Közel-keleti konfliktus

2024.05.28. 14:31

ENSZ: haladéktalanul véget kell vetni a gázai borzalomnak!

Az izraeli–palesztin háború 235. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Áldozat holttestét viszik a palesztin egészségügyi, igazságügyi és belügyminisztérium dolgozói

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Mohamed Hadzsár

ENSZ: haladéktalanul véget kell vetni a gázai borzalomnak!

Haladéktalanul véget kell vetni a gázai borzalomnak és szenvedésnek – jelentette ki kedden Stéphane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője.

Dujarric egyben felhívta a figyelmet arra, hogy António Guterres elítélte az Izrael által május 26-án végrehajtott halálos rafahi csapásokat.

Az izraeli hatóságoknak meg kell engedniük, illetve elő kell segíteniük a humanitárius segélyek azonnali, biztonságos és akadálymentes leszállítását a rászorulóknak és nyitva kell tartani a határátkelőket

– húzta alá a szóvivő.

Izraeli légicsapásban megsemmisült lakóépületek romjai a Gázai övezet középső részén 
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Amerikai tisztségviselők ugyanakkor újabb fennakadásról számoltak be, ami a palesztinok lakta térség humanitárius segélyezését illeti. Kedden közölték, hogy a segélyek kirakodását szolgáló, az amerikai hadsereg által a Gázai övezet partjai előtt épített móló egy darabja letört a rossz időjárási viszonyok következtében, s a létesítmény ezért átmenetileg nem üzemel. Az illetékesek ugyanakkor nem közölték, hogy milyen fokú a probléma, vagy mennyi ideig tart a móló helyreállítása.

A létesítményt két hete helyezték üzembe. Azóta az ENSZ 137 teherautóval tudott segélyeket onnan elszállítani, ami az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint nagyjából 900 tonna humanitárius támogatásnak felel meg.

Palesztin források szerint sokan meghaltak a Rafah elleni újabb izraeli támadásokban

Palesztin orvosok szerint sokan haltak meg a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban újabb izraeli támadásokban kedden, két nappal azután, hogy jelentések szerint egy légicsapás negyvenöt ember életét oltotta ki. A számos áldozatot követelő vasárnapi támadás nagy nemzetközi felháborodást váltott ki.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden Genfben arra figyelmeztetett, hogy 

még több palesztin fog meghalni, mert a Rafah elleni izraeli támadások megindítása óta teljesen leállították a súlyos betegek és a sebesültek egészségügyi okokból történő kimenekítését az övezetből.

Az izraeli hadsereg közölte, hogy vizsgálatot folytat a Rafah nyugati részében található menedék elleni újabb támadásról szóló jelentések kapcsán. A Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet szerint legalább négy gránát csapódott be az épületbe, és meg nem erősített becslések szerint az áldozatok száma meghaladta a húszat.

A World Central Kitchen (WCK) spanyol nem kormányzati segélyszervezet dolgozói munkatársaik holtteste mellett a Gázai övezet déli peremén levő Rafah város kórházában
Fotó: Haiszam Imad / Forrás: MTI/EPA

Előzőleg kedden a Hamász vezette gázai hatóságok azt mondták, hogy újabb tizennyolc ember halt meg az éjszaka folyamán Rafah elleni támadásokban.

Szemtanúk elmondása szerint az izraeli hadsereg kedden behatolt a város központjába. Az ynet izraeli hírportál szerint izraeli harckocsikat vonultattak fel Tell-esz-Szultán negyedbe, amelyet a vasárnapi légicsapások eltaláltak.

Az izraeli hadsereg (IDF) közlése szerint csapatokat vonultattak fel Rafah körül a járókelők megvédelmezésére.

Az ENSZ palesztinokat segítő szervezete, 

az UNRWA szerint mintegy egymillió ember menekült el Rafahból, amióta az izraeli hadsereg három hete megkezdte a legutóbbi offenzívát.

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICJ) a múlt héten rendelte el, hogy Izrael azonnali hatállyal vessen véget a Rafah elleni hadműveleteknek. Izrael közölte: nem ismeri el a bíróság joghatóságát.

A Hamász vezette palesztin terület egészségügyi minisztériuma szerint legkevesebb 36 096 ember halt meg és több mint 81 ezer sebesült meg a Hamász október 7-i Izrael elleni támadása kiváltotta gázai konfliktus kezdete óta.

A WHO, amely szerint még több palesztin fog meghalni az evakuálások leállítása miatt, régóta kéri: 

tegyék lehetővé, hogy több súlyos beteget, illetve sebesültet menekíthessenek ki a háború dúlta palesztin területről. Miközben palesztinok ezreinek van szüksége egészségügyi okokból sürgős evakuálásra, eddig csak nagyon kevesen kaptak erre engedélyt.

Margaret Harris, a WHO szóvivője Genfben újságíróknak elmondta, hogy az izraeli harckocsik május 7-i rafahi behatolása utáni napon hirtelen leálltak az egészségügyi célú evakuálások, aminek következtében többen halnak meg ellátásra várva.

A háború előtt naponta 50-100 ember, közöttük rákbetegek, hagyták el a Gázai övezetet, hogy egészségügyi ellátásban részesüljenek.

A WHO szerint mintegy tízezer embert kellene evakuálni egészségügyi ellátás céljából, több mint hatezer közöttük sérült, nem egészen kétezer pedig súlyos állapotban lévő krónikus beteg. A gázai evakuálások május 8-i leállítása óta a számuk mintegy ezer súlyos beteggel és sebesülttel nőtt – közölte Harris, hozzátéve, hogy ellátás nélkül meghalnak.

Újabb videót tett közzé az Iszlám Dzsihád egy túszról

Újabb videót tett közzé az Iszlám Dzsihád palesztin terrorszervezet az egyik elhurcolt túszról.

Egyelőre nem lehetett megállapítani, hogy a mintegy fél perces felvétel mikor, illetve milyen körülmények között készült, így az sem ismert, hogy a 28 éves férfit fenyegetéssel vették-e rá nyilatkozatára.

A videón látható fiatalember arról beszélt, hogy a napokban fel fogja tárni a teljes valóságot arról, hogy mi történt vele és más túszokkal a Gázai övezetben.

Az izraeli sajtó arról számolt be, hogy a férfit anyjával, nagyanyjával és barátnőjével együtt hurcolták el a szélsőségesek október 7-én a palesztin térség határa mellett található Nir Óz kibucból. A három nő november végén szabadulhatott a radikálisok markából az izraeli kormány és a Hamász iszlamista szervezet között létrejött fogolycsere megállapodás keretében. A fiatalember apját a terroristák megölték az október 7-i vérengzés során, amelynek nyomán a szélsőségesek több mint 250 túszt is ejtettek.

A Hamász és az Iszlám Dzsihád is már több olyan felvételt is közzétett, amelyeken elhurcolt emberek láthatók. Izrael e videókat a hozzátartozókkal szemben alkalmazott pszichológiai terrornak nevezte. 

Belgium országok szélesebb körét akarja meggyőzni a palesztin állam elismeréséről

Belgium azt reméli, hogy európai országok széles körét tudja felsorakoztatni annak érdekében, hogy elismerjék a palesztin államot egy olyan folyamat részeként, amely véget vethetne az október 7. óta tartó erőszaknak – idézte Alexander De Croo belga miniszterelnököt a La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap kedden.

A beszámoló szerint Alexander De Croo hétfőn, miután Brüsszelben találkozott Mohamed Musztafa palesztin miniszterelnökkel azt mondat: a palesztin állam elismerése számos ország részéről egy folyamat része lenne, amelynek célja, hogy akár néhány nap alatt vége legyen az erőszaknak.

A belga kormányfő elítélte a palesztinok számára „eddig menedékül szolgáló egyetlen terület”, a Rafah elleni elleni izraeli támadást, ahol - mint kiemelte – az emberek azt gondolták, hogy biztonságban vannak. A Rafah elleni támadás „elfogadhatatlan” – jelentette ki De Croo.

Mohamed Musztafa a találkozót követően azt mondta, nagyra értékeli az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatos belga álláspontot.

Régóta tartó kapcsolatunk van Belgiummal, mely hosszú ideje támogatja a palesztin ügyet. Nagyra értékeljük álláspontját azzal kapcsolatban is, amelyet a Gázában és Ciszjordániában történtekkel kapcsolatban képvisel

– fogalmazott a palesztin kormányfő a La Libre Belgique beszámolója szerint.

A dán parlament elutasította a palesztin állam elismerését

A dán parlament kedden leszavazta a palesztin állam elismerésére vonatkozó határozattervezetet, miután a dán külügyminiszter korábban kijelentette, hogy nincsenek meg a független palesztin állam elsimeréséhez szükséges előfeltételek. Írország, Spanyolország és Norvégia kedden hivatalosan elismerte a palesztin államot, miután a múlt héten bejelentették ezzel kapcsolatos szándékukat. Izrael „a terrorizmus jutalmazásának” nevezte a lépést és hazahívatta nagyköveteit.

A dán törvényjavaslatot február végén nyújtotta be négy baloldali párt.

Nem ismerhetünk el egy független palesztin államot, annál az egyszerű oknál fogva, hogy valójában nincsenek meg az ehhez szükséges előfeltételek

– mondta Lars Lokke Rasmussen külügyminiszter áprilisban, a parlamenti vita kezdetén.

RASMUSSEN, Lars Lokke
Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter
Fotó: Olivier Matthys / Forrás: MTI/EPA

„Nem tudjuk támogatni ezt a határozatot, de azt kívánjuk, hogy egy napon megtehessük” – tette hozzá Rasmussen, aki nem volt jelen a keddi szavazáson.

A Hamász iszlamista palesztin terrorszervezet által izraeli területen elkövetett október 7-i, a gázai izraeli hadjáratot kiváltó támadása után Dánia kijelentette, hogy Izraelnek joga van megvédenie magát, de az utóbbi időben többször is önmérsékletre és a nemzetközi jog tiszteletben tartására szólította fel.

Dublin, Madrid és Oslo az elismerésre vonatkozó döntését azzal magyarázta, hogy fel kívánja gyorsítani a tűzszünet biztosítására irányuló erőfeszítéseket a Hamász és Izrael közötti háborúban, és más országokat is felszólított a példa követésére.

Írország hivatalosan elismerte a palesztin államot

A kormány az elismerést kedd reggeli ülésén hagyta jóvá.

A kormány Palesztinát szuverén és független államként ismeri el, és beleegyezett, hogy teljeskörű diplomáciai kapcsolatokat létesít Dublin és Rámalláh között

– olvasható a közleményben.

A dokumentum szerint Írország nagykövetet akkreditál a palesztin államhoz és nagykövetséget nyit Rámalláhban.

Simor Harris ír miniszterelnök szerint a döntés célja, hogy életben tartsa a béke reményét.

„Ez arról szól, hogy hitünk szerint a kétállami megoldás az egyetlen lehetőség Izrael és Palesztina számára, hogy békében és biztonságban éljenek egymás mellett” – szögezte le a kormányfő a közleményben.

Ismételten felszólítom Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy hallgasson a világra, és állítsa le a humanitárius katasztrófát, amelynek a szemtanúi vagyunk Gázában

– hangoztatta Harris.

Írországon kívül Spanyolország és Norvégia is elismerte a palesztin államot, ez utóbbi elismerés szintén kedden lépett érvényre.

Spanyolország hivatalosan elismerte az önálló palesztin államot

Spanyolország hivatalosan elismerte az önálló palesztin államot a kormány keddi ülésén elfogadott döntésével Madridban.

A palesztin népnek joga van a reményteli jövőhöz ugyanúgy, ahogy Izrael népének is joga van a békéhez és a biztonsághoz. Annyi évtizednyi fájdalom és szembenállás után tudjuk, hogy nem létezhet egyik a másik nélkül

– fogalmazott a spanyol külügyminiszter az ülést követő sajtótájékoztatón.

 José Manuel Albares elmondta: a régióban évtizedek óta tart az erőszak, az Egyesült Nemzetek Szövetsége 76 évvel ezelőtt tett először kísérletet a béke megteremtésére. „Nem várhatunk tovább” – jelentette ki, hozzátéve, hogy beszéd és vágyakozás helyett itt az idő valóra váltani a békét.

SÁNCHEZ, Pedro
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök 
Fotó: Borja Puig De La Bellacasa/Moncloa HANDOUT / Forrás: MTI/EPA/Moncloa

A tárcavezető hangsúlyozta: az egész nemzetközi közösség tisztában van azzal, hogy a közel-keleti konfliktus rendezése a kétállami megoldáson alapul. „Izrael és Palesztina békében és biztonságban együtt élve, nincs más alternatíva” – szögezte le.

Mint mondta,

Spanyolországgal, Norvégiával és Írországgal ezen a napon 146-ra nőtt azon országok száma, amelyek elismerik a palesztin államot.

Reményét fejezte ki, hogy hamarosan még többen csatlakoznak majd a nemzetközi közösség ezen „széles többségéhez”.

Felidézte: a Hamász október 7-i támadása óta 1200 izraeli és több mint 35 ezer palesztin vesztette életét. Több mint száz túsz van palesztin fogságban, és több százezren élnek megfosztva élelemtől víztől, orvosságtól, féltve az életüket. 

Nem tolerálhatunk több erőszakot és több ártatlan áldozatot

– mondta.

Nemzetközi békekonferencia

 José Manuel Albares külügyminiszter kitért arra, hogy Spanyolország 1986-ban ismerte el Izraelt, a két országot azóta is szoros barátság és együttműködés fűzi össze, amelyet „továbbra is folytatni szeretnének”.

Szavai szerint amellett, hogy a palesztin népnek saját állama kell legyen, Izrael helyét és létezését is el kell ismerniük mindazoknak, akik még nem tették meg.

Kérdésre válaszolva elmondta: az ír és norvég külügyminiszterrel megállapodtak abban, hogy „koordinált, higgadt, határozott” választ azokra a vádakra és támadásokra, amelyek izraeli kollégájuktól érik országaikat, amióta bejelentették szándékukat a palesztin állam elismerésére. „Senki nem félemlít meg bennünket” – fűzte hozzá.

José Manuel Albares beszámolt arról is, hogy a Spanyolország által javasolt nemzetközi békekonferenciát már több mint 80 ország támogatja az Európai Unióval, az Arab Ligával és az Iszlám Konferencia Szervezetével együtt.
A hétfői eseményekről itt olvashat:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában