Erőss Zsolt nem félt a haláltól

Erőss Zsolt vezetésével, négy társával együtt mászta meg 2006-ban Makrai László a 4810 méteres Mont Blanc-t. Az extrém sportokat kedvelő Makrai szerint Erőss mindenre felkészült, a halál is csak egy lehetőség volt.

– Barátaimon keresztül találkoztam Erőss Zsolttal, egy közös túra vezetésével bíztuk meg 2006-ban. Heten vágtunk neki Európa legmagasabb csúcsának, 5 nap alatt tettük meg 1000 méterről oda-vissza a csúcsot. Erőss Zsolttal heteken át terveztük az utat, pedig neki csak edzésnek számított a háromnapos hegymenet – elevenítette fel a 6 évvel ezelőtti útját [namelink name="Makrai László"]. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója ma már úgy véli, nem vágna neki 5000 méter feletti csúcsoknak.

Erőss Zsoltot kedves, szótlan, ám nagyon fegyelmezett vezetőnek ismerték meg Makraiék. – Zsolt a hóhatárig könnyű saruban jött, ott, ahol mi már nehéz bakancsokban is csak botorkáltunk, ő föl-le szökellve terelgette a csapatot: úgy pattogott a sziklákon, mint egy zerge. A havas-jeges lejtőkön már összekötött minket, felkerültek a bakancsokra a szöges hágóvasak. Megnyugtatott, ha kicsúszunk, akár két-három embert is meg tud fogni – mondta. A volt atléta arról is beszámolt, hogy a Mont Blanc csúcsához vezető 30 centiméter széles „ösvényt" kétszáz méteres szakadék határolja, viharos széllel.

Kolozsváron is gyertyát gyújtottak a Kancsendzönga megmászása után eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter emlékére. Fotó: MTI/Biró István
– Erőssön mindig látszott, hogy a hegy az élete. A sík vidéki élettől szenvedett. Monotonitástűrése elképesztő volt. Elmesélte, hogy egy-egy csúcstámadásnál olyan is előfordult, hogy két hétig egy sátorban kellett várnia. Minket az is érdekelt, hogy mit lehet 7000 méteren csinálni. Azt mondta: várni. Ezt sokan nem bírják, egyszerűen belebolondulnak a várakozásba, vagy vaktában elindulnak. Soha nem láttuk rajta, hogy félne, semmi sem zavarta, a halál számára mellékes volt. Egy érdekelte, hogy fent legyen a hegyei között – tette hozzá Makrai.

A cégvezető úgy véli, Erőss mindenre felkészült, tisztában volt vele, hogy 8000 méter felett el fogja veszíteni tisztánlátását. – Badarság, hogy elszámolta magát, volt már fent többször, pontosan tudta, mi várja ott. Kitűnően felkészültek voltak fizikailag, ezért is vágtak neki a csúcs támadásának, ami valamiért sokkal hosszabbra sikerült. Azt tudni kell, 8000 méter felett egy perc alatt jó, ha egy métert megtesz a hegymászó, az oxigénhiány miatt eluralkodik a teljes közöny.

A Kancsendzöngára tartó expedíció magyar tagjai, Kiss Péter (balról), Erőss Zsolt és Kollár Lajos, az expedíció vezetője Jaroslav Dutka szlovák hegymászóval az alaptáborban. Fotó: Magyarok a világ nyolcezresein
„Tiszta, nemes lelkű embernek ismertem meg Kiss Pétert"

Együtt utazott Moszkváig a vásárhelyi [namelink name="Horváth László"] [namelink name="Kiss Péter"] hegymászóval, amikor a Kancsendzönga meghódítására indult Erőss Zsolttal. Egymás mellett ültek a repülőn, beszélgettek. Azt mondta, Péter semmi másra nem tudott gondolni, csak a mászására. Társára, Zsoltra istenként tekintett, életét adta érte a 27 éves gyöngyösi fiatalember.

– Tiszta, nemes lelkű embernek ismertem meg Kiss Pétert, aki visszament társáért, Erőss Zsoltért. Életét adta érte, igazi hősként – mesélte a vásárhelyi Horváth László, aki a Kancsendzönga meghódítására indult két hegymászóval utazott Moszkváig a repülőn. A tragédiába torkollt – leereszkedés közben eltűntek a hegyen – expedícióra mentek.

Kiss Péter fotója a szülővárosában, Gyöngyösön tartott megemlékezésen.
Fotó: MTI/Komka Péter
– Egymás mellett ültünk a repülőn. Több órát beszélgettem Péterrel. Semmi másra nem tudott gondolni, csak a 8586 méteres hegy megmászására. Erőss Zsoltra istenként nézett fel, és ilyenként beszélt róla. Nagyon várta az expedíciót, hiszen eddig csak Európában mászott. Elmesélte azt is, hogy korábban, 2011-ben a 26. Budapest Nemzetközi Maratont barlangászfelszerelésben futotta végig. Nem hiszem, hogy túl jó anyagi körülmények között vágtak neki az expedíciónak, Péter a repülőn is hegymászóruhában utazott. Mondta is, hogy fillérre ki van centizve a költségvetésük. Valószínűleg segítőkre sem nagyon futotta. Nagyon szerény volt, még azt sem tudta, hogy a sajtóban cikkek jelentek meg az expedíciójukról. Elkérte az újságokat, és mint egy kisgyerek, úgy örült az írásoknak – mondta a vásárhelyi férfi, akit a rövid ismeretség ellenére is megrázott a 27 éves gyöngyösi fiatalembernek és társának a tragédiája.

Kétszer lett az év teljesítménytúrázója

Kiss Péter gyerekként ismerkedett meg a hazai teljesítménytúrázással. Kétszer érdemelte ki Az év teljesítménytúrázója címet. 18 évesen váltott, hazai mászóiskolákban, majd a Magas-Tátrában gyakorolt. Expedíciós barlangászként mintegy 15 kilométer járat felfedezése kötődik a nevéhez. Első magyarként érte el az Alpok összes 4000-es csúcsát, és egyedül végigmászta a Magas-Tátra főgerincét.László tavaly Tibetben járt, ahol szent helyeket keresett fel – 5600 méter magasan. Azt mondta, bár ők vízszintesen mentek, mégis megviselte a csoportot az oxigénhiány – elképesztő fejfájásuk volt, és 5 lépés után úgy érezték, mintha jó néhány métert futottak volna. Gyötrelmes állapotba kerültek, akadt olyan a csoportból, aki nem is ment tovább.

– El tudom képzelni, hogy 3000 méterrel magasabban milyen emberpróbáló körülmények között mászott a két hegymászó. Péter azt mondta, hogy a csúcs meghódítása kevesebb mint feleannyi teljesítmény, mint lejönni. Pontosan Erőss Zsolt mondta korábban, hogy 8000 méter felett mindenki magára számíthat, ha nem, akkor ketten halnak meg. Péter visszament érte, nem hagyta magára, ahogy megismertem a fiatalembert, kétségem nem volt afelől, hogy esetleg máshogy döntött volna – jegyezte meg.