2024.03.13. 05:34
Patriot légvédelmi rendszert semmisített meg az orosz hadsereg
749. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Mentő- és mentési műveleteket végeznek a megrongálódott épületekben Ukrajnában, 2024. március 13-án
Forrás: AFP
Fotó: -
Ukrán katonai hírszerzés: drónokkal mértek csapást egy oroszországi olajfinomítóra
Az ukrán katonai hírszerzés drónjai csapást mértek szerdán az Oroszország rosztovi régiójában található Novosahtyinszk olajfinomítójára, a gyár működését leállították – közölte az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége. A katonai hírszerzés kiemelte, hogy Oroszország katonai célokra használja ezt a létesítményt. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte: dróncsapásokat mértek három másik oroszországi olajfinomító üzemre: Rjazanban, a Nyizsnyij Novgorod környékén lévő Ksztovóban és a Leningrádi területen található Kirisiben. A finomítók elleni támadások a titkosszolgálat által indított különleges hadműveletek sorozatába illeszkednek.
Szisztematikusan valósítunk meg egy részletes stratégiát az Oroszországi Föderáció gazdasági potenciáljának csökkentésére. Feladatunk, hogy megfosszuk az ellenséget az erőforrásoktól, és csökkentsük az olajból származó bevételét, valamint akadályozzuk az üzemanyag-utánpótlást, amelyet az agresszor ország közvetlenül a háborúba irányít ukrán állampolgárok legyilkolására
– írta az SZBU. Hozzátette, hogy más alakulatokkal közösen hajtottak végre dróntámadást az orosz légierő buturlinovkai légibázisa és egy voronyezsi katonai repülőtér ellen.
Az Ukrajna oldalán harcoló, orosz állampolgárságú önkéntesekből álló három alakulat, az Oroszország Szabadsága légió, a Szibériai Zászlóalj és az Oroszországi Önkéntes Hadtest szerdán a Telegram közösségi oldalon közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben bejelentették, hogy megtámadják az orosz katonai állásokat az ukrán határ közelében fekvő Belgorod és Kurszk városokban, és felszólították a helyi lakosokat, hogy távozzanak a térségből.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon beszámolt arról, hogy látogatást tett a keleti országrészben lévő frontvonal olyan pontjain, amelyeknél fennáll a veszélye annak, hogy az orosz erők áttörhetnek az ukrán védelmi vonalakon. A főparancsnok pontosan nem nevezte meg látogatása helyszíneit. Tájékoztatása szerint az orosz csapatok aktív támadóműveleteket folytatnak Donyeck megyében Terni, Ivanyivszke, Berdicsi és Tonenyke, valamint a zaporizzsjai régióban lévő Verbove és Robotine településeknél.
Ukrán külügyminiszter: az ukrán katonák hamarosan érzékelni fogják a lőszerellátás növekedését
Az ukrán hadsereg hamarosan érzékelni fogja a lőszerszállítmányok növekedését, Csehország nemrégiben tett kezdeményezésének köszönhetően – jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerdán Kijevben, a Mihai Popsoi moldovai külügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatón.
Az ukrán tárcavezető szavai szerint az újabb lőszerszállítmányokra az ukrán fegyveres erőknek már nem kell hónapokat várniuk. Elmondta, hogy a héten a cseh fél részletesen bemutatja a lőszerszállítási tervet. Hozzátette: Kijev e téren készen áll a teljes körű együttműködésre és segítségnyújtásra.
A cseh kezdeményezést úgy tervezték, hogy egész évben megvalósítható legyen. Az első lövedékek belátható időn belül megérkeznek. Utána az év során folyamatosan jönnek az újabb tételek
– fejtette ki Kuleba.
Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden jelentette be, hogy az országa kezdeményezésére Ukrajna számára vásárolt 300 ezer tüzérségi lőszer beszerzése mellett Prága további 200 ezer lövedék vásárlására kapott előzetes hozzájárulást.
Petr Pavel cseh elnök a múlt hónap közepén rendezett müncheni biztonságpolitikai konferencián közölte, hogy Csehország akár 800 ezer megvásárolható lövedéket is talált, amelyeket néhány héten belül Ukrajnába küldhetnek, ha a vásárláshoz összegyűjtik a szükséges összeget.
A múlt héten a cseh miniszterelnök bejelentette, hogy mostanra elegendő pénz gyűlt össze az első, 300 ezer darab tüzérségi lövedék megvásárlásához. Fiala szavai szerint eddig 18 ország – köztük Kanada, Németország, Hollandia és Lengyelország – csatlakozott a cseh kezdeményezéshez, hogy harmadik országokból vásároljanak lőszert Ukrajnának.
Szijjártó Péter: balliberális bukfenc |
Brit védelmi miniszter: a NATO megállíthatja Oroszországot
A NATO tagállamai elegendő katonai és gazdasági erővel rendelkeznek ahhoz, hogy megállítsák Oroszország előrenyomulását a Nyugat felé – jelentette ki Grant Shapps brit védelmi miniszter szerdán az észak-lengyelországi Orzyszban.
A brit tárcavezető közös sajtókonferenciát tartott Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszterrel, kormányfőhelyettessel. Előtte a két politikus az orzyszi gyakorlótéren megtekintette a Dragon-24 fedőnevű hadgyakorlatot, amely része a Steadfast Defender-24 európai NATO-gyakorlatnak.
A brit miniszter Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára utalt, miszerint meg kell állítani Oroszország előrenyomulását nyugati irányban. A Nyugat képes arra, hogy megállítsa Oroszország agresszióját, „minden eszköze megvan ahhoz, hogy legyőzze Putyint” – jelentette ki Shapps. Hozzátette: az észak-atlanti szövetség együttesen „sokkal nagyobb erővel” rendelkezik, mint Oroszország, és gazdasági értelemben is túlsúlyban van.
„Mindazonáltal fennáll a kockázata annak, hogy Putyinnak sikerül előrenyomulnia” – ismerte el Shapps. Megjegyezte: ez nem lenne jó Európának, és „semmiképpen sem lenne jó Lengyelországnak”.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy a NATO védelmi szövetség.
Fotó: Tomasz Waszczuk / Forrás: MTI/EPA/PAP
Megerősítette: az év végéig meghosszabbítják a Sky Sabre légvédelmi rakétarendszer lengyelországi állomásoztatását. Tekintettel az orosz–ukrán front közelségére, a rendszernek jelenleg nagyobb a haszna Lengyelországban, mintha az Egyesült Királyságban maradna – magyarázta.
A közepes hatótávolságú rendszert 2022 márciusában telepítették Lengyelországban.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz felidézte:
a Sky Sabre eredetileg március végéig maradt volna Lengyelországban. A rakétarendszert a lengyel miniszter alapvető fontosságúnak nevezte az ukrajnai humanitárius és fegyverszállítások infrastruktúrájának biztosítása szempontjából.
A Dragon-24 hadgyakorlaton brit katonák is részt vesznek. Britek a 2016 óta Lengyelországban állomásozó nemzetközi NATO-zászlóaljban is szolgálnak.
Patriot légvédelmi rendszer megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz hadsereg
Megsemmisített az orosz hadsereg egy Harkiv megyébe telepített, lőállásban lévő Patriot légvédelmi rendszert – közölte szerdán az orosz védelmi tárca.
A minisztérium szerint az orosz erők kedvezőbb állásokat foglaltak el a Donyeck környéki, az avgyijivkai és a dél-donyecki fontszakaszon, miközben meghiúsítottak 14 ellentámadási és egy határáttörési kísérletet. Az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél 12 ellenrohammal próbálkozott Avgyijivka környékén. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonalon közel 1140 katonát veszített, közülük a legtöbben, mintegy 460-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak és a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott szerdai nagyinterjújában azt mondta, hogy keddre virradóra egy több mint 300 fős, külföldi „zsoldosokkal” megerősített csoportosulás tett kísérletet arra, hogy Ukrajnából betörjön az oroszországi Kurszk és Belgorod megye területére. Putyin szerint a fegyveresek mintegy 230 embert vesztettek, valamint a nyolc bevetett harckocsijuk közül hetet, továbbá mind a kilenc gyalogsági harcjárművüket. Ezek közül, mint mondta, hét amerikai gyártmányú Bradley volt.
Az államfő úgy vélekedett, hogy a támadás fő célja a hétvégén esedékes elnökválasztás meghiúsítása, de legalábbis megzavarása lett volna.
Fotó: Aleksz Babenko / Forrás: MTI/AP
A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egyebek mellett egy Sztrela-10-es légvédelmi rakétarendszer harci járművét, egy fegyver- és haditechnika-javító műhelyt, két Mi-8-as helikoptert, kilenc harckocsit, három parancsnokitörzs-harcjárművet, hét gyalogsági harcjárművet, három páncélozott harcjárművet, két brit gyártmányú AS-90-es Braveheart önjáró és három amerikai M777-es vontatott tarackot, továbbá HIMARS és Grad sorozatvetők négy, illetve hat rakétáját, három francia gyártmányú HAMMER irányított légibombát és 136 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek szerdán ukrán tüzérségi és dróntámadást. Az orosz védelmi minisztérium szerdán mintegy hetven, pilóta nélküli repülőszerkezet lelövését jelentette hat orosz régióból. Belgorodban pilóta nélküli repülőszerkezet csapódott be egy többemeletes lakóházba, Rjazanyban pedig egy olajfinomítóban okozott átmenetileg tüzet, két ember megsebesítve. A Rosztov megyei Novosahtyinszkban is dróndarabok hullottak egy olajipari létesítmény területére.
Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján a március folyamán felerősödött ukrán dróntámadásokat az orosz elnökválasztás megzavarásának és a lakosság megfélemlítésének szándékával magyarázta.
A szóvivő a konfliktus eszkalálását célzó felbujtásnak nevezte William Burns CIA-igazgatónak az amerikai kongresszushoz intézett felhívását, miszerint segítséget kell nyújtani Kijevnek ahhoz, hogy visszanyerje „támadó kezdeményezését”, valamint hogy „mélyreható csapásokat” mérhessen a Krímre, és támadhassa az orosz Fekete-tengeri Flottát. Fontosnak és időszerűnek minősítette ugyanakkor Ferenc pápa állásfoglalását, miszerint az ukrajnai konfliktusban a vesztes félnek meg kellene találnia a bátorságot ahhoz, hogy beleegyezzen a tárgyalásokba. Zaharova méltatta, hogy a Vatikán többször is kifejezte készségét a közvetítésre.
A rosztovi régióban egyébként az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) őrizetbe vett egy orosz állampolgárt, aki együttműködött az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU). Az ügyről több konkrétumot nem közöltek.
Légiriadót jelentettek be Ukrajna két régiójában
A lakosság riasztására szolgáló hivatalos forrás adatai szerint légiriadót rendeltek el Szumi és Harkov térségében – írja a Ria Novosztyi.
Oroszország 58 ukrán drónt semmisített meg
Március 13-án az Ukrán Fegyveres Erők (UAV) 58 pilóta nélküli légi járművét semmisítették meg Oroszországban – jelentette a Honvédelmi Minisztérium a Telegramon.
A drónokat egyszerre hat oroszországi régió felett fogták el. A legtöbb drónt a voronyezsi régióban semmisítették meg – 29 eszközt. A Brjanszk és Belgorod régió felett 8, illetve 11 UAV-t lőttek le. Nyolc további drónt lőttek le a kurszki régióban, egy-egy drónt pedig a leningrádi és a rjazanyi régióban.
Többen meghaltak Donyeck megyében orosz dróntámadásban
Legalább két ember életét vesztette, és többen megsebesültek a kelet-ukrajnai régióban az orosz erők által kedd éjszaka indított dróntámadásokban – közölték szerdán a helyi hatóságok.
Vadim Filaskin, Donyeck megye ukrán kormányzója a Telegramon számolt be arról, hogy kedd éjszaka orosz támadásban két ember vesztette életét, öten pedig megsebesültek.
Az északkeleti Szumi megye katonai vezetése is sebesültekről számolt be, miután egy orosz drón csapódott egy lakóépületbe. A helyi hatóságok szerint az ötemeletes lakóház 30 lakása közül 15 szinte teljesen megsemmisült, a romok alól pedig tíz embert menekítettek ki, nyolcan közülük megsebesültek.
Kedden egy orosz rakéta csapódott lakóépületekbe a délkelet-ukrajnai Krivij Rihben, melynek következtében négyen életüket vesztették és legalább ötvenen megsebesültek. A városban született és nevelkedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megdicsérte a mentőcsapatokat, és megígérte hogy Oroszországot felelősségre fogják vonni a támadásért.
Kalapáccsal támadtak Leonyid Volkovra Litvániában
Kalapáccsal támadtak rá Leonyid Voklovra, a néhai Alekszej Navalnij vezető politikai stratégájára a litván fővárosban, Vilniusban kedden – közölte szerdán Navalnij volt szóvivője, Kira Jarmis.
Volkovot a háza előtt támadták meg. Valaki betörte kocsijának ablakát, majd könnygázt fújt a szemébe, ezután a kalapáccsal kezdte ütlegelni Leonyidot
– írta Jarmis az X-en, melyhez képeket is mellékelt, amelyeken Volkov homloksérüléssel és vérző lábbal látható, a háttérben a megrongált autóval.
A litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis, megdöbbentőnek nevezte az esetet.
Az elkövetőknek felelniük kell bűneikért
– írta az X-en.
A litván rendőrség az áldozatot meg nem nevezve közölte, hogy bejelentést kapott arról, hogy egy férfit megtámadtak a háza előtt. A rendőrök nyomozást indítottak, és elkerítették a Volkov házához közeli fenyőerdőt, amely Vilnius északi külvárosi részén található, majd kutyákkal átfésülték a terepet.
A litván kémelhárítás jelentése szerint
a Volkov elleni támadást nagy valószínűséggel Oroszország szervezte és hajtotta végre.
Gitanas Nauseda litván elnök a litván rádióban közölte, hogy az akciót egyértelműen előre eltervezték, és kapcsolatban áll más balti országok elleni provokációkkal.
Egyetlen dolgot üzennék Vlagyimir Putyinnak: itt senki sem fél Öntől
– szögezte le az államfő.
Navalnij politikai csoportjának, a Korrupcióellenes Küzdelem Alapítványa (FBK) tagjainak nagy része az Európai Unió területén, a többi közt Litvániában tartózkodik, miután elmenekültek Oroszországból.
Putyin: Oroszország haditechnikai szempontból készen áll a nukleáris háborúra
A Nyugattal való tisztességes megállapodáshoz Oroszországnak írásba foglalt, hiteles garanciákra van szüksége – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 televíziónak és a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott, szerdán megjelent interjúban.
Nem akarom kimondani, de nem bízom senkiben. Nekünk garanciákra van szükségünk, és a garanciákat pontosan meg kell fogalmazni, olyanoknak kell lenniük, amelyek kielégítenek bennünket és amelyekben megbízunk
– mondta Putyin a Rosszija Szegodnya orosz állami médiacsoportnak nyilatkozva.
Az elnök leszögezte, hogy a felelős döntések meghozatala során nem fog semmi olyat tenni, ami nem felel meg Oroszország érdekeinek.
Megismételte Moszkva készségét az Ukrajnáról való tárgyalásokra, de csak az olyanokra, amelyek nem „a pszichotróp szerek használata utáni kívánságokon”, hanem a valóságon alapulnak.
Putyin hangot adott meggyőződésének, miszerint egyes nyugati elitek nem akarnak egy olyan hatalmas szomszédot, mint Oroszország és szeretnék részekre osztani. Azt hangoztatta, hogy a nyugati országok az ukrajnai „különleges hadművelet” kezdete után azt hitték, hogy a szankciók, a nyugati fegyverek és az ukrán nacionalisták keze által leszámolhatnak Oroszországgal, de azzal szembesültek, hogy „tehetetlenek az orosz nép egységével, az orosz pénzügyi és gazdasági rendszer stabilitásával és a fegyveres erők növekvő képességeivel” szemben.
Fotó: Gavril Grigorov / Forrás: AFP
Kijelentette, hogy
Oroszország haditechnikai szempontból készen áll a nukleáris háborúra. Elmondta, hogy az ukrajnai háború során soha nem volt szükség a taktikai nukleáris fegyver bevetésére.
Haditechnikai szempontból természetesen készen állunk. Ők (a nukleáris erők) folyamatosan készenlétben vannak
– mondta.
Putyin azt mondta, hazájának nukleáris triádja korszerűbb, mint bármelyik másik országé. Közölte, hogy
Oroszország akkor lenne kész az atomfegyver bevetésére, ha az orosz állam létéről, vagy a szuverenitásának és függetlenségének sérelméről lenne szó.
Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok korszerűsíti nukleáris erőit és ezek minden komponensét fejleszti, Putyin kijelentette:
Mi is.
Az elnök nem zárta ki, hogy Oroszország atomfegyver-kísérleteket hajt végre, ha az Egyesült Államok is így tesz. Úgy vélekedett, hogy Oroszország az Avangard hiperszonikus interkontinentális fegyver létrehozásával lenullázott mindent, amit az Egyesült Államok a hadászati rakétavédelembe befektetett.
Kijelentette, hogy
Oroszország intervenciós erőként kezelné az Ukrajnában megjelenő amerikai csapatokat, és ennek Washington tudatában van.
Úgy vélekedett, hogy Emmanuel Macron francia elnöknek a nyugati csapatok Ukrajnába küldésére vonatkozó és más oroszellenes kijelentései összefüggésben állhatnak az afrikai helyzet miatti sértettséggel, azzal, hogy Oroszország Franciaországgal ellentétben megerősítette pozícióit a kontinensen. Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva nem akarta kiszorítani Párizst a kontinensről, ellenkezőleg, éppen az afrikai vezetők voltak azok, akik kifejezték az Oroszországgal való együttműködés iránti vágyukat. Példaként a Wagner katonai magánvállalat esetét hozta, amely
először Szíriában valósított meg egy sor gazdasági projektet, majd átkerült más afrikai országokba is.
Leszögezte, hogy Oroszország senkinek nem engedi meg, hogy beavatkozzon a belpolitikai folyamataiba. Ilyen beavatkozásnak minősítette, hogy 2011-ben Joe Biden, még amerikai alelnökként, Moszkvába utazott, hogy lebeszélje őt az elnökválasztásban való részvételről.
Figyelmeztette azokat az országokat, amelyek bejelentik, hogy számukra nincsenek „vörös vonalak” Oroszországgal szemben, hogy ebben az esetben Moszkva számára sem lesznek ilyenek velük szemben.
Svédország és Finnország nemzeti érdekei szempontjából értelmetlen lépésnek nevezte NATO-csatlakozást, mert ennek következtében orosz csapatok és védelmi rendszerek fognak megjelenni a határaik közelében.
Vlagyimir Putyin egyebek mellett azt is hangoztatta, hogy a nyugati eliteknek, amelyek évszázadok során megszokták, hogy „emberhússal tömjék meg a hasukat és pénzzel a zsebüket”, és igyekeznek befagyasztani az igazságtalan nemzetközi helyzetet, rá kellene jönniük, hogy a „vámpírok bálja” véget ér. Emlékeztetett rá, hogy az úgynevezett aranymilliárd gyakorlatilag „parazitaként élősködött más nemzeteken”, kizsákmányolva Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országait és népeit.
Én egyszerűen Oroszország, népünk érdekében dolgozom... Arról azonban szó sincs, hogy valamilyen módon a világ sorsának a meghatározójaként érezném magam. Higgye el, még csak közel sincsen. Egyszerűen csak a kötelességemet teljesítem Oroszországgal és népünkkel szemben, amely Oroszországot a hazájának tekinti
– nyilatkozott az orosz államfő.
A francia nemzetgyűlés megszavazta a Párizs és Kijev közötti biztonsági megállapodást
A francia nemzetgyűlés kedd esti szavazásán nagy többséggel támogatásáról biztosította az Emmanuel Macron francia elnök és ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij által február 16-án Párizsban aláírt kétoldalú biztonsági megállapodást, amelynek célja hosszú távon szavatolni a polgári és katonai támogatást Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban.
A több órás vita után a nem kötelező erejű, szimbolikus szavazáson az 577 fős alsóházban 372 képviselő voksolt igennel 99 nem ellenében, míg a Marine Le Pen vezette jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselői tartózkodtak.
Vitaindítójában Gabriel Attal miniszterelnök megvédte Franciaország Ukrajnának szánt támogatási stratégiáját, hangsúlyozva az orosz győzelem „konkrét” és „kézzelfogható” kockázatait a franciák „mindennapi életét” illetően, amely szerinte „kataklizmát jelentene a vásárlóerejükre nézve”.
Fotó: Thomas SAMSON / Forrás: AFP
A kormányfő „tisztelettel adózott az ukrán nép kivételes ellenállása előtt”, amit a képviselők állva tapsoltak meg.
Franciaország segélyezési stratégiája ellen szavazni azt jelentené, hogy hátat fordítunk saját történelmünknek
– hangsúlyozta a francia miniszterelnök.
Nem szabunk magunknak határokat Oroszországgal szemben, amely semmilyen határt nem szab
– fogalmazott a kormányfő, utalva Emmanuel Macron elnök azon kijelentésére, miszerint nem zárható ki, hogy a Nyugat csapatokat küld a háborúban álló Ukrajnába.
A szavazást követően a francia elnöki hivatal bejelentette:
az államfő csütörtök este televíziós beszédet mond az Ukrajnát érintő francia stratégiáról.
A február 16-án aláírt tíz évre szóló megállapodásban Franciaország vállalja, hogy 2024-ben 3 milliárd euróig további katonai segélyt nyújt Kijevnek, miután 2022-ben 1,7 milliárd, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurós támogatást adott. Párizs elsősorban „a tüzérségi együttműködés megerősítését” tűzte ki célul.
Önök (...) eltérítettek, kihasználnak és politikai eszközként használnak fel egy jelentős nemzetközi válságot, hogy rövid távú választási programjuk szolgálatába állítsák az európai parlamenti választások előtt
– vádolta meg Marine Le Pen a szavazás előtt a kormányt.
Vagy Macron-pártiak vagyunk, vagy azzal vádolnak, hogy Putyin-pártiak vagyunk
– tette hozzá a szavazáson tartózkodó Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője a nemzetgyűlési vitában.
Fotó: Thomas SAMSON / Forrás: AFP
Sébastien Lecornu védelmi miniszter elmondta: a 2024-re előirányzott 3 milliárd eurós támogatás „nem egy csekk Ukrajnának”.
Ez a katonai támogatásunk maximális értékének felel meg 2024-ben, mégpedig a francia védelmi iparnak adott megrendeléseket illetően
– tette hozzá.
Három hónappal a június 9-i európai parlamenti választások előtt az Ukrajnának nyújtott támogatás a kampány egyik fő témájává vált, különösen Emmanuel Macron február végi kijelentése óta, amelyekben nem zárta ki, hogy csapatokat küld Ukrajnába, és „nem kíván korlátokat szabni” a Kijevnek nyújtott támogatásnak.
Azóta a védelmi miniszter kijelentette, hogy „nincs napirenden szárazföldi harcoló csapatok küldése”, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hétfő este a francia BFM hírtelevíziónak úgy fogalmazott:
amíg Ukrajna kitart, addig a francia hadsereg francia földön maradhat.
Bár Emmanuel Macron egyik fő prioritásnak tekinti az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését, a francia közvélemény körében csökken a pénzügyi és katonai segítség támogatottsága.
A BFM hírtelevízió és a La Tribune című napilap számára vasárnap az Elabe közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint a franciák 39 százaléka úgy véli, hogy Franciaországnak továbbra is támogatnia kellene Ukrajnát gazdaságilag és pénzügyileg, ahogyan azt jelenleg is teszi. Ez 11 százalékkal kevesebb, mint 2023 júniusában volt. Ezzel párhuzamosan a franciák 26 százaléka szerint csökkenteni kellene a támogatás mértékét, ez 3 százalékos növekedés tavaly nyárhoz képest.
Csaknem kilencezren érkeztek Ukrajnából kedden
Az ukrán–magyar határszakaszon 4379-en léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4377-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
A keddi eseményekről itt olvashat:
Ukrán válság
- Olaf Scholz telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal
- Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
