Nemzeti gyásznap

2024.10.06. 09:31

Tisztelet a hősöknek! Az aradi vértanúkra emlékezik az ország

Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján, vasárnap reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. Az eseményen jelen volt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke, valamint a kormány több tagja – tudósít az MTI.

MW

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (hátul, k) és Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke (hátul, b) jelenlétében katonai tiszteletadással ünnepélyesen felvonják, majd félárbócra engedik a nemzeti lobogót az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2024. október 6-án

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

Félárbócon a nemzeti lobogó az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2024. október 6-án
Fotó: Bruzák Noémi / Forrás:  MTI

A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében végezték. A ceremónián közreműködtek a Magyar Honvédség Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár 32. Testőrezred katonái, a Magyar Honvédség Központi Zenekara, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor 

az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.

Példát mutattak életükkel és halálukkal, szenvedélyes, hazáért vívott harcukkal és sírig tartó hűségükkel. A 14 mártír halála nem volt hiábavaló, Magyarország ma szabad és független ország. Valósággá vált mindaz, amiért a hős férfiak 175 évvel ezelőtt életüket adták 

– hangzott el az eseményen.

A megemlékezés a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik.

Az Aradon kivégzett 13 vértanúról Orbán Viktor miniszterelnök, Sulyok Tamás köztársasági elnök, Lázár János építési és közlekedési miniszter, Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója és Vitályos Eszter kormányszóvivő is megemlékezett a közösségi oldalán.

Tisztelet a hősöknek!

– írta közösségi oldalán Orbán Viktor.

„Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt." – Ezek voltak gróf Vécsey Károly honvéd tábornok utolsó szavai kivégzése előtt

– emlékeztetett az államfő.

Zsigmond Barna Pál: a magyar nemzet karakterét meghatározza a szabadság és az önrendelkezés

Az aradi vértanúk vére pecsételte meg azt az elkötelezettséget, amely már csaknem két évszázada meghatározza a magyar nemzet karakterét: a szabadságot, önrendelkezést és a nemzeti identitás iránti feltétlen hűséget – mondta az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára vasárnap Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.

Zsigmond Barna Pál, az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, a Batthyány-mauzóleumnál hangsúlyozta, a 13 aradi vértanú nem csupán a múlt, hanem élő üzenet a jelen számára is arról, hogy a szabadságot és a függetlenséget soha nem adták könnyen.

Küzdeni kell érte, védelmezni kell és meg kell érteni, hogy azok, akik a szabadságot korlátozni akarják, mindig új formában jelennek meg. Változatos ideológiákkal igyekeznek alátámasztani az igazukat, de a céljuk ugyanaz: „hazánk szuverenitásának korlátozása által kívánják növelni saját hatalmukat”

 – fogalmazott az államtitkár.

ZSIGMOND Barna Pál
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára beszédet mond az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen, a Fiumei úti sírkertben 2024. október 6-án
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás: MTI

Egyúttal rámutatott, a magyar kormány a nemzeti szuverenitás őrzője, az ország szuverenitását célzó jogi és politikai támadásokkal szemben is megvédi Magyarországot. „Amíg nemzeti kormánya van a hazának, addig ellenállunk a nyomásnak” – fogalmazott Zsigmond Barna Pál.

Elmondta, az Európai Unióval fennálló viták az ország gazdasági függetlenségét és semlegességét tekintve olyan kihívások, amelyek „megkövetelik tőlünk, hogy megvédjük érdekeinket és értékeinket”. Kijelentette azt is: „ki kell állnunk Magyarország hosszú távú stratégiai érdekei mellett, az európai politikai bonyolult útvesztőiben is”.

Arra is kitért, hogy az orosz-ukrán háború, valamint a közel-keleti konfliktus nem csupán az érintett államok ellenségeskedését jelentik, hanem Európa és a világ új geopolitikai rendjének a kérdéseit is feszegetik. Amikor a világ háborús és gazdasági nehézségekkel, geopolitikai megosztottsággal küzd, különösen fontos, hogy mi, magyarok egységesek maradjunk – fogalmazott az államtitkár.

Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, a kormány azt szeretné, hogy Európa nemzeteivel együttműködve a kontinens ismét erős legyen és biztosítsa az uniós polgárok számára a jólétet, a békét és a biztonságot. A magyar uniós elnökség is arra törekszik, hogy „tegyük naggyá Európát” – fogalmazott.

Kiemelte, 1848-49 mártírjainak áldozata arra emlékeztet, hogy egy nemzet ereje az összetartozásban rejlik, valamint abban, hogy ennyi idő elteltével is képesek voltunk nemzeti identitásunkban megerősödve, egymásba kapaszkodva megmaradni a Kárpát-medencében.

Emlékeztetett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra –, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első miniszterelnökére.

Koszorúzás az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján a Batthyány-mauzóleumnál tartott megemlékezésen, a Fiumei úti sírkertben 2024. október 6-án
Fotó: Hegedüs Róbert / Forrás:  MTI

Közölte, 

Pozsonytól Nagyváradig, Besztercebányától Bécsig, Gödöllőtől Zomborig a Kárpát-medence összes szegletéből származtak nemzeti hőseink, az aradi vértanúk, akiknek neve összeforrt Magyarország történelmével. Az aradi vértanúk felemelő hagyatéka évszázadok távlatából is szilárd erkölcsi iránytűként szolgál 

– jelentette ki az államtitkár.

Hozzátette, a szabadságharc hőseinek emléke azt is üzeni, hogy a szabadságért vívott harc sosem volt könnyű és sosem volt választás kérdése. A világ hatalmi játszmáiban, a kisebb nemzeteknek különösen nehéz dolguk van, ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Magyarország megőrizze függetlenségét.

A megemlékezés végén Juhász Imre, az Alkotmánybíróság elnöke, a kormány nevében Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Zsigmond Barna Pál helyezte el a kegyelet koszorúit. Sulyok Tamás köztársasági elnök nevében Kun Szabó István vezérőrnagy, a Sándor-palota Honvédelmi Igazgatóságának igazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök nevében Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár koszorúzott. Elhelyezték Kövér László, az Országgyűlés elnökének koszorúját is.

Vargha Tamás: a vértanúk megmutatták, a bátorság, a hűség és a hazaszeretet jelenti a sikeres nemzet alapját

Az aradi vértanúk is megmutatták, hogy a bátorság, a hűség és a hazaszeretet jelenti a sikeres nemzet alapját – mondta a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára vasárnap Debrecenben, az aradi vértanúk emléknapján.

Vargha Tamás a honvédtemetőben, a Haldokló oroszlán emlékműnél tartott megemlékezésen azt mondta, „történelmünk tragikusan sokszor avatta már golgotává a magyar földet, sok mártírt követelt már a magyar szabadság kivívása a nemzet fennmaradásáért”.

Hozzátette: az aradi vértanúk legyőzték félelmeiket, meghunyászkodás helyett a cselekvést választották, egyéni érdekeik helyett az összetartozás és az egység erejében bíztak.

Emlékezzünk rájuk, mert csak így őrizhetjük meg az utánunk következő generációknak példamutató cselekedeteiket és tetteiket, amelyek nélkül ma mi nem állhatnánk itt 

– mondta az államtitkár.

Vargha Tamás hangsúlyozta, hogy az aradi vértanúk napja nemcsak a múltról, hanem a jelenről és a jövőről is szól.

Felidézte, hogy 1848-49 egységbe kovácsolta a magyarságot, nemesek, polgárok, földművesek együtt harcoltak a magyar szabadságért, azokért az értékekért, amelyek ma természetesek a számunkra.

Emléküknek azzal is adózunk, hogy „együtt, közösen, békében egy olyan stabil és virágzó országot építünk, amely történelmi értékeinket rohamosan változó világunkban is megőrzi”

 – mondta az államtitkár a megemlékezésen.

Kósa Lajos (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke azt hangsúlyozta, bár a szabadságharc elbukott, de az áldozat nem volt hiábavaló, mert {nem jöhetett volna el a kiegyezés 1867-ben, ha nincs a szabadságharc”.

Vagyis „a békét megnyertük” – mondta, hozzátéve, a történelmünk azt tanúsítja, hogy „a békét meg tudjuk nyerni, a háborút nem”.

„Ebből a mai magyarok – nagyon helyesen – azt a következtetést vonták le, arra tanít minket a saját történelmünk, hogy nekünk a békére van szükségünk, a békét mindig meg tudjuk nyerni. A háború nem jó nekünk” – fogalmazott a kormánypárti politikus.

„Szilárdan kiállunk amellett a politika mellett, amely a békét akarja” – mondta Kósa Lajos.

A beszédeket követően előbb a honvédtemetőben lévő hősök emlékművénél, majd Nagysándor József honvédtábornok debreceni kőhalmánál, utána a Péterfia utcai Nagysándor József-emléktáblánál tartottak koszorúzást.

Potápi Árpád János: a magyar szabadságvágyat sohasem sikerült letörni

Bár a szabadságharcot leverték és az aradi vértanúk emlékét üldözték, a magyar szabadságvágyat sohasem sikerült letörni, a függetlenség eszméje tovább élt és erősödött a nemzetben, amely soha nem volt annyira erős és összetartó, mint most – hangoztatta a nemzetpolitikai államtitkár vasárnap Kézdivásárhelyen.

Potápi Árpád János az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulója alkalmából a Nagy Mózes Főgimnázium udvarán rendezett megemlékezésen rámutatott: az aradi vértanúk a szabadság és hazaszeretet jelképévé váltak, az utókorra hagyott szellemi örökségük nemzedékeket tanított bátorságra és nevelt hazaszeretetre. Felidézte: Kézdivásárhelyen is fegyvert fogtak a székelyek, és a székelyföldi városban öntötték Gábor Áron híres ágyúit, ezáltal a város a szabadságharc egyik hadiipari központjává vált.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte: a 1848-ban a 12 pont utolsó követelése - Unió Erdéllyel - a nemzet egyesítését tűzte ki célul. Úgy értékelte: a nemzetrészeket elválasztó országhatárok ellenére mára közjogi és szellemi értelemben is sikerült egyesíteni a nemzetet, hiszen az egyszerűsített honosításnak köszönhetően közel 1 millió 200 ezer külhoni magyar kapott magyar állampolgárságot.

Megerősítettük a magyar intézményrendszert szerte a Kárpát-medencében. Az élet számos területén az oktatástól a gazdaságon át a kultúráig megerősítettük a magyar közösségeket. Ma már büszkén jelenthetjük ki, hogy a magyarság soha nem volt ilyen erős és összetartó, mint most. Mindez pedig annak is köszönhető, hogy miképp a szabadságharc idején is, mindenki megteszi azt, amit megkövetel tőle a haza. Az erdélyi magyarság esetében ez most nem más, mint az összefogás

– értékelt az államtitkár.

Potápi Árpád János szerint a június önkormányzati és európai parlamenti választásokon elért "történelmi győzelem" után az év végi választásokon újra meg kell mutatni az összefogás erejét. 

Ahhoz, hogy az eddigi munka folytatódjon, a jövőben is erős magyar érdekképviseletre van szükség, mert a magyarok ügyét csak a magyarok tudják képviselni

– hangsúlyozta.

A kézdivásárhelyi megemlékezésen felavatták a 13 aradi vértanút ábrázoló bronzplaketteket a Nagy Mózes Főgimnázium falán. Vetró András szobrászművész, a nagy múltú iskola nyugdíjas művésztanárának alkotásait a Bethlen Gábor Alap támogatásával öntötték bronzba.

A XVII. században alapított katolikus főgimnáziumban az iskola egykori tanárának, az aradi vértanúk egyik gyóntatópapja, Sujánszky Euszták minorita szerzetesnek már 2012 óta van emlékplakettje. Az 1849. október 6-i kivégzés előtt rendtársaival együtt Sujánszky Euszták gyóntatta meg, majd kísérte a vesztőhelyre a halálra ítélt honvédtábornokokat, utolsó szavaikról, hősies magatartásukról pedig forrásértékű, részletes felejegyzést írt az aradi minorita rendház naplójába.

Varga Mihály: a forradalom és szabadságharc üzenete, hogy ki kell állnunk a szuverenitásunkért

 Az 1848-49-es forradalom üzenete ma is érvényes: ki kell állnunk az igazunkért, nemzetünk és egész Európa szuverenitásáért – jelentette ki Varga Mihály az aradi vértanúk emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésen, az 1848/49-es szabadságharcban elesett Schittenhelm Ede honvéd tüzér síremlékénél, vasárnap Budapesten.

VARGA Mihály
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond az aradi vértanúk kivégzésének 175. évfordulóján, Schittenhelm Ede honvédtüzér síremlékénél tartott megemlékezésen Budapest II. kerületében 2024. október 6-án
Fotó: Lakatos Péter / Forrás: mti

Európa akkor válhat ismét erőssé, ha a saját érdekeit képviselve a nemzetállamok közösségére épül - közölte a pénzügyminiszter a megemlékezésen.

Magyarország a történelem során sokszor védte Európát a külső támadásokkal szemben. Most is vannak olyan területek, ahol a rá szabott szerep ismét Európa védelme. 

Azt kívánom, hogy ehhez a munkához legyünk képesek erőt meríteni hősi halottaink példájából

– tette hozzá.

Azt mondta: a szabadságharc hősének halála összefoglalja azt a hősies küzdelmet, amellyel sok ezernyi honfitársunk harcolt a független magyar hazáért, a magyar élet fennmaradásáért, a magyar igazságért.

Nem harcoltak hiába, mert az áldozathozatal akkor sem marad eredménytelen, ha hosszú időn keresztül annak látszott - fűzte hozzá.

Úgy vélekedett: a magyar történelem olyan a helyszínen zajlik, ahol ez az ellentmondást nem tűrő önfeláldozás az egyetlen módja a túlélésnek.

Bármekkora is a túlerő, bízni kell abban, hogy az igazság – legkésőbb hosszú távon – megvéd bennünket, valahogy úgy, ahogy ez 1848 után történt. Habár óriási volt az ár, amelyet fizettünk, a magyarság mégis megmaradt és ott van Európa térképének egy olyan pontján, ahol előttünk sokan eltűntek

 – emelte ki.

Ennek a túlélésnek a titka – folytatta – nem más, mint a kiállás az igazságunkért, a nemzeti szuverenitás oltalmazása és érvényre juttatása. A szabadságharcos hősök önfeláldozása arról is tanúskodik, hogy az igazság magasabb rendű, mint az egyéni emberi sors. Ez pedig azt is magában foglalja, hogy az ember nem mindenható, de ettől még létezik olyan, hogy Mindenható. Van objektív viszonyítási pont, van mindenség, amihez az ember mérheti magát.

Ez az állítás ma már egész Európa történelmére és akár a jövőjére is kiterjed, ugyanis az Európai Unió zászlajának csillagai arról tanúskodnak, hogy „egy felsőbb hatalom égisze alatt egyenrangú felek vagyunk” – fogalmazott.

Európát szuverén, független államok alkotják, saját önrendelkezési joggal felruházva, ezért aztán Európa sokszínű, ha úgy tetszik multikulturális, de a sokszínűség a tagállamokból ered és nem Európa egészéből. A kulturális sokszínűség alapja nem a kultúrák összekeverése, hanem az egyediségük megőrzése

 – jelentette ki.

Közlése szerint, ma másképp kell küzdenünk, mint 1848-ban kellett, mert az európai politikában több olyan erőteljes folyamatot láthatunk, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek szuverenitásunkra.

Nemzeti hőseink emlékezete megköveteli, hogy ezeket a veszélyeket képesek legyünk meglátni. Ébernek kell lenni minden veszélyt hordozó törekvéssel szemben – figyelmeztetett.

A továbbiakban úgy vélekedett, hogy jelenleg Európa meggyengülésének, szétesésének vagyunk a szemtanúi, a politikai-gazdasági hanyatlás hátterében Európa több pontján a kulturális alap, a saját önazonosság és szuverenitás meggyengülése, lépésenkénti feladása azonosítható.

A történelmi eseményekről való megemlékezés lehetőséget ad arra, hogy ismét megbecsüljük saját magunkat és a ránk szabott feladatokat is. Európa akkor válhat ismét erőssé, ha elhalványult színeit képes külön-külön megerősíteni

– hangoztatta Varga Mihály.

A megemlékezés végén az ünnepség résztvevői megkoszorúzták az 1849. május 8-án az osztrák hadsereg golyózáporában hősi halált halt Schittenhelm Ede honvéd tüzér síremlékét.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában