2024.07.11. 11:28
A Hamász további támogatását ígéri az új iráni elnök
Az izraeli–palesztin háború 279. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
A palesztinokat támogató jemeni síita húszi felkelők gépfegyvereiket a magasba tartva Izrael és az Egyesült Államok ellen tüntetnek Szanaában 2024. július 5-én. A húszik a Hamász palesztin szélsőséges szervezet és Izrael között a Gázai övezetben zajló konfliktus kiújulása óta számos drón- és rakétatámadást hajtottak végre a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben közlekedő kereskedelmi hajók, valamint brit és amerikai hadihajók ellen
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Jajha Arhab
Az EU és a G7 elítélte az újabb telepek létesítéséről szóló izraeli bejelentést
Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) külügyminiszerei elítélték, hogy Izrael újabb telepek létesítését jelentette be, valamint jelentős területeket nyilvánított „állami földdé” Ciszjordániában – tájékoztatott az Európai Unió Külügyi Szolgálata (EEAS) csütörtökön.
A brüsszeli közleményben az aláírók leszögezték: elítélik Becalel Szmotrics pénzügyminiszter, egyúttal a védelmi minisztériumon belül Ciszjordániáért felelős miniszter múlt heti bejelentését, miszerint Izrael öt stratégiai területen fekvő 5295 új lakóegység építését és három új telep létrehozását engedélyezte, valamint, hogy több mint 1270 hektárt nyilvánított „állami földnek” Ciszjordániában.
Ekkora palesztin terület állami elfoglalására több mint három évtizede, az 1993-as oslói egyezmények megkötése óta nem volt példa
– hívták fel a figyelmet. Az izraeli kormány telepesprogramja összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal, és hátráltatja a béke elmozdítását célzó erőfeszítések sikerét – jelentették ki.
„Ismételten megerősítjük elkötelezettségünket a tartós és fenntartható béke mellett, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival, a kétállami megoldás, azaz Izrael mellett egy palesztin állam létrehozása által” – fogalmaztak az aláírók, majd hangsúlyozták: ellenzik az izraeli telepek bővítését Ciszjordániában, majd a vonatkozó döntés visszavonására szólították fel az izraeli kormányt.
Ciszjordánia gazdasági stabilitásának fenntartása létfontosságú a regionális biztonság szempontjából – jelentették ki. Sürgették Izraelt, hogy szüntesse meg vagy enyhítse azokat az intézkedéseket, amelyek súlyosbítják a ciszjordániai gazdasági helyzetet, és tegye meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az izraeli és palesztin bankok közötti levelezőbanki szolgáltatások megfelelő ellenőrzés mellett továbbra is fennmaradjanak.
A közleményt a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport külügyminiszterei, valamint Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője írta alá.
A Becalel Szmotrics hivatalba lépése óta eltelt mintegy másfél évben Izrael legkevesebb 21 700 ciszjordániai lakóegység építését, és körülbelül 2600 lakás eladását engedélyezte. Ezt megelőzően, a 2020 elejétől 2022 végéig tartó három év alatt mintegy 20 ezer lakás felépítését tette lehetővé az izraeli kormány.
Szankciókkal sújtott az Egyesült Államok egy szélsőséges izraeli csoportot és több engedély nélküli telepet
Büntetőintézkedésekkel sújtott csütörtökön az Egyesült Államok egy szélsőséges izraeli csoportot és négy, engedély nélkül létesített ciszjordániai telepet.
Washington egyúttal arra szólította fel az izraeli kormányt, hogy vonja felelősségre a szélsőségeseket azokért a tetteikért, amelyek – az amerikai álláspont szerint – visszavetik a reményeket a palesztin–izraeli konfliktus kétállami megoldására.
Az amerikai szankciókkal sújtott izraeli szerveződés a Lehava (Láng) nevű szélsőjobboldali csoport, amely ellenzi a zsidók asszimilálódását a nem zsidó lakossághoz, és a vallásra, illetve a nemzetbiztonságra hivatkozva az arabok ellen uszít. Washington szerint a Lehava több alkalommal is részt vett palesztinok ellen elkövetett erőszakcselekményekben. A szervezet ellen májusban már Nagy-Britannia is bevezetett szankciókat.
Fotó: NurPhoto via AFP
Az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vetett ki négy olyan izraeli „előretolt helyőrségre” is, ahol „felfegyverkezve” próbálják elűzni a helyi palesztinokat a legelőkhöz és az ivókutakhoz való hozzáférés korlátozásával és erőszakos támadások végrehajtásával. Az amerikai külügyminisztérium szerint az egyik ilyen helyőrséget palesztin tulajdonú földön alakították ki, és az odatelepült izraeliek rendszeresen intéznek támadásokat a környéken az állataikat legeltető palesztin pásztorok ellen.
Az új szankciók hatálya alá vették továbbá a június közepén már feketelistára tett Cav 9 nevű radikális izraeli csoport két vezetőjét is.
„Az Egyesült Államokat mélyen aggasztja a szélsőséges erőszak és instabilitás Ciszjordániában, amely aláássa Izrael biztonságát” – írta Matthew Miller amerikai külügyi szóvivő közleményében. Hozzátette: Washington szorgalmazza, hogy Izrael tegyen azonnal lépéseket az érintett személyek és csoportok felelősségre vonása érdekében. Ellenkező esetben az Egyesült Államok további intézkedéseket fog bevezetni.
Izraeli védelmi miniszter: állami vizsgálóbizottság kell az október 7-e ügyében
Joáv Galant védelmi miniszter állami vizsgálóbizottság felállítását sürgette az október 7-i fiaskó ügyében katonatisztek egy diplomaosztó ünnepségén csütörtökön.
Alaposan meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyek az elmúlt évtizedben a Hamász hatalmának kiépüléséhez vezettek
– mondta a védelmi miniszter.
A csak a hadseregben (IDF-ben) folyó vizsgálatok nem teszik lehetővé a teljes korrekciót, ezért nemzeti szintű vizsgálatot kell végeznünk
– mondta Galant.
„Ennek a bizottságnak ellenőriznie kell mindannyiunkat. Engem, a védelmi minisztert, a miniszterelnököt, a vezérkari főnököt, a Sin Bet és az IDF vezetőjét” – hangsúlyozta. Szavait az ünnepség közönsége nagy tapssal jutalmazta.
Fotó: Sir Torem / Forrás: MTI/EPA/Flash 90 pool
Izraelben csütörtökön nyilvánosságra hozták az iszlamista Hamász terrortámadásakor az Gázai övezet melletti Beeri kibucban történteket feltáró vizsgálatok megállapításait.
A védelmi miniszter szerint a Beeri kibucról folytatott vizsgálat csak az első volt a jelenleg az IDF-ben folyó vizsgálódások sorában. „A javítás lehetősége az igazság felderítésében, következtetések és tanulságok levonásában rejlik” – mondta.
„Mindannyiunknak tanulnunk kell a beeriek, a készenléti egység és más civilek hősiességéből, akik hosszú órákon át a testükkel védték családjukat és a kibuc népét, amikor nem jöttünk, hogy megvédjük őket” – mondta Herci Halevi vezérkari főnök a ceremónián.
Egyesek azt kérdezik, meddig tart a hadjárat, én pedig azt válaszolom – a győzelemig, még ha időbe telik is
– hangoztatta Benjamin Netanjahu miniszterelnök az ünnepségen.
Az ezekben a napokban közvetítőkkel folyó túszmentő és tűzszüneti tárgyalásokról kijelentette, hogy elfogad egy olyan alkut, amely megfelel az általa néhány napja bejelentett „alapelveknek”, és lehetőséget ad Izraelnek, hogy visszatérjen a harcokhoz a Gázai övezetben a „háború összes céljának eléréséig”.
Az új iráni elnök a Hamász további támogatását ígéri
Irán új elnöke, Maszúd Peszeskján a Hamász vezetőjének, Iszmail Haníjének írt levelében országa támogatásáról biztosította a terrorszervezet – jelentette csütörtökön a Fársz helyi hírügynökség.
Az államfő azt írta:
Irán továbbra is teljes mértékben támogatni fogja az elnyomott palesztin népet jogos követeléseik megvalósításáig és a szent al-Kudsz (Jeruzsálem) felszabadításáig.
A levélben Peszeskján azzal vádolta Izraelt, hogy „faji elkülönítési politikát” folytat, és „humanitárius és iszlám kötelességnek” nevezte, hogy a palesztin néppel együttműködve egyszer s mindenkorra véget vessenek ennek.
Peszeskján a libanoni síita Hezbollah milícia vezetőjének, Haszan Naszrallahnak írt levelében megerősítette, hogy folytatja Irán Izrael-ellenes kurzusát.
Az iráni politikus, akit mérsékeltnek tekintenek, a közelmúltban tartott elnökválasztáson egy keményvonalas jelöltet győzött le, és várhatóan július 30-án teszi le hivatali esküjét.
Európai Unió Alapjogi Ügynöksége: nőtt az antiszemitizmus az EU tagországaiban
Nőtt az antiszemitizmus tavaly az Európai Unió területén az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) csütörtökön közzétett felmérése szerint, amelyben kiemelik, hogy a gázai fegyveres konfliktus őszi kirobbanása tovább rontott a helyzeten.
Bár a kutatást a bécsi székhelyű uniós testület 2023 első felében végezte, a gázai helyzet elmérgesedése nyomán – nemzetközi és európai zsidó szervezetekkel egyeztetve – kiegészítésekkel látták el.
A felmérést abban a 13 EU-tagországban készítették – Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Romániában, Spanyolországban, Lengyelországban és Svédországban –, ahol a statisztikák szerint az Európai Unió zsidóságának 96 százaléka él.
Ez volt a harmadik ilyen közvélemény-kutatás a 2013-as és a 2018-as után.
A gázai háború hatásai aláássák az antiszemitizmus elleni harcban elért eredményeket is
– figyelmeztetett Sirpa Rautis, a szervezet igazgatója.
Fotó: Riccardo Antimiani / Forrás: MTI/EPA-ANSA
A friss jelentésben a megkérdezettek négy százaléka számolt be antiszemita indíttatású fizikai bántalmazásról, míg ez az arány 2018-ban két százalék volt. Hatvan százalékuk úgy vélte, kormányuk nem lép fel elég határozottan az antiszemitizmus ellen.
Belgiumban a válaszadók fele – az uniós átlagnál több – számolt be zaklatásról, és kilenc százalékuk – azaz ismét az uniós átlagnál több – azt mondta, az utóbbi öt évben érte már fizikai bántalmazás zsidó származása miatt.
Franciaországban a megkérdezettek 74 százaléka úgy vélte, a gázai harcok hozzájárultak ahhoz, hogy nehezebbé vált a helyzetük; ez az arány Magyarországon volt a legkisebb, kilenc százalék.
A felmérés elkészítéséhez összesen csaknem 8000, 16 éves vagy annál idősebb embert kérdeztek.
A FRA felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsidó közösségeknek általában saját maguknak kell megszervezni védelmüket, beleértve a biztonsági intézkedések anyagi terheinek viselését is.
Ez történt szerdán:
