Ale Ildikó festménye Tokióba is kijutott

– Inspirációt sok minden adhat egy festőnek, nekem többnyire az irodalom és a zene nyújtja a kiindulási alapot. Érdekel, hogy milyen a versben, zenében rejlő gondolat, hangulat, érzelem képi átirata és ennek alkotó folyamata – beszél művészetéről [namelink name="Ale Ildikó"] szegedi festőművész.

– Fontos számomra, hogy a művészettel vizuális nevelőként is foglalkozhatom. Sok tanítványomra lehetek büszke, akik elindultak művészi pályájukon, révbe értek, vagy éppencsak egyszerűen kifinomultabb, jobb meglátással, érzékenyebben közelednek a képzőművészet felé. Sokat dolgozom, törekszem arra, hogy alkotó periódusaimat összefoglalva legalább két-három évente új anyaggal jelentkezzem – mondja.

Ale Ildikó az októberi, Szövedék című önálló kiállításán.
Fotó: Magyarics Robin

Névjegy

Ale Ildikó Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola rajz szakán végzett 1997-ben. Ezt követően a Magyar Iparművészeti Egyetem hároméves képzésén vizuális és környezetkultúra tanár szakon, múzeumpedagógia szakirányon tanult tovább. 2003 óta tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete képzőművészeti tagozatának. Következő kiállítását április 9-én a Somogyi-könyvtárban láthatják a szegediek, a költészet napjához kapcsolódóan. 

Legutóbbi szegedi kiállítását tavaly októberben láthatta a közönség az egyetem rektori hivatalának átriumában, Szövedék címmel. – Az önálló kiállításokkal párhuzamosan országos és nemzetközi képzőművészeti kiállításokon is szerepelek. Pár évvel ezelőtt történt, hogy egy budapesti galéria hívott meg a honlapom alapján a Hungarian-Spirit című magyar–japán projektjébe. Így került ki egy képem Tokióba. Többféle grafikai-festészeti technikát használok, a műveim nagy része azonban pasztellel készül – fogalmaz a festőművész.

Szívesen alkot műfaji és technikai megkötések nélküli pályázatokra is, de a tematikus, adott gondolatkörre motiváló kiállításokat szereti leginkább, ahol a szellemi, lelki felkészülés fontos része a mű megteremtésének. Most két aktuális kiállításra koncentrál, a kecskeméti Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennáléra, ahol az angyalok lesznek a megjelenítendő ikonográfiai program szereplői, és a lengyel Nowy Saczban megrendezendő Pasztell Biennáléra. Tudatosan formálja az időbeosztását, mint mondja, „blokkokban" dolgozik: külön napokat, heteket szán az alkotásra és a tanításra, és sok kiállításra jár, hogy naprakész legyen. Azok közül, amelyeken részt vett, a legemlékezetesebbek közé sorolja például a budapesti kiállításokat, a debreceni és a szegedi Nyári Tárlatokat. A Tisza-parti városban többször volt egyéni kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában.