Közel–keleti konfliktus

2024.07.01. 09:16

Izrael szabadon engedett több tucat elfogott gázait

Az izraeli–palesztin háború 269. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli fogságból szabadult palesztin férfit fogadnak hozzátartozói a Gázai övezet középső részén fekvő Deir al-Balah város egyik kórházánál, miután az izraeli hadsereg az övezetben hónapokkal korábban letartóztatott paleszin civilek közül 55-öt szabadon engedett a Kisszufim ellenőrzőpontnál 2024. július 1-jén MTI/AP/Abdel Karim Hana

Forrás: MTI/AP

Fotó: Abdel Karim Hana

Izrael szabadon engedett több tucat elfogott gázait

Az izraeli hadsereg (IDF) szabadon engedett ötvenöt, hónapokkal ezelőtt elfogott gázait, köztük a Sífa kórház igazgatóját. Izraeli miniszterek tiltakoztak a lépés miatt.

Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter szerint „biztonsági hanyagság” volt a Sífa kórház igazgatójának szabadon bocsátása „több tucatnyi terroristával együtt”.

A videófelvételről készített képen Mohammad Abu Szalmija, a Gázai övezet legnagyobb egészségügyi létesítménye, a gázavárosi Sífa Kórház igazgatója családtagjait öleli a gázai Hán-Júnisz városban, miután az izraeli hadsereg szabadon engedte hét hónap rabság után 54 másik palesztin fogollyal együtt 2024. július 1-jén. A kórházigazgatót 2023. novemberben tartóztatta le az izraeli hadsereg azzal a gyanúval, hogy a Hamász az engedélyével használta az egészségügyi központot hadműveleti központként
Fotó: Mohamed Dzsahdzsuh / Forrás: MTI/AP

„Eljött az ideje, hogy a kormányfő leállítsa Joáv Galant védelmi miniszternek és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat főnökének a kormánynak és a biztonságpolitikai kabinetnek ellentmondó, független politizálását” – írta az X-en Bengvír.

Elfogadhatatlan a Sífa kórház igazgatójának ellenszolgáltatás nélküli szabadon bocsátása – az ő ágyaiban kínozták és gyilkolták embereinket, és a Hamász bázisaként használta. Ezt a döntést sem a kormány, sem a kabinet nem fogadta el, felelősségre kell vonni a hanyag és Izrael biztonságát károsító lépéséért a döntéshozót

– írta szintén X-en Amiháj Sikli, a legnagyobb kormánypárt, a Likud politikusa.

Előzőleg a palesztin média arról számolt be, hogy Izrael elengedett ötvenöt palesztint foglyot, köztük a Sífa Kórház igazgatóját, Mohammad Abu Szalmiját.

Abu Szalmiját az IDF novemberben azzal a gyanúval tartóztatta le, hogy a Hamász az engedélyével használta az egészségügyi központot hadműveleti központként. Egy, a palesztin médiában közzé tett videón bemutatták, ahogy a hazatérő kórházigazgatót köszöntik az övezetben.

Ultraortodox zsidó férfiak útlezárással tiltakoznak a kötelező katonai szolgálat alóli mentességük felszámolása ellen Bnei Brak településen 2024. június 27-én
Fotó: Oded Balilty / Forrás: MTI/AP

Tömegtüntetésen tiltakoztak katonai behívásuk ellen Jeruzsálemben az ultraortodox zsidók

Az ultraortodoxok erőszakos tömegtüntetésen tiltakoztak katonai behívásuk lehetősége ellen Jeruzsálemben vasárnap éjjel.

A katonai szolgálatot elutasító vallásosok összecsaptak a rendőrökkel, tüzeket gyújtottak az utakon és kövekkel dobálták az Egyesült Tórapártot vezető Jichák Goldknopf autóját.

Később Jákov Licman, a párt korábbi vezetője is hasonló sorsra jutott. A tüntetők megtámadták, betörték autója szélvédőjét, és tönkretették a járművet. Mindkét haredi politikust az izraeli rendőrök mentették ki, akik vízágyúkkal és lovasrendőrökkel oszlatták a tömeget, és öt tüntetőt őrizetbe vettek.

A tiltakozók főleg a mintegy hatvanezer lelket számláló jeruzsálemi ultraortodox, vagy másik nevén haredi irányzathoz tartoztak, akik semmiképpen sem bevonulni az izraeli hadseregbe (IDF), „inkább meghalnak” – közölték tábláikon.

Az Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i terrortámadása nyomán kitört háborúban az IDF súlyos emberhiánnyal küzd, és a legfelsőbb bíróság határozatban mondta ki, hogy a jogegyenlőség és a közteherviselés elve alapján az ultraortodoxok sem mentesülhetnek a katonai szolgálat alól.

A tüntetők azért támadták pártjuk politikusait, mert az ultraortodox pártok megszavazták az izraeli parlamentben azt az előző kormány idején beterjesztett kompromisszumos törvényjavaslatot, amely csökkentené a jelenlegi mentességi korhatárt, és „nagyon lassan”, de növelné a behívott harediek arányát.

A legfelsőbb bíróság döntése szerint ez a korábbi, még a jelenlegi háború előtt megfogalmazott indítvány is elfogadhatatlan, mert fenntartaná az ultraortodoxok kiváltságos helyzetét.

A harediek és politikai vezetőik szerint a katonai szolgálat nem összeegyeztethető szigorúan vallásos életmódjukkal. Attól tartanak, hogy a hadseregben szolgálók szekularizálódnak, elhagyják a vallási szabályokat.

A legfelsőbb bíróság döntése nyomán azonban már törvény kötelezi a fiatal haredi férfiakat, hogy kevésbé vallásos vagy világi társaikhoz hasonlóan bevonuljanak, és felszólították a hadsereget mozgósításukra.

Legutóbbi hírfolyamunk az izraeli–palesztin háborúról:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában