941 lakást újítottak fel a 27 ezer 500-ból. A 8 évvel ezelőtti felújítási láz tükröződik a Szegedi Hőszolgáltató Kft. számaiban is: amíg a szegedi panelházakban a 2005–2006-os télen 1 millió gigajoule energiát használtak fel, addig tavaly már csak 687 ezret. A megtakarítás több mint 30 százalékos. A spórolás pedig mindenki érdeke, hiszen 2000–2012 között még a KSH adatai szerint is négyszeresére emelkedett a földgáz ára, a távfűtéshez pedig legtöbbször gázzal melegítik a vizet.

2009-ben kiszámolta az Ezermester

A panelprogram nem titkolt célja, hogy a komplex felújítás mellett – a falak hőszigetelésével, ablakcserével, gépészeti felújításával, és ahol lehet, megújuló energiatermeléssel – 40 százalékkal csökkenjen a fűtésienergia-felhasználás. A cél pedig teljesíthető, legalábbis erről írt 2009- ben az Ezermester magazin. Összehasonlítottak két 58 lakásos panelházat, az egyiket 2007-ben felújították, a szigetelés mellett a fűtési rendszert is korszerűsítették, a másikat nem. Számításaik szerint a hőmennyiségmérővel is felszerelt panelprogramos házban a fűtési szezon első 3 hónapjában 55 százalékkal csökkent a hőfelhasználás, ami havi 8000 forint megtakarítást jelentett.

Hogy szeretik-e a szegediek a felújított lakásokat? A válaszok eltérők. Beszámoltunk olyan esetről, amikor a lakók a szigetelés után 27 fokot mértek a fürdőszobában, nyitott ablak mellett is 24 fokot mutatott télen a hőmérő. Viszont a többség szereti a „becsomagolt", hőszigetelt házat. – Három éve szigetelték a házat, addig a szélső lakásban télen alig volt 19 fok. Most 22-23 fok van, és nyáron sem melegszik fel annyira a lakás – mondta Bányik Sándor. A szegedi férfi jó tapasztalatokról mesélt. – A 63 négyzetméteres lakásban havi 17 ezer forintos fűtésszámlát fizetek, viszont az elszámoláskor közel 3 hónapot visszakaptam. 195 ezer forintba került a szigetelés, úgy érzem, megérte – magyarázta a Nyitra utcai férfi.

Megyei helyzet. Hódmezővásárhelyen 2008-ban és 2009-ben lendült fel a panelfelújítás. 21 társasház pályázott, nyert, és mind be is fejezte az összesen 909 millió forint értékű renoválást. Az önkormányzat egyharmaddal, vagyis 303 millió forinttal támogatta – mondta az önkormányzat sajtóreferense, Göbl Vilmos. A város erőteljesen kampányolt a programért, de egy lakásszövetkezet sok társasházat visszatartott az indulástól. Makón utoljára 2008-ban pályázott 5 épület 198 millió forint értékben, amihez a város 66 millióval járult hozzá, és minden ház elvégeztette a felújítást. Csongrádon a 645 panellakás közül egy sem vett részt a panelprogramban. Szentesen a 2215 panellakás közül eddig 1391 lakás újult meg.

* * *

Kérdés, ki ad támogatást, és milyen feltétellel

Az iparosított technológiával épült tömbházak rekonstrukciója 2002-ben kezdődött, ám abban az évben még kevés lakóközösség vágott bele a felújítási munkálatokba. A finanszírozási feltételek és a műszaki tartalom sokáig változatlan volt. A panel- és téglablokkos házak korszerűsítési költségének egyharmadát a lakástulajdonosok, egyharmadát az állam állta, egyharmadát pedig az önkormányzat, utóbbira kedvezményes bankhitelt vettek fel a helyhatóságok. A műszaki tartalomban például a nyílászárócsere, a homlokzat- és tetőszigetelés, a lépcsőház-világítás és liftkorszerűsítés volt elérhető. A települések később teherbíró képességüktől függően differenciálták az általuk biztosított támogatást. Az utolsó, 2009-es pályázati körben Szeged többféle kedvezményt adott. A nyugdíjasoknak 33 százalékot fizetett a város továbbra is, az aktív dolgozók 17 százalékot kaptak, míg azok, akik korábbi panelpályázatokban már támogatást kaptak, 8,5 százalékban részesültek.
A kormány által bejelentett harmadik panelprogramról még semmi biztosat nem tudni – sem a pályázati feltételekről, sem a műszaki tartalomról nem jelent meg hivatalos tájékoztató. Az is kérdéses, hogy az állami dotáció mellett szükség lesz-e önkormányzati támogatásra. Mert ha igen, akkor ahhoz a településeknek újabb hitelt kellene felvenniük, márpedig az új szabályok szerint minden újabb adósságvállaláshoz állami engedélyt kell kérniük az önkormányzatoknak.

* * *

Energiaklub: problémásak az adatok

Az Energiaklub és a MEHI is állítja: Magyarországon csak minden ötödik lakás panel, ennek ellenére csak az iparosított technológiával épült házak felújítását támogatja a kormány. Az Energiaklub szerint eddig nem 320 ezer, hanem csak 76 ezer ház újult meg.

˝Számos kutatás igazolja, hogy nem a panelekben érhető el a legnagyobb lakásonkénti energiamegtakarítás.˝ Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Kft. (MEHI) szerint a családi házakra és a társasházakra is ki kellene terjeszteni a panelépületekre bejelentett lakásfelújítási programot. Az Energiaklub szintén azt javasolja, hogy az egyéb építőanyagból épült épületek felújítására is legalább akkora hangsúlyt fektessen a kormány, mint a panelekre. Azt írják, a hazai lakásállomány 82 százaléka nem panellakás.
A MEHI-nél nem értik, miért tesznek kivételt a panellakásokkal. Bart István, a kft. ügyvezető igazgatója szerint a magyar lakásokból csak minden ötödik panel, és ezek között jóval nagyobb a felújítottak aránya, mint a családi házaknál vagy a társasházaknál. Hozzáteszi, számos kutatás igazolja, hogy nem a panelekben érhető el a legnagyobb lakásonkénti energiamegtakarítás.

Az Energiaklub is hangsúlyozza, a magyar háztartások 83 százaléka nem panelépületben lakik, és számukra jelenleg nem érhető el állami támogatás energiahatékonysági korszerűsítésekre. Az Energiaklub szerint ellentmondásosak az adatok az eddigi panelprogramok eredményével kapcsolatban is. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlése szerint az előző, Panel II. programban 320 ezer lakás korszerűsítése történt meg. Ezzel szemben az NFM háttérintézménye, az ÉMI által készített hivatalos zárójelentés adatai szerint a Panel I. programban 46 ezer, a Panel II. programban pedig 30 ezer lakás nyert állami támogatást.