Kaposvár

2024.03.22. 23:29

Áder János: a klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük majd

A felesleges vizet meg kell tartani, és nem szabad kivezetni az országból - mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány elnöke pénteken Kaposváron, a víz világnapján.

MW

Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke A mi kék világunk! című szakmai konferencia keretében fenntarthatósági előadást tart óvodapedagógusok részére Kaposváron, a Klebelsberg Kollégiumban 2024. március 22-én, a víz világnapján

Forrás: MTI

Fotó: Vasvári Tamás

A volt államfő A mi kék világunk című konferencián, óvodapedagógusoknak tartott előadásában rámutatott, hogy a klímaváltozás a Kárpát-medencét hamarabb és súlyosabban érinti majd, mint Európa több térségét. A klímaváltozás hatásainak 80 százalékát a vízen keresztül érezzük majd - tette hozzá. 

Elmondta, 

az aszály, a belvíz és az árvíz az ország nagyobb részét sújtja, és sokszor egyszerre jelenik meg: 2013-ban az áradó Dunától nem messze téli aszály volt.

 A 2022-es aszály idején volt olyan országrész, ahonnan egyáltalán nem takarítottak be termést, a szárazság több mint 1000 milliárd forint kárt okozott a mezőgazdaságnak - ismertette. 

Kiemelte, 

Magyarországon négyezer kilométernyi töltést kellett megépíteni az árvizek kivédésére.

 A korábbi, a felesleges víz kivezetését előnyben részesítő vízügyi szemlélet helyett mára a víz megtartása került előtérbe. 

A Tiszán - amelynek vízszintje áradáskor egy nap alatt akár hat métert is emelkedhet - kilenc szükségtározót terveznek, ezekből hat már meg is épült. A tározók által akár egy méterrel is csökkenthető a Tisza vízszintje - mondta. 

A körülbelül egymilliós népességű Duna-Tisza közi homokhátság vízpótlása várhatóan 2030-ra befejeződik

 - közölte. 

Megemlítette azt is, hogy a víz megtartásának másik módja, ha a korábban vizenyős, de mára művelés alá vont területeket visszaadjuk a természetnek, ami azonban sok érdeket sérthet. Ezeket a földeket ki kellene sajátítani, közös megegyezéssel közös gazdálkodásba vonni. Az újra elárasztott területeken ugyanakkor a víz elszivárogna a talajba, csökkentené az aszályt, a párolgás mikroklímát alakítana ki, ami segítené a gazdálkodókat a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. 

Beszélt arról is, hogy 

világszerte egyszerre jelentkezik a "sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája". 

Az óceánok vizében lévő mikroműanyag a táplálékláncban eljut az emberhez is - jegyezte meg.
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában