Végéhez ért az ürgelajstrom

Még néhány hét, és kiértékelik a Herman Ottó Intézet koordinálta Vadonleső Program ürgelajstromában összegyűlt adatokat: az egyedszám megbecsüléséhez ugyanis a legjobb támpont az ürgelyukak feltérképezése és megszámlálása. Húsz-huszonkét éve ezért minden esztendőben lajstromoznak, így követve a hazai állományt. Úgy hatvan kijelölt területet ellenőriznek újra és újra, ehhez a munkához kerestek még áprilisban önkénteseket. 

Vannak olyan fajok, fajcsoportok, amelyek országos megfigyelése széles elterjedési területük, életkörülményeik miatt önkéntesek segítsége nélkül szinte elképzelhetetlen – nyilatkozta lapunknak Váczi Olivér etológus. Jelenleg nagyjából 100 ezerre becsülik az ürgék számát Magyarországon. 

Mostanra jelentősen lecsökkent életterük, illetve, ahogy Váczi Olivér etológus, a program koordinátora is hangsúlyozta, a legeltetés hiánya, vagy a különböző ürgecsoportok elszigetelődése egymástól szintén fennmaradásukat veszélyezteti. 

Terepi adatok nélkül nem képzelhető el hatékony természetvédelem, így ürgevédelem sem – írta a Mártélyi, illetve Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetet is gondozó Kiskunsági Nemzeti Park. Tudniuk kell ugyanis, hol fordulnak elő az állományok, azok nagyságában, kiterjedésében milyen változások történnek, milyen térbeli elrendeződésűek a kolóniák, fennmaradásukat milyen tényezők segítik vagy veszélyeztetik. Az „ürgelyukleltár” ezt a folyamatot segíti, illetve az Európai Unió felé is van adatszolgáltatási kötelezettség. 

Az ürge valaha olyan nagy számban élt az országban, hogy mezőgazdasági kártevőnek számított, még a 20. század közepén is irtották. A legeltetéses állattartás visszaszorulásával a rövid füvű pusztákat kedvelő faj élőhelyeinek nagy része eltűnt, így annyira megritkult, hogy ma már fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. 

Az ürge igen fontos szerepet tölt be az élővilágban: több értékes, ritka ragadozómadár, mint például a kerecsensólyom és a parlagi sas egyik fő tápláléka. Az ürgelyukak a puszta hüllőinek és kétéltűinek menedékei a hőségben. Ráadásul a kis rágcsálók földalatti járatai a talaj vízháztartását is kedvezően befolyásolják, és eltűnésükkel a pusztai gyepek fajösszetétele is átalakulhat.