Közel-keleti konfliktus

2024.06.18. 13:15

Az izraeli hadsereg jóváhagyta a műveleti terveket egy libanoni offenzívához

Az izraeli–palesztin háború 256. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az IDF jelenleg Rafah város déli részén harcol, de Netanjahu az egész városra kiterjesztené a hadműveletet

Fotó: Middle East Images via AFP

Izraeli hadsereg: jóváhagyták a műveleti terveket egy libanoni offenzívához

Az izraeli hadsereg keddi közlése szerint jóváhagyta a műveleti terveket egy libanoni offenzívához.

"A helyzetértékelés részeként jóváhagyták és megerősítették a műveleti terveket egy libanoni offenzívához és döntést hoztak a terepen lévő csapatok készültségének fokozására" - áll az izraeli hadsereg közleményében. A tájékoztatás szerint a döntést az északi parancsnokság stábjának ülését követően hozták meg.

Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter kedden figyelmeztetett, hogy hamarosan döntés születhet a libanoni Hezbollah síita szervezet elleni háborúról. Az iráni támogatást élvező milícia nemrég utalást tett arra, hogy Izrael harmadik legnagyobb városa, Haifa ellen is támadást indíthat.

Kac az X-en tett bejegyzésében úgy fogalmazott: Haszan Naszrallah Hezbollah-vezető fenyegetései nyomán, miszerint megrongálhatják Haifa kikötőjét, "közel kerültünk ahhoz a ponthoz, ahol dönteni kell a Hezbollah és Libanon elleni játékszabályok megváltoztatásáról". "Egy teljes körű háborúban a Hezbollah meg fog semmisülni, Libanon pedig súlyos vereséget fog szenvedni" - húzta alá. Hozzátette: Izrael súlyos árat fizetne ezért, de az ország egységes, és helyre kell állítani lakosai biztonságát északon.

Az Egyesült Államok nem kíván szélesebb regionális háborút a Közel-Keleten - közölte kedden a Pentagon szóvivője. Pat Ryder tábornok újságíróknak az izraeli hadsereg közleményére vonatkozó kérdésére válaszolva úgy fogalmazott, nem fog találgatni, hogy mi fog történni, de leszögezte: "senki sem akar szélesebb regionális háborút".

A Hezbollah a gázai háború októberi kirobbanása óta szinte napi rendszerességgel támad izraeli célpontokat, válaszul pedig Izrael támadja a milícia állásait.

A környéken dúló harcok nyomán eddig körülbelül 150 ezren hagyták el otthonaikat.

A nap folyamán Amos Hochstein, az amerikai elnök különmegbízottja Bejrútban tárgyalt. "Az utóbbi hetekben a harcok újabb kiszélesedését láthattuk, Joe Biden pedig el szeretné kerülni az újabb eszkalációt; erre törekszünk" - mondta.

ENSZ: súlyos környezeti károkat okozott a háború

Nemcsak hatalmas emberveszteséget és pusztítást, hanem súlyos környezeti károkat is okozott a tavaly október óta tartó háború a Gázai övezetben - derül ki az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) kedden közzétett jelentéséből.

A föld, a víz és a levegő szennyezettsége eddig nem tapasztalt szintet ért el - emelik ki a dokumentum írói. A csatornarendszer megsemmisült, és mind az öt szennyvíztisztító telep üzemen kívül van.

"Ez káros az emberek egészségére, az élelembiztonságra, és rontja a Gázai övezet esélyét a fennmaradásra" - hangsúlyozta Inger Andersen, az UNEP vezérigazgatója. Mint mondta, a tengervíz sótalanításában és a szennyvíztisztításban eddig helyben elért eredmények semmivé váltak, bár egy ENSZ-vizsgálat már 2020-ban is súlyos problémákat tárt fel a vízminőségben az övezetben. Akkor a helyi vízkészlet 92 százaléka volt emberi fogyasztásra alkalmatlan.

A környezeti károk jelentős részét a légi- és a tüzérségi támadások okozták. A háború kezdete óta a Gázai övezetben mintegy 39 millió tonna törmelék keletkezett, vagyis a terület minden négyzetméterét átlagosan több mint egy mázsa törmelék borítja. 

Környezeti veszélyt jelenthetnek a napenergiával működő, megsemmisült berendezések is. A háború előtt ugyanis a Gázai övezet a világ egyik legtöbb napenergiát hasznosító területe volt a házak tetejére sűrűn felszerelt napelemekkel. Ezekből most ólom és egyéb nehézfémek kerülhetnek a környezetbe.

Eoghan Darbyshire, az Organisation Conflict and Environment Observatory nevű brit környezetkutató intézet egyik munkatársa szerint a háború hatásai nemcsak helyben, hanem globálisan is érezhetők a kibocsájtott üvegházhatású gázok klímára gyakorolt hatása miatt.

A libanoni–izraeli határ környékén kialakult feszültség csillapításáról egyeztet az amerikai különmegbízott Bejrútban

Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy megakadályozza az összecsapások kiszélesedését Izrael és az Irán támogatását élvező libanoni Hezbollah milícia között – jelentette ki kedden az amerikai elnök különmegbízottja Bejrútban.

Nabih Berrivel, a libanoni parlament elnökével folytatott egyeztetése után Amos Hochstein elmondta, a Washington által május végén közzétett, a gázai tűzszünetet célzó terv a libanoni–izraeli határon zajló összecsapásokra is kedvező hatással lenne, a többi között lehetővé tenné a határ mindkét oldaláról kitelepítettek visszatérését lakhelyeikre.

A környéken dúló harcok nyomán körülbelül 150 ezren hagyták el otthonaikat.

Izraelnek a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet ellen október elején indított háborúja óta rendszeresek az összecsapások az izraeli–libanoni határ menti térségben is.

Haszan Naszrallah sejk, az Irán és Szíria támogatását élvező Hezbollah radikális libanoni síita szervezet vezetőjének portréját viszi egy nő Bejrútban
Fotó: Vael Hamzeh / Forrás: MTI/EPA

„Az utóbbi hetekben a harcok újabb kiszélesedését láthattuk, Joe Biden (amerikai elnök) pedig el szeretné kerülni az újabb eszkalációt; erre törekszünk” – fogalmazott Hochstein újságírók előtt, ám leszögezte, hogy a térségben jelenleg „súlyos a helyzet”.

Ugrásszerűen emelkedett tavaly a fegyveres konfliktusokban meghalt civilek száma

Mintegy 72 százalékkal emelkedett tavaly a fegyveres konfliktusokban meghalt civilek száma, a meghalt gyerekek száma pedig ezen belül is megháromszorozódott – jelentette ki az ENSZ emberi jogi főbiztosa a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának hétfői, genfi ülését megnyitó beszédében.

Volker Türk szégyenteljesnek nevezte, hogy „a háború kegyetlenségével” kell kezdenie beszédét; majd elismerte, hogy az egy évvel ezelőtt elmondott beszéde óta „csak tovább fokozódtak a világ fegyveres konfliktusai.” Rémísztőnek nevezte azt is, hogy a fegyveres konfliktusokban meghalt nők száma is megduplázódott 2023-ban az előző évhez képest; ezért arra hívta fel a nemzetközi közösség szereplőit, hogy „találjanak vissza a béke ösvényére”.

Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyre több konfliktus folyamatosan óriási nyomás alá helyezi a segélyszervezeteket, amelyek anyagi kiszolgáltatottsága tovább növekedett, mivel az adománykérő felhívásokban közölt összegeknek átlagosan csak a 16,1 százaléka folyt be adományozóktól, tehát a segélyszervezetek alulfinanszírozottsága tovább nőtt. Összehasonlítás képpen azt is közölte, hogy az utóbbi két évben a védelmi kiadások 6,8 százalékkal emelkedtek világszinten.

Az emberi jogi főbiztos azt is kiemelte, hogy a világ társadalmain belül mért egyenlőtlenségek 30 éve nem tapasztalt mértékben növekedtek, miközben a szegény országok gazdasági nehézségeit a koronavírus-járvány is csak fokozta. Volker Türk végül arra hívta fel a figyelmet hogy az emberiség csaknem fele, azaz 3,4 milliárd ember él ma olyan országokban, ahol a kormánynak többet kell kifizetnie az államadósság törlesztésére, mint amit az egészségügyre és az oktatásra tud költeni.

A különmegbízott a tervek szerint megbeszélést folytat Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnökkel és Abdallah Bouhabib külügyminiszterrel is.

Az ENSZ libanoni békefenntartó missziójának (UNIFIL) vezetője, Aroldo Lázaro szintén az összecsapások elmérgesedésének veszélyére figyelmeztetett.

Letennék a fegyvert az izraeli katonák, de Netanjahu harcra kényszeríti őket

Az izraeli hadsereg (IDF) parancsnokai felfüggesztenék a Gázában zajló hadműveletet, hogy a katonáknak pihenőt adjanak. A hónapok óta tartó küzdelemben az IDF tagjai kimerültek, de Banjamin Netanjahu miniszterelnök kényszeríti a katonákat a harc folytatására – írja a Világgazdaság.
Az izraeli hadsereg jelenleg Rafah város déli részén harcol, de Netanjahu az egész városra kiterjesztené a hadműveletet. Washington próbálja elkerülni az eszkalációt, de az izraeli miniszterelnök látszólag nem hallgat az érvekre. A Fehér Ház küldötte ingázik Bejrút és Jeruzsálem között a békefeltételekkel – írta meg a Haaretz.

Azt követően, hogy Netanjahu belső nézeteltérések miatt feloszlatta a háborús kabinetet, most újabb belharc elé néz. A védelmi miniszter, Joáv Galant és az IDF parancsnokai felfüggesztenék a rafahi harcot. 

A hétfői eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában