Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Macron elnök bejelentése aggodalomra ad okot

Bulgária sem hajlandó katonákat vezényelni Ukrajnába

Bulgária nem fog katonákat vezényelni Ukrajnába - jelentette ki kedden Szófiában Nyikolaj Denkov bolgár miniszterelnök. 

– szögezte le. Nem sokkal korábban Rumen Radev államfő is elutasította Emmanuel Macron francia elnöknek azt a heves vitát kiváltó felvetését, hogy esetleg nyugati csapatokat kell majd Ukrajnába vezényelni.

– jelentette ki Radev Szófiában, szlovén hivatali partnerével, Natasa Pirc Musar köztársasági elnökkel tartott találkozóján. A bolgár államfő hangsúlyozta, hogy ugyan 

Radev és az ellenzéki bolgár szocialisták is arra kérték Denkovot, hogy szerdán ismertesse a szófiai parlamentben: mit tartalmaz az Ukrajnával kilátásba helyezett bilaterális biztonsági megállapodás. Denkov hétfőn járt Ukrajnában, és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott.

Brit vezérkari főnök: a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal

Az elmúlt hetek rémületkeltő nyilatkozataival és szenzációhajhász szalagcímeivel ellentétben a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal - hangsúlyozta keddi beszédében a brit fegyveres erők vezérkari főnöke. Sir Tony Radakin tengernagy a londoni Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - biztonsági és védelmi konferenciáján felszólalva kijelentette: 

A vezérkari főnök hozzátette ugyanakkor: őt az a kockázat tölti el aggodalommal, hogy a közbeszéd az elmúlt hetekben felvett irány alapján zavarossá válhat, különös tekintettel arra, hogy egyes esetekben rémületkeltő célú kijelentések is elhangzottak. Radakin nem említett konkrét példákat.
   Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban nemrégiben egy londoni védelmi konferencián úgy fogalmazott, hogy a világ a hidegháború vége óta 

Shapps hozzátette: ha a brit fegyveres erők nem elég erősek ahhoz, 

Sir Tony Radakin azonban a Chatham House kedd esti fórumán tartott beszédében leszögezte: szeretné megnyugtatni azokat, akik az elmúlt időszakban elhangzott egyes kijelentésektől megijedtek, hogy Nagy-Britannia biztonságban van, és kivételes mértékű biztonságát egyrészt NATO-tagsága, másrészt nukleáris hatalmi státusa szavatolja.

– fogalmazott.

Fölényben van a NATO Oroszországhoz képest 

A tengernagy hangsúlyozta: abban az elméleti esetben is, ha Oroszország NATO-területre hatolna be, elsöprő erejű válaszban lenne része. Az atlanti szövetség légiereje háromszorosan múlja felül az orosz légierőt, és konfliktus esetén rövid idő alatt légifölénybe kerülne.

– fogalmazott beszédében a brit vezérkari főnök.
   Hozzátette: annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar konfliktust a NATO-val, a legfőbb oka az, hogy „Oroszország veszítene, mégpedig gyorsan”. Sir Tony Radakin elmondta: az ukrajnai háború kezdete óta Oroszország csaknem háromezer harckocsit, 1500 tüzérségi eszközt és több mint ötezer páncélozott harcjárművet vesztett. 

 – hangsúlyozta a brit vezérkari főnök.

Volodimir Zelenszkij a kijevi vezetés béketervéről tárgyalt a szaúdi trónörökössel

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kijevi vezetés béketervéről, valamint az ukrán hadifoglyok és a deportált civilek hazatérésének esélyeiről tárgyalt kedden Rijádban Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökössel. Erről maga Zelenszkij számolt be Telegram-csatornáján, miután váratlanul ellátogatott az arab királyságba.

Ukrajna képviselői eddig több tucatnyi országban tartottak két- vagy többoldalú megbeszéléseket Zelenszkij béketervéről, amely az orosz csapatok kivonása mellett 1991-es határai között állítaná helyre Ukrajnát, illetve elszámoltatná Oroszországot az általa elkövetett jogsértésekért.

 – írta Zelenszkij bejegyzésében.

Rijád korábban vállalt közvetítői szerepet Ukrajna és Oroszország között fogolycsere ügyében. Az ukrán államfő azt írta: biztos abban, hogy keddi találkozója eredményes lesz ebben a tekintetben is.
   A tervezett békecsúcs egyik előkészítő találkozóját tavaly augusztusban tartották meg a szaúd-arábiai Dzsidda városban.

Fehér Ház: az Egyesült Államok nem küld katonákat Ukrajnába

Az Egyesült Államok nem küld katonákat harcolni Ukrajnába – szögezte le kedden a washingtoni Fehér Ház arra reagálva, hogy korábban a francia államfő arra utalt, nem zárkózik el attól, hogy nyugati országok szárazföldi csapatokat küldjenek Ukrajnába.

Joe Biden kedden a Fehér Házban fogadta a kongresszus több vezető tisztségviselőjét, hogy költségvetési kérdésekről, köztük az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról egyeztessenek.

A megbeszélés elején az elnök úgy fogalmazott, "a mindennapos tétlenségnek borzasztó következményei vannak" Ukrajnában, és "rettenetes ára" lesz annak, ha az amerikai törvényhozás nem szavazza meg az Ukrajnának szánt legújabb 60 milliárd dolláros támogatást.

Párizs szerint a nyugati csapatok jelenléte nem lépné át "a hadviselés küszöbét"

 – mondta kedden a francia külügyminiszter, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e csapatokat küldeni a hadban álló országba.

Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak "új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására" – erősítette meg Stéphane Séjourné külügyminiszter a francia elnök előző esti javaslatát, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy "fegyverek előállítása ukrán területen".

 – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője, egyértelművé téve, hogy nem az orosz erőkkel szemben közvetlenül harcoló csapatokról lenne szó.

- hangsúlyozta a külügyminiszter a Nemzetgyűlésben a kormányhoz intézett azonnali kérdések órájában, miután az államfő előző esti kijelentése heves ellenzéki tiltakozást váltott ki.

"Nagyon világosnak és tisztánlátónak kell lennünk: az Ukrajna feletti orosz győzelem komolyan veszélyeztetné a biztonságunkat és Európa biztonságát" - hívta fel a figyelmet Séjourné.

- mondta ironikusan az ellenzéki politikus a Nemzetgyűlésben.

Hollandiában ideiglenesen bezár egy ukrajnai menekültek számára fenntartott befogadóközpont

Helyhiány miatt átmenetileg bezárnak egy, az ukrajnai menekültek számára fenntartott befogadóhelyet a hollandiai Utrechtben - közölte kedden a közrendért és biztonságért felelős regionális hatóság, a Veiligheidsregio Utrecht.

A szervezet sajtóközleményében az áll, hogy a létesítmény, amely az ukrajnai menekültek regisztrációs központjaként is szolgál, túlzsúfolttá vált, nem áll rendelkezésre elegendő ellátási kapacitás, élhetetlen körülmények alakultak ki.

Az utrechti központban 140 embernek tudnak éjszakai menedéket biztosítani. Mivel a befogadóhely túlzsúfolttá vált, ezért a hatóságok ideiglenesen felfüggesztettek a működését, amíg az országban ismét elegendő hely áll rendelkezésre a teljes újranyitáshoz.  

Ukrán újságírót és operatőrt vettek őrizetbe Lengyelországban 

A lengyel rendfenntartók őrizetbe vették 

Az esetről maga az őrizetbe vett újságíró számolt be kedden az Ukrajinszka Pravdának. A hírportál hozzátette, hogy a helyzet csak a hír közzététele és Ukrajna lengyelországi nagykövetségének beavatkozása után oldódott meg.

