ParkettPróba

2009.08.10. 13:56

Milyen tánc a Bécsi keringő?

Az egyik leglátványosabb és legnépszerűbb társastánc. A sodró 3/4-es lendület és lüktető ritmus magával ragad táncost és közönséget egyaránt.

A Bécsi keringő eredete a XVI. századtól kezdődően a Landler-re és a Dreher-re vezethető vissza. A XVIII. századig hatósági tilalom alatt állt.

A báli programok nélkülözhetetlen tánca, melynek zenéjében igen sok vonós hangszer szerepel. A keringő későbbi diadalmenetében nagy szerepet vállalt a Strauss dinasztia is, lenyűgöző muzsikáival.

Paul Krebs nürnbergi tánctanár munkájának köszönhetően 1951-ben a keringőt a hivatalos versenytáncok közé fogadták, s azóta a standard versenyek hangulatteremtő táncaként szerepel.

//

var so = new

SWFObject("http://csp.picsearch.com/players/mediaplayer.swf?customimage=http%3A//csp.picsearch.com/img/Q/Y/J/n/thumb_QYJnhJO_ELlnxfCCdhwU8A/1.jpg&playlist=http%3A//csp.picsearch.com/playlist%3Fauth%3D-2TMURFq5p5BdtkGuCSWRDNXw5SW9Y_kbobtR7zX8hL8i4KTMnF_ZdLrb35ZIA45Myf8AzphlN0hjCfMG0WL1-fy4xRXsofJfWz4ZjNdHoz9GltO0JxBYhxTDgzEqvmyoWOdc_h1r78dR_QBmgn0bwiOZU-mUqyplrZAUWnNKizbUCDzpcX3pRZJONRNmv_M78V8WUSZSv5oYUkZ7M14ZW0IocuTOH87&fullscreenpage=fullscreen%3Fpermaid%3DQYJnhJO_ELlnxfCCdhwU8A&fsreturnpage=main%3Frequest%3Dframe%26permaid%3DQYJnhJO_ELlnxfCCdhwU8A&repeat=list&allowfullscreen=true&", "mediaplayer", "340", "292", "8", "#FFFFFF");

so.addParam("wmode", "transparent");

so.addParam("quality", "high");

so.addParam("width", "340");

so.addParam("height", "292");

so.addParam("allowScriptAccess", "always");

so.addParam("allowFullScreen", "true");

so.write("QYJnhJO_ELlnxfCCdhwU8A");

// -->

A társastáncok közül a keringőnek van a legrégebbi hagyománya. Neve a német "waltzen" (forogni, keringeni) szóból származik és a talajon sikló lábak forgó mozgására vonatkozik. A tánctörténészek többsége a keringőt a régi Dreherre vagy a Landlerre vezeti vissza a XVI. századtól kezdődően. Ezt a táncot Németországban és Ausztriában a nép táncmester nélkül táncolta. 3/4-es vagy 3/8-os ütemű körtánc volt, melyben a párok egymást átkarolva és egymás körül forogva táncoltak egy elképzelt középpont körül. Ez a tánc igen népszerű volt, olyannyira, hogy évszázadunk elejéig városban és falun egyaránt táncolták.

A másik verzió szerint a keringő keletkezését az ún. Langaus-ban kell keresni, abban a táncban, amelyben a táncosoknak egy meglehetősen hosszú termet kellett a legkevesebb forgással végigtáncolni. A hatóság tilalmi rendeletet hozott a tánc ellen egészen a XVIII. századig. A büntetés indoka: tilos a partnernő körbeforgatása és megpörgetése, levegőbe dobása és átpördítése.

A Bécsi keringő, amely 6 lépésből áll, két 3/4-es ütemre volt felosztva és egy teljes fordulással összekötve kiteljesedett az akkoriban még szokásos balett-technika segítségével. Németország maradt a keringővel kapcsolatos események középpontja egészen a húszas évekig, amikor is a valcer úgy egy évtizedig háttérbe szorult a modernebb, dinamikusabb táncformák miatt.

Angliában a Bécsi keringő sohasem volt otthonos. Az angolok Bécsi keringő elleni tiltakozását mutatja, hogy náluk ez a tánc a standard táncversenyek programjában az utolsó táncként szerepel, míg más országokban a harmadik bemutatandó tánc.

Néptáncként a keringőt a harmincas évek elején fedezték fel újra, mégpedig a III. Birodalomban - Németországban - és Ausztriában. Az osztrák császári és királyi katonatiszt és tánctanár, Karl von Mirkowitsch tette a Bécsi keringőt újra társaság- és versenyképessé.

A tánc a gyors, egyenletes, szárnyaló, teret betöltő lépésekben és forgásokban fejeződik ki. Zenéjében - amely egyébként mára új lendületet kapott André Rieu keringőkirálynak és zenekarának köszönhetően - sok a vonós hangszer. E csodás melódia táncra ösztönöz minden táncoslábú embert.

 

//

var so = new

SWFObject("http://csp.picsearch.com/players/mediaplayer.swf?customimage=http%3A//csp.picsearch.com/img/c/1/1/Y/thumb_c11YGVI-5_CeLunE_eEeAA/3.jpg&playlist=http%3A//csp.picsearch.com/playlist%3Fauth%3Dd1f19A9j3uZKQSwJ7KlUiFcrRJvcxB2ghDZ_P1OQdo3NmoNJuZ1TL2vBz0fhkaXbgVOtHqRo2jLpqQ0y12WwfqcQQnV9hOlzBEEPJhGJhsGZGMatVl_zSJ_NZTMl6VLEWrhOzrQt1cp-xCJX-5yjXub5ntcgik7tcUDxYEyauxK_aknTzfk0Kpbczpu8nt2nQ5HJ-l2z1oKVewVWz_aRSzyc-PQGm7qr&fullscreenpage=fullscreen%3Fpermaid%3Dc11YGVI-5_CeLunE_eEeAA&fsreturnpage=main%3Frequest%3Dframe%26permaid%3Dc11YGVI-5_CeLunE_eEeAA&repeat=list&allowfullscreen=true&", "mediaplayer", "340", "292", "8", "#FFFFFF");

so.addParam("wmode", "transparent");

so.addParam("quality", "high");

so.addParam("width", "340");

so.addParam("height", "292");

so.addParam("allowScriptAccess", "always");

so.addParam("allowFullScreen", "true");

so.write("c11YGVI-5_CeLunE_eEeAA");

// -->

 

Zenéje: gyorsan folyó, temperamentumos, szárnyaló, lendületes

Zenei üteme: 3/4-es

Tempó: tudásszint szerint 50-60 ütem/perc, versenyeken 60 ütem/perc

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!