Mutatjuk a levélben szavazás menetét

Az április 3-i parlamenti választáson és a vele egy napon rendezett népszavazáson a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak országos pártlistára, regisztrálni március 9-én 16 óráig lehetett a Nemzeti Választási Irodánál (NVI).

Az NVI által összeállított szavazási levélcsomag tartalmazza az országos listás szavazólapot (ez eltér a magyarországi szavazás szavazólapjától, mert a voks elhelyezésére szolgáló kör a szkennelés megkönnyítéséért zöld színű, illetve a szavazólap pecsét nélkül érvényes), a népszavazási szavazólapot (ez a szavazólap kék színű kerettel van ellátva, a szavazat elhelyezésére szolgáló kör szintén zöld színű és ez is pecsét nélkül érvényes). A szavazási levélcsomag tartalmazza továbbá a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát (ez az úgynevezett azonosító nyilatkozat), a szavazólapok elhelyezésére szolgáló belső borítékot és a válaszborítékot (az NVI-nek címezve), valamint a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.

A választópolgár az országgyűlési választáson csak egy pártlistára szavazhat érvényesen. A népszavazáson négy kérdésben szavazhat a választópolgár. A voks akkor érvényes, ha a választópolgár két egymást metsző vonallal szavaz.

A szavazólapot ezt követően a kis borítékba kell helyezni, és a borítékot le kell zárni. A nem lezárt borítékban lévő szavazat érvénytelen.

Ezt követően a választópolgárnak ki kell töltenie az azonosító nyilatkozatot. Az azonosító nyilatkozatra rá kell vezetni a választópolgár nevét, születési helyét és idejét, személyi azonosítóját vagy a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának a számát.

Az adatoknak meg kell egyezniük a regisztrációs kérelemben megadottakkal. Hiába tölti ki valaki helyesen az azonosító nyilatkozatot, ha azt nem írja alá, a szavazata érvénytelen lesz. Négy évvel ezelőtt a visszaküldött szavazási iratok 15 százaléka volt érvénytelen.

A szavazólapokat tartalmazó borítékot és az azonosító nyilatkozatot válaszborítékba kell zárni. Ez lehet az NVI által küldött, az NVI-nek címzett külső boríték, vagy bármilyen más válaszboríték (például ha a választópolgár a külképviseletre levélben kívánja eljuttatni levélszavazatát).

Egy válaszborítékba csak egy nyilatkozatot és a két szavazólapot – az országos pártlistásat és a népszavazásét – lehet tenni, ha egy válaszborítékba több nyilatkozat vagy szavazólap kerül, valamennyi voks érvénytelen lesz.

Ezt követően a válaszborítékot le kell ragasztani, ami azért fontos, hogy a borítékból ne lehessen se kivenni, se beletenni más szavazatot.

A szavazó szabadon dönthet arról, milyen úton juttatja vissza voksát az NVI-hez: a válaszborítékot feladhatja postán (bárhonnan ingyen), ebben az esetben a levélnek a szavazás befejezéséig meg kell érkeznie a Nemzeti Választási Irodához. Feladhatja térítés ellenében bármelyik külképviseletre címezve is, ebben az esetben a külképviseleti szavazás végéig kell megérkeznie a levélszavazatnak a külképviseletre.

A válaszboríték leadható bármely külképviseleten is március 19-től munkanapokon, a külképviseletek általában 8-16.30 között vannak nyitva. Beregszászon, Ungváron, Kolozsváron, Csíkszeredán, Bukarestben és Szabadkán hosszabbított nyitvatartással fogadják a levélszavazatokat: április 2-áig minden nap 6-22 óráig lehet leadni a levélszavazatokat.

A válaszboríték leadható a külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt (általában 6-19 óra között) is, illetve Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen is, a szavazás napján 6-19 óra között.

Borítókép: A Nemzeti Választási Iroda (NVI) munkatársai a levélszavazatok feldolgozását végzik a budapesti Nemzeti Választási Központban a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. Fotó: MTI Fotó: Soós Lajos