Tkacs közlése szerint a lengyel rendőrök igazoltatták, majd átkutatták őket és gépkocsijukat. Kivették a kamerákból az összes memóriakártyát, elvették tőlük a telefonjaikat és irataikat.

– fejtette ki Tkacs. Szavai szerint a lengyel titkosszolgálat munkatársai ettől láthatóan megrémültek.

– mondta el az újságíró.

Tkacsot és az operátort – állítása szerint – legalább négy órán keresztül bent tartották, és csak azután engedték őket szabadon, miután "felülről" engedélyt kaptak. A hírportál munkatársai elmondásuk szerint egész idő alatt nem léphettek kapcsolatba senkivel. Miután visszaadták nekik a memóriakártyákat, kiderült, hogy a felvételek egy részét letörölték.

Lavrov, Zaharova és Medvegyev is nyilatkozott 

Azt a fejleményt, hogy európai országok elkezdték megvitatni csapataik Ukrajnába vezénylésének lehetőségét, Szergej Lavrov kedden azzal hozta összefüggésbe, hogy nem született látható eredmény az ukrán fegyveres erőknek nyújtandó katonai támogatás terén. 

Az orosz diplomácia vezetője hangot adott véleményének, miszerint az az új rendezési javaslat, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök segítői készítenek elő egy genfi egyeztetésen az ukrajnai válság rendezésére, ugyanúgy "nyilvánvaló ultimátum", mint ahogy szerinte Zelenszkij előző tízpontos formulája is az volt.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a diplomáciai tárca honlapján kedden közölt kommentárjában sürgette, hogy az Egyesült Államok mondjon le a Zelenszkij-féle "békeformuláról", ha valóban elő akarja segíteni az ukrajnai konfliktus rendezését, és teljesítse Oroszország "jogos" követeléseit európai biztonsági érdekei biztosításával kapcsolatban.

– tette fel a kérdést Zaharova.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese keddi Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy Macron azért beszélt Oroszország legyőzésének szükségességéről, a kijevi "nácik" nagy hatótávolságú fegyverekkel való felszereléséről és a nyugati csapatok Ukrajnába küldésének lehetőségéről, mert "egyszerre két problémája is adódott: először valószínűleg fejébe szökött a vizelet, aztán pedig rátört a szóvisszatartási képtelenség". Medvegyev azt írta, hogy az általa használt idiómával a meggondolatlan reakcióra hajlamos emberekre szoktak utalni.

– tette hozzá a volt orosz elnök és kormányfő.

Olaszország nem küld csapatokat Ukrajnába

Ukrajna támogatása az orosz agresszióval szembeni védekezésében nem terjed ki arra, hogy európai országok vagy NATO-tagállamok csapatokat küldjenek területére – közölte kedden Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hivatala.

Más országok, köztük Németország és Nagy-Britannia szintén kijelentették, hogy nem tervezik szárazföldi csapatok küldését Ukrajnába, miután Emmanuel Macron francia elnök kedden nem zárkózott el ettől. 

– fogalmazott Macron, ugyanakkor nem említette, mely országok fontolgatják ezt.

Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kedden, az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban közölte: a NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, az egyes országok egyedi döntéseihez azonban nem szükséges minden tagország egyhangú támogatása.

Macron kijelentésére reagálva a Kreml arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen lépés elkerülhetetlenül fegyveres konfliktushoz vezetne Oroszország és a NATO között.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Macron elnök bejelentése aggodalomra ad okot

– hangsúlyozta a honvédelmi miniszter a véderő-, katonai és légügyi attaséknak tartott értekezleten kedden Budapesten.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, azzal kapcsolatban, hogy Emmanuel Macron francia elnök bejelentette, nem zárható ki annak lehetősége, hogy nyugati csapatokat küldjenek Ukrajnába, azt mondta, a háború elérkezett a legveszélyesebb szakaszába, az agresszor felülkerekedni látszik, ami a nyugati világ döntéshozóit cselekvésre kényszerítheti.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy 

Az öldöklés katonai eredményt nem hozott, és ennek a rövidtávú lehetősége sem bontakozik ki – közölte Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Leszögezte, a magyar kormány kezdetektől hangoztatott álláspontja változatlan: azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése szükséges; Magyarország semmilyen körülmények között fegyvert nem szállít, katonákat nem küld a konfliktusba.

Kitért arra, hogy Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója zajlik, a háború kitörése óta több mint egymillióan érkeztek Ukrajnából, ötezer ukrán gyermek jár csaknem ezerhatszáz magyarországi óvodába és iskolába, ötszázezer ukrajnai család kapott magyar segélyszállítmányt, és Magyarország segíti az ukrajnai helyreállítást, továbbá csatlakozik az ukrajnai aknamentesítéshez is.

Afrikára, a Száhel-övezetre vonatkozóan emlékeztetett arra, hogy Magyarország komplex (humanitárius, mezőgazdasági, fejlesztési és védelmi) támogatási csomagot ajánlott fel Csádnak. Mindez azért lényeges, mivel "az egész Európa biztonságát és stabilitását fenyegető illegális migráció egyik kibocsátó régiójáról van szó". A magyar kormány kezdettől hangoztatott álláspontja, hogy a problémákat ott kell kezelni, ahol keletkeznek, nem kell azokat importálni az Európai Unióba - mutatott rá a miniszter, hozzáfűzve, Magyarország nemcsak a szavak szintjén képviseli ezt, hanem cselekszik is.

Szólt arról, hogy "a globalizáció a visszájára sült el", olyan helyzetben vagyunk, hogy ismét áthatolhatatlan blokkok alakulhatnak ki a világban, ami a magyar nemzeti érdek szempontjából rendkívül kedvezőtlen. Úgy vélte, Magyarországnak fontos szerepe lehet a konfliktusok kezelésében, az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozíciójában pedig lehetőség nyílik arra, hogy például az európai védelem kérdések is nagyobb hangsúlyt kapjanak.

A miniszter kijelentette, 

A haderőfejlesztés legfontosabb eleme a toborzás – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Elmondta, folyamatosan növelik a katonai életpálya vonzerejét - oktatás, képzés, illetményemelés révén -, és "a megváltozott biztonsági körülmények között ez a szakma újra felértékelődik". 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf beszélt a védelemipar fejlesztésének fontosságáról, "a nemzetgazdaság egy újabb motorjaként" említve azt, hangsúlyozva a magyar beszállítói hálózat szerepét.

Párizs szerint a nyugati csapatok jelenléte nem lépné át „a hadviselés küszöbét”

A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené „a hadviselés küszöbének” átlépését – mondta kedden a francia külügyminiszter, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e csapatokat küldeni egy hadban álló országba.

Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak „új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására” – erősítette meg Stéphane Séjourné külügyminiszter a francia elnök előző esti javaslatát, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy „fegyverek előállítására ukrán területen”.

„Ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét” – hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.

Orosz védelmi miniszter: több mint 444 ezer fő az ukrán veszteség

Az ukrán fegyveres erők vesztesége több mint 444 ezer fő a háború két éve folyamán – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi parancsnoki tanácskozásán.

„Az ukrán fegyveres erők összesen több mint 444 ezer katonát veszítettek a különleges hadművelet során” – mondta Sojgu.

A tárcavezető bejelentésével kapcsolatban a TASZSZ orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 31 ezerben nevezte meg a háború eleje óta elesett ukrán katonák számát.

A keddi moszkvai tanácskozáson Sojgu azt mondta, hogy az orosz hadsereg precíziós fegyverekkel semmisíti meg az ukrán fegyveres erők tartalékait, hogy megakadályozza ezeknek a a harcéri érintkezési vonalra vezénylését. A miniszter szerint az ukrán hadvezetés a tartalékok árán próbálja meg stabilizálni a helyzetet az ellentámadás kudarca után, és megakadályozni a front összeomlását.

Kijelentette, hogy a fontos avgyijivkai ukrán védelmi csomópont elfoglalása után az orosz hadsereg tovább javítja a helyzetét Donyeck és Kupjanszk körzetében, az elmúlt hét során kiverték az ukrán erőket a donyecki régióban lévő Pobjeda, Lasztocskine és Szjeverne településről. A tárcavezető szerint az orosz hadsereg az év eleje óta mintegy 327 négyzetkilométernyi területet „szabadítottak fel” a „nácik” alól az „új régiókban”. Elmondta, hogy az ukrán fegyveres erők létesítményeire – egyebek között nehézlángszórókkal – erős tűzhatást gyakorolnak, megakadályozandó, hogy helyreállítsák harcképességüket.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedden közölte, hogy Zaporizzsja megyében megakadályozott egy terrortámadást, amelyet az ukrán különleges szolgálatok terveztek végrehajtani egy olyan vegyi harcanyaggal, amely a NATO-ban BZ-nek nevezettel azonos. Az FSZB kommandósai megostromoltak két magánházat, ahol őrizetbe vettek három ukrán állampolgárt, akik ellen büntetőeljárás indult tömegpusztító fegyverek birtoklása és terrorcselekmény címén.

Korábbi orosz tájékoztatás szerint a BZ (3-kinuklidinil-benzilát) akut pszichózist, tájékozódási zavarokat, hallucinációkat, memóriazavart okoz, használata tilos a vegyi fegyverek tilalmáról szóló egyezmény 1. cikke szerint.

Egy moszkvai bíróság kedden két és fél évi szabadságvesztésre ítélte Oleg Orlovot, az Oroszországban betiltott Memorial emberi jogi központ társelnökét az orosz hadsereg lejáratása címén. A büntetőeljárást az váltotta ki, hogy Orlov 2022. november 14-én a Facebookon megosztotta a Fasizmust akartak, megkapták a fasizmust című cikkének orosz fordítását, amelyet eredetileg a Mediapart című francia tényfeltáró portál közölt.
Az elítélt nem ismerte el bűnösségét.

Scholz: az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába

Az európai országok és a NATO-tagállamok egyetlen katonát sem küldenek Ukrajnába – jelentette ki keddi freiburgi sajtótájékoztatóján Olaf Scholz német kancellár.

Scholz elmondta, hogy

Leszögezte, hogy ebben a kérdésben nagy az egyhangúság.

A német kancellár nyilatkozatával a francia köztársasági elnök, Emmanuel Macron hétfő esti kijelentésére reagált, mely szerint „nincs konszenzus arról, hogy hivatalos formában szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmit sem szabad kizárni és mindent meg fogunk tenni amit meg kell tennünk, hogy Oroszország ne győzzön”.

Ukrán légierő: egy nap alatt két orosz vadászbombázó repülőgépet lőttek le

Az ukrán erők megsemmisítettek kedden két orosz Szu-34-es nagy hatótávolságú nehéz vadászbombázó repülőgépet az ország keleti részében – jelentette be Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon.

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy amióta az ukrán erők néhány nap alatt a második orosz A-50-es nagy hatótávolságú radarfelderítő repülőgépet lőtték le, nem figyelhető meg ilyen típusú gépek bevetése Ukrajna ellen.

A légierő a Telegramon közölte, hogy

Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportál érdeklődésére tisztázta, hogy Oroszország veszteségei az Ukrajna elleni háborúban 412 400 fő, azaz becslésük szerint ennyien haltak meg vagy sebesültek meg a mai napig 2022 február 24. óta. „Az ukrán fegyveres erők vezérkara minden nap közzéteszi az ellenség teljes harci veszteségeit. Az, amit a vezérkar tesz közzé, két fő veszteségmutatóból áll, amelyeket az ellenség a harci cselekmények során elszenvedett, nevezetesen az ellenség visszafordíthatatlan veszteségei és harci egészségügyi veszteségei” – fogalmazott a szóvivő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi kijevi sajtótájékoztatón két év óta most először nevezte meg a háborúban elesett ukrán katonák számát. Szavai szerint az Oroszország által indított teljes körű invázió során 31 ezer ukrán katona halt meg, az orosz oldalon pedig 180 ezren. „Nem tudom, hány eltűnt emberük van, de azt tudom, hogy a sebesültekkel együtt akár 500 ezren is lehetnek” – fűzte hozzá. Zelenszkij nem árulta el, hány ukrán katona sebesült meg ez idő alatt.

Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az elmúlt nap során 96 katonai összecsapás volt az ukrán és az orosz csapatok között. Az orosz hadsereg hat rakéta- és 92 légicsapást hajtott végre, továbbá 110-szer nyitott tüzet rakéta-sorozatvetőkkel az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre. A Donyeck közelében, a várostól délnyugatra fekvő Novomihajlivka településnél az orosz erők 25 alkalommal kísérelték meg áttörni az ukrán csapatok védelmét- számolt be a vezérkar.

Spanyolország nem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésével

Spanyolország nem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésének javaslatával – jelentette ki a spanyol kormány szóvivője kedden Madridban.

„Nem értünk egyet, emellett arra kell összpontosítanunk, ami sürgős, vagyis a segélyszállítás felgyorsítása” – fogalmazott Pilar Alegría a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón reagálva a francia elnök felvetésére.

Emmanuel Macron egy Ukrajnát támogató hétfői, párizsi konferenciát követően beszélt arról, hogy a részt vevő több mint 20 európai ország vezetői megvitatták nyugati csapatok küldésének lehetőségét. Konszenzusra ugyan nem jutottak, de „semmit sem szabad kizárni” – jegyezte meg.

Pilar Alegría hangsúlyozta: Spanyolország a leghatékonyabb fegyvernek Európa egységes fellépését tartja. Két évvel a háború kezdete után továbbra is elkötelezett az ukrán nép támogatásának növelésében és megszilárdításában, valamint kiáll a béke megteremtésének szükségessége mellett.

A NATO főtitkára szerint a szövetség nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába

A NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, az egyes országok egyedi döntéseihez azonban nem szükséges minden tagország egyhangú támogatása – jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kedden az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban.

– szögezte le Stoltenberg. Hozzáfűzte egyúttal, hogy „ez Oroszország agressziós háborúja Ukrajna ellen, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot”. „A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez, nekünk pedig jogunk van támogatni őket e joguk érvényesítésében” – fejtette ki a főtitkár.

Hangsúlyozta, hogy

A szövetség tagországai viszont küldenek fegyvereket és lőszert is kétoldalú alapon vagy csoportosan. A NATO-katonák küldésére vonatkozó bármely döntéshez az összes tagország egyhangú támogatására van szükség, ezzel szemben az egyes országok egyedi döntéseihez nincs szükség ilyen hozzájárulásra – fejtette ki Stoltenberg.

Az EP jóváhagyta Ukrajna 50 milliárd eurós támogatását

Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a hétéves uniós költségvetés félidős felülvizsgálatát, benne az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatást.

Az uniós parlament közleménye szerint a 2021 és 2027 közötti uniós pénzügyi keret (MFF) 499 szavazattal, 67 ellenszavazattal és 31 tartózkodás mellett elfogadott módosítása révén az uniós költségvetés hatékonyabban tud majd válaszolni a felvetődő igényekre és az előre nem látható körülményekre, különösen a migrációs és külpolitikai kihívások kezelése, valamint az EU válsághelyzetekre való felkészítése terén.

Az uniós költségvetés felülvizsgálata nyomán elkülönített uniós alap, az úgynevezett Ukrajna-eszköz létrehozásáról 536 szavazattal, 40 ellenszavazattal és 39 tartózkodás mellett döntött az Európai Parlament. Az összesen 50 milliárd eurót kitevő csomag forrásait 2024 és 2027 között vissza nem térítendő támogatások, hitelek és garanciák formájában bocsátja majd rendelkezésre az EU, hogy Ukrajna helyreállítását, újjáépítését és modernizációját segítse.

Az EP-képviselők az uniós költségvetés felülvizsgálatával kapcsolatban, 517 szavazattal, 59 ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadták az úgynevezett Stratégiai Technológiák Európai Platformot (STEP) „Európa pozíciójának erősítésére” a létfontosságú technológiai területeken. Ide egyebek mellett a digitális technológiák, a tiszta és erőforrás-hatékony, például a nettó zéró-kibocsátású technológiák és a biotechnológiák tartoznak – tájékoztatott az uniós parlament.

Orosz drón repült át a moldovai határon

Egy orosz Shahed típusú támadó drón az éjszaka folyamán átlépte a moldovai határt, és több tíz kilométeren át repült moldovai terület felett – jelentette az ukrán Déli Védelmi Erők kedden.

Kreml: Oroszország és a NATO összecsapásához vezet, ha a Nyugat csapatokat küld Ukrajnába

Közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov Emmanuel Macron francia elnök szavait kommentálta így, aki egy Ukrajna támogatása ügyében megtartott hétfői párizsi konferencia után azt mondta, hogy nyugati vezetők megvitatták annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, de nem jutottak konszenzusra.

– fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.

Peszkov fontos új elemnek nevezte magát a tényt, hogy tárgyalás témája lett, hogy „a NATO-országokból néhány kontingenst küldjenek Ukrajnába”. Mint mondta, a francia elnök felszólalásainak minden más részlete elhangzott már valamilyen formában.

A szóvivő szerint Moszkva ugyanakkor azt is rögzítette, hogy

Hozzátette, hogy a Kreml számára jól ismert Macron arra vonatkozó álláspontja, hogy stratégiai vereséget kell mérni Oroszországra.

Az orosz fél korábban többször arra is figyelmeztetett, hogy az Ukrajnába irányuló fegyverszállítások is közvetlenül bevonhatják a NATO-országokat a háborúba.

Ukrán támadás egy közösségi és humanitárius központ ellen (videó)

Az ukrán fegyveres erők csapásmérő drónja támadta a Novaja Kahovkában lévő humanitárius főhadiszállást, közölte Telegram-csatornáján Andrej Alekszejenko, a herszoni régió kormányzója.

A helyi lakosság számára fontos szociális létesítményt tavaly augusztusban adták át. Ott segítségnyújtással foglalkoznak, valamint egyéb állami és önkormányzati feladatokkal, írta a RIA Novosztyi. Az épületben posta is működik.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Tucker Carlson elleni merényletkísérlet miatt letartoztattak egy férfit az oroszok

Moszkvában letartóztattak egy férfit, akit állítólag azzal vádolnak, hogy az ukrán hírszerzés fizetett neki, hogy robbanószerkezetet helyezzen el Tucker Carlson járművére, és meggyilkolja a neves amerikai újságírót, a Putyinnal készített interjú idején – adta hírül a Világgazdaság.

A jelentés, amely egyre több helyen jelenik meg, és senki sem cáfolta meg eddig, azt is állítja, hogy Ukrajna Hírszerzési Főigazgatósága 4000 dollárt ajánlott a férfinak.

Macron lát esélyt arra, hogy a nyugat katonákat küldjön Ukrajnába

Nincs ugyan konszenzus csapatok Ukrajnába küldéséről, de a kérdést mindazonáltal nem lehet kizárni – jelentette ki hétfőn este a francia elnök.

– mondta Emmanuel Macron egy, a kijevi vezetés támogatására összehívott konferenciát követően, amin mintegy húsz ország képviselői vettek részt.

– hangsúlyozta.

Mindemellett úgy fogalmazott, hogy Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.

Macron ugyanakkor nem említette, mely országok fontolgatják csapatok küldését.

Mint mondta, a tanácskozáson egy olyan koalícióról döntöttek, amely olyan rakétákkal látná el Ukrajnát, amelyekkel mélyen az orosz vonalak mögött tudnának csapásokat mérni. Rövid távon pedig saját készletekből küldenének további lőszereket a kijevi vezetésnek. Francia Mirage harci repülők küldéséről nem született döntés, de még megvizsgálják, milyen francia harceszközök válhatnak Ukrajna javára – tette hozzá.

Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök arról beszélt, hogy Hollandia 100 millió euróval kész hozzájárulni egy cseh kezdeményezéshez, amelynek keretében tüzérségi lőszereket vásárolnának Ukrajnának a világ különböző országaitól.

Petr Fiala cseh miniszterelnök szintén a konferenciát követően arról beszélt, hogy mintegy 15 ország mutatott érdeklődést kezdeményezés iránt.

António Costa portugál miniszterelnök közölte, hogy a párizsi tanácskozás résztvevői felkérték védelmi minisztereiket, hogy az elkövetkezendő tíz napban tejesszenek elő javaslatokat, miként lehetne több lőszert szállítani Ukrajnának.

Az oroszok egymás után lövik ki Ukrajna legfejlettebb fegyvereit (videó)

Nagyon súlyos veszteségeket könyvelhettek el az ukránok hétfőn, írja a Portfolio. Ahogy korábban megírtuk, felvételek érkeztek egy amerikai Abrams harckocsi kilövéséről, illetve egy norvég NASAMS légvédelmi rendszer megsemmisítéséről is. Itt azonban még nem volt vége.

A portál megfogalmazása szerint az orosz csapatok hétfőn több olyan harci eszközt kilőttek, amelyről az ukránok korábban nem számoltak még be veszteségként – írja a Mandiner.

Ezek egytől egyig a nyugati országoktól kapott modern haditechnikát képviselő eszközök voltak: Abrams páncélos, NASAMS légvédelmi rendszer, Archer tüzérségi jármű, önjáró löveg. Az utóbbit a felvételek tanúsága szerint az oroszok sztárfegyverével, egy Lancet drónnal szedték le:

Magyarellenes üzeneteket kapott sok kárpátaljai lakos

Fenyegető, magyarellenes üzeneteket kapott SMS-ben és a Telegram internetes üzenetküldő csatornán keresztül hétfőn sok kárpátaljai. A szövegeket ukránul és magyarul, utóbbit inkább magyartalanul fogalmazták meg.

A vélhetően internetes fordítóprogrammal készített üzenet sokszor hibás: „Magyarok, jobb, ha mielőbb menekülsz Ukrajnából. Magyarok késre!.” (majd ezt egy néhol egy baltajel vagy a dicsőség Ukrajnának szlogen is követi.

Az ukrán hatalomhoz közelálló újságírók szerint orosz provokációról van szó. Kárpátalja katonai kormányzósága szerint orosz információs művelet mindez – adta hírül a Magyar Nemzet.

Újabb településről vonultak ki az ukránok

Az ukrán hadsereg kivonult az Avdijivka melletti Lastocskijne faluból – közölte az ukrán Tavria csoport szóvivője. Közben Olaf Scholz német kancellár ismét kizárta, hogy Németország nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítson Ukrajnának.

Robbanások Poltavában

Robbanásokról számoltak be ma reggel a terület lakosai, károkról, áldozatokról egyelőre nincs információ. Az ukrán légierő korábban orosz rakéta- és dróntámadásokra figyelmeztetett.

Több mint hétezren jöttek hétfőn Ukrajnából

Az ukrán–magyar határszakaszon 3905-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román–magyar határszakaszon belépők közül 3528-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

Az érintetteknek ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

A hétfői eseményekről itt olvashat: