Izraeli–palesztin konfliktus

2024.02.21. 07:59

Könnyítéseket kapnak azok a diákok Izraelben, akik tartalékos katonák

Az izraeli–palesztin háború 138. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli katonanők fényképezkednek a Gázai övezet megsemmisült épületeivel a háttérben Dél-Izraelben 2024. február 19-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Cafrir Abajov

Könnyítéseket kapnak azok a diákok Izraelben, akik tartalékos katonák

A Tel-avivi Egyetem közölte, hogy a következő tanévre felvételi vizsga nélkül, az egyes szakokon meghatározott, megfelelő érettségi bizonyítványi osztályzatok birtokában felveszik a szeptemberben induló tanévre azokat a fiatalokat, akik 2023-ban legkevesebb hatvan, illetve 2024-ben legalább 28 napot szolgáltak tartalékosként a hadseregben.

Indoklásuk szerint az október 7-én, a Hamász palesztin terrorszervezet támadása nyomán kitört háború miatt a tartalékos szolgálatra behívott fiataloknak nincs módjuk felkészülni a felsőoktatási felvételt lehetővé tevő „pszichometria” vizsgára.

Általában az ezen az általános intelligenciát és gondolkodási képességeket mérő vizsgán elért pontszámtól teszik függővé az egyes szakok követelményei alapján a beiratkozást.

A következő tanévben minden szakon mintegy tíz százalékos kvótát különítenek el a fiatal tartalékos katonáknak, de az orvosi karon továbbra is kötelező marad a felvételi vizsga is.

Több más egyetem is bejelentette, hogy hasonló döntést hoz. A katonai szolgálaton lévő, tanulmányaikat a háború miatt félbeszakítani kénytelen hallgatók számára is jelentős könnyítéseket vezetnek be, hogy ne veszítsék el az idei tanévet.

Számukra csökkentették a diploma megszerzéséhez szükséges kurzusszámot, lehetővé tették több tárgyból, hogy osztályzat nélkül, csak a „megfelelt” vagy „nem megfelelt” minősítést kapják meg, és kiemelten rugalmasak a vizsgák időpontjainak meghatározásában.

Izraelben a 18. életüket betöltött, és középiskolai tanulmányaikat befejezett, nem ultraortodox zsidó fiúk legkevesebb 32, a lányok pedig legalább 24 hónapig kötelező sorkatonai szolgálatot teljesítenek, de legalább negyven éves korukig nemzeti vészhelyzet esetén ismét mozgósíthatók.

Állami média: izraeli légicsapások érték Damaszkusz egy városrészét, halottak

Több rakéta csapódott Damaszkusz Kafr Szúsza nevű, biztonsági őrizettel megerősített negyedébe szerdán, két ember meghalt – jelentette a szíriai állami média, Izraelt téve felelőssé a légicsapásokért.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű brit székhelyű szíriai aktivistahálózat szerint „merénylet történt”, a lehetséges célpontról azonban a szervezet vezetője, Rámi Abder-Rahmán nem beszélt.

Megsérült lakóház Damaszkuszban 2024. február 21-én
Fotó: Omar Szanadiki / Forrás: MTI/AP

Kafr Szúszában található – lakóházak, iskolák és egy iráni kulturális központ mellett – a biztonsági szolgálatok erős őrizettel ellátott épületegyüttese is. A negyedet 2023 februárjában már érte légitámadás, melyben iráni katonai szakértők haltak meg.

Az izraeli hadsereg a hírt nem kommentálta.

Izrael az utóbbi években számos légicsapást mért szíriai célpontokra, a hadsereg, valamint a damaszkuszi kormánnyal szövetséges erők, köztük a Hezbollah libanoni síita szervezet infrastruktúrája ellen. Az izraeli vezetés többször leszögezte: mindent megtesz azért, hogy Irán ne vethesse meg a lábát Szíriában, különös tekintettel a Golán-fennsík térségére.

Januárban az izraeli légierő Damaszkusz egy másik negyedére mért csapást, ahol egy épületet az iráni Forradalmi Gárda használt; a műveletben legkevesebb öt iráni meghalt. Egy másik, decemberben végrehajtott, Damaszkusz külvárosát célzó légicsapásban életét vesztette a gárda egyik szíriai tanácsadója, Rázi Muszavi tábornok.

Teherán Izraelt vádolja egy iráni gázvezetéken bekövetkezett robbanásokért

Izraelt tette felelőssé az iráni olajügyi miniszter szerdán az ország legnagyobb gázvezetékén történt robbanások ügyében.

Dzsavád Odzsi, akinek szavait a Taszním iráni félhivatalos hírügynökség idézte, azt mondta, az akcióval a háztartások gázellátásában igyekeztek zavart okozni, ám kiemelte, hogy mindössze néhány cső rongálódott meg, és a zavart két óra alatt elhárították.

Irán legfontosabb, az ország déli részéből északra vezető gázvezetékén február 14-én történt két robbanás, melyek nyomán készültséget rendeltek el Fársz, Iszfahán, Csaharmahal és Bahtijár tartományban.

Az állami média akkor szabotázst emlegetett. Bár a tárcavezető már a robbanások napján azt mondta, hogy csak a gázvezeték melletti kisebb települések jelentettek problémákat, egyes sajtóforrások szerint Irán-szerte több ipari létesítmény és iroda maradt gáz nélkül.

Jóllehet az ilyen jellegű akciók ritkák Iránban, 2017-ben arab szeparatisták azt állították, összehangolt támadásokban két olajvezetéket is felrobbantottak a nyugat-iráni Huzisztán tartományban.

Izraelben jelentést adtak ki a Hamász szexuális bűncselekményeiről

A szexuális bántalmazás áldozatait segítő központok szövetsége hivatalos jelentést adott ki a Hamász október 7-i terrortámadásáról.

Számos szexuális bűncselekményt csoportosan hajtottak végre házastársak, családtagok vagy barátok szeme előtt, hogy még nagyobb fájdalmat okozzanak, tehetetlenség érzését és rémületet keltsenek

– áll a jelentésben.

A szexuális bántalmazás áldozataira hívják fel a figyelmet a BBC londoni székháza előtt 2024. február 4-én
Fotó: AFP

„A szisztematikusan elkövetett erőszak áldozatai között voltak nők, lányok és férfiak is a támadás minden helyszínén. A legtöbb esetben az áldozatot megölték” – összegezték a szemtanúk beszámolói és az összegyűjtött bizonyítékok alapján.

Mindeközben az izraeli hadsereg (IDF) jelentése szerint az elmúlt napon több tucat palesztin iszlamista fegyverest öltek meg a Gázai övezet északi részén található Ceiton negyedben. Egy lakóépületben páncéltörő rakétákat és gépfegyvereket találtak. Palesztin jelentések szerint legkevesebb hatan meghaltak és többen megsebesültek a Gázai övezet közepén fekvő Dir al-Balahban egy jármű elleni izraeli támadásban.  

Az IDF ezzel egy időben nyilvánosságra hozta egy újabb, 21 éves, a Gázai övezet északi részén elesett katona nevét. Rajta kívül hárman súlyosan megsebesültek a keddi harcokban. A szárazföldi hadműveletek októberi kezdete óta 237 izraeli katona esett el a Gázai övezetben.

Életét vesztette egy 25 éves palesztin a Palesztin Nemzeti Hatóság Rámalláhban működő egészségügyi minisztériumának jelentése szerint az IDF Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben folytatott razziáján kitört összecsapásban.

A jobboldali Vallásos Cionisták párt elnöke, Becalel Szmotrics pénzügyminiszter azt mondta kedd este a helyi közszolgálati rádióban (Kan), hogy „a túszok hazahozatala nem a legfontosabb”, mert szerinte elsősorban a Hamász terrorszervezet elpusztítására kell összpontosítani. Kijelentése közfelháborodást váltott ki a túszok családtagjai körében, akik kedd este testükkel állták el a katonai főhadiszálláshoz vezető tel-avivi főutat, ahol a kormány ülését tartotta.

„Szmotrics úr, hagyd, hogy elvigyék a gyermekeidet, és kiállok az útra kiabálni, hogy nem ez a legfontosabb!” – közölte  Eli Albag, akinek 18 éves lányát október eleje óta fogságában tartja a Hamász.

Az október 7-i terrortámadásban mintegy 250 embert hurcoltak el a terroristák a Gázai övezetbe, akik közül több mint százan hazatérhettek a november végi tűzszüneti egyezség értelmében. Jelenleg 134 izraeli lehet még fogságban, köztük nők és gyereke is, de többen közülük már egészen biztosan nincsenek életben.

Washington: a BT-határozat elfogadása veszélyeztette volna a tárgyalásokat a tűzszünetről

Az Egyesült Államok szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé kedden került határozati javaslat elfogadása kockáztatta volna a túszok kiszabadításáról és tűzszünetről zajló tárgyalásokat – mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője újságíróknak.

John Kirby arra reagált, hogy az Egyesült Államok kedden vétót emelt a Biztonsági Tanács elé került, Algéria által kezdeményezett, az ENSZ arab tagállamainak támogatását élvező határozati javaslattal szemben. A dokumentum egyebek mellett azonnali tűzszünetről szólt, elutasította a palesztinok erőszakos kitelepítését, valamint elítélte a „terrorizmus minden formáját”. A Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője úgy fogalmazott, hogy

„nem tudtuk támogatni a határozatot, mert az veszélybe sodorta volna az érzékeny egyeztetéseket”. 

Kirby emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok is részt vesz a tárgyalásokban, amelyek célja a túszok kiszabadítása és átmeneti tűzszünet elérése a Gázai övezetben. A Fehér Ház illetékese a szintén tűzszünetről szóló javaslat elutasítása mellett azzal is érvelt, hogy az amerikai adminisztráció különmegbízottja jelenleg is Egyiptomban és Izraelben van, hogy eredményt érjen el.   

KIRBY, John
John Kirby, az amerikai elnök nemzetbiztonsági szóvivője 
Fotó: Yuri Gripas / Forrás: MTI/EPA/ABACA pool

John Kirby ugyanakkor megismételte:

az Egyesült Államok úgy szeretné lezárni az Izrael és Hamász közötti konfliktust, hogy a Hamász ne maradhasson vezető pozícióban, illetve a palesztin szervezetet nyomás alatt tartsa a túszok elengedése érdekében.   

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora megerősítette, hogy az Egyesült Államok nem támogat katonai offenzívát Rafah városában anélkül, hogy hiteles és végrehajtható tervet látna Izrael részéről. Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok ilyen tervet egyelőre nem látott, bár ez nem jelenti azt, hogy ne létezne. Elismerte ugyanakkor, hogy a Hamász egyes vezetői és bizonyos egységei Rafahban civilek között rejtőznek a korábbi izraeli offenzíva elől menekülve, az ellenük való fellépéshez pedig Izraelnek joga van.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában