NEB-konferencia

2024.02.14. 12:50

Kövér László: közösségi emlékezet nélkül nincs nemzet

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tudományos tanácskozáson szerdán, Budapesten hangsúlyozta, hogy "a közösségi emlékezet nélkül nincs nemzet, nemzet nélkül pedig nincs nemzeti állam."

MW

Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőt mond a Nemzeti Emlékezet Bizottsága fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson a Hagyományok Házában 2024. február 14-én

Forrás: MTI

Fotó: Máthé Zoltán

Kövér László a Hagyományok Házában tartott konferencián úgy fogalmazott, a nemzeti emlékezet az egyik legerősebb emberi közösségképző tényező. A diktatúrákkal szemben sem az egyének, sem a tömegek, hanem mindig csak az öntudatos közösségek tudnak ellenállni – tette hozzá.

KÖVÉR László
Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntőt mond a Nemzeti Emlékezet Bizottsága fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson a Hagyományok Házában 2024. február 14-én
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI

Rámutatott, hogy a világpolitikában kizárólagos politikai hatalomra törők számára azért fontos a „kiszemelt áldozatok” nemzeti emlékezetének a megtörése, mert szuverén, cselekvőképes és egymással együttműködésre kész nemzeti államok nélkül nincs érdemi akadálya az országhatárokat és kontinenshatárokat átívelő világuralmi törekvések megvalósításának.

Napjainkban a nyugati világban minden nemzet mentális és kulturális agresszió áldozata – fogalmazott, hozzátéve: a nemzeti emlékezéshez ma ismét bátorság kell. Mindennek az oka az, hogy napjainkban

a nyugati világban ismét kizárólagos hatalomra törő erők ismét meg akarják fosztani a nemzeteket az emlékezetüktől

– tette hozzá.

Szavai szerint a XXI. század legnagyobb politikai küzdelme a közérdeket érvényesítő demokratikus közhatalmak és a saját érdekeiket érvényesítő magánhatalmak között fog lezajlani. 

Ennek a küzdelemnek a tétje a nyugati világban az emberi szabadságnak és méltóságnak, az egyén biológiai integritásának és a nemzetek identitásának, a magántulajdonnak, a demokratikus rendnek és a jogállamnak a fennmaradása vagy megszűnése

 – tette hozzá.

Kövér László a hódítók fegyverének nevezte a közösségi médiát, amelyhez világszerte 5,1 milliárd ember csatlakozik rendszeresen.

Kijelentette: 

az emberiség történetében korábban soha nem létező, tudat- és emlékezetbefolyásoló erővel rendelkező virtuális világot nem a közérdek, hanem a magánérdekek szabályozzák és igazgatják. Hasznos lenne megelőzni, hogy a ránk leselkedő új "technofeudális" korszak fő szabálya az legyen, hogy „akié a szerver, azé az emlékezet” 

– mondta.

Hangsúlyozta továbbá, hogy 

a nemzete iránt felelős nyugati politikusnak el kell döntenie, melyik oldalra áll: a közérdek vagy a magánérdek oldalára, a demokráciát erősítők vagy az azt szétzilálók oldalára.

Az Országgyűlés elnöke rögzítette: a kommunizmus a legfőbb feladatának a hagyományos emberi közösségek lerombolását tekintette. Ezért akarta és akarja ma is a kereszténység kultúrájából kifejlődött európai nemzeteket, egyházakat és családokat a múlttal együtt végkép eltörölni – jelentette ki.

Kövér László szavai szerint 

a kommunista diktatúrák által meggyötört nemzetek szabadságáért felelős kormányok számára egyetlen helyes út adódik: ki kell szabadítani a múltat a diktatúra kiszolgálóinak és örököseinek fogságából, és vigyázniuk kell arra, hogy a nemzeti emlékezetet többé soha senki ne gyarmatosíthassa.

Hozzátette: meg kellett teremteni annak a feltételeit, hogy a múltat a történelemtudomány szakmai szabályai szerint lehessen feltárni és bemutatni.

Emlékeznünk kell arra, hogy mivel jár a szabadság elvesztése és minderre emlékeztetnünk kell az utánunk jövőket is 

– mondta, hozzáfűzve: olyan történészekre van szükség, akiket „nem terhel az önnön múltjuk igazolásának kényszere, akik nem ideológiai vagy pártpolitikai oldalaknak, hanem a nemzet egészének dolgoznak”.

Kitért arra is, hogy a NEB az elmúlt évtizedben az emlékezés magyar szabadságának ügyét szolgálta. 

A bizottság munkájának nagyságrendjét 71 tudományos konferencia, több mint 1000 tudományos publikáció, 9 tematikus honlap és internetes adatbázis jelzi. Emellett 70 magyar és angol nyelvű kiadvány, több mint 120 kiállítás szerte a Kárpát-medencében, több mint 150 rendhagyó történelemóra, pedagógus-továbbképzéseik több mint 1200 résztvevője tanúskodik erről 

– sorolta az eredményeket.

Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke köszöntőjében arról beszélt: elkötelezettek, hogy munkájukkal hozzájáruljanak a kommunista diktatúra áldozatai előtti tisztelgéshez, emlékezetük méltó megőrzéséhez, a magyar társadalmat ért veszteségek feltáráshoz, a korszak generációkon átívelő egyéni és kollektív traumáinak bemutatásához.

FÖLDVÁRYNÉ KISS Réka
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke köszöntőt mond a Nemzeti Emlékezet Bizottsága fennállásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson a Hagyományok Házában 2024. február 14-én
Fotó: Máthé Zoltán / Forrás: MTI

Másrészt pedig arra keresik a választ, hogyan működtek a mindennapi gyakorlatban a pártállami diktatúra formalizált és rejtett hatalmi mechanizmusai, a különböző hatalmi és végrehajtói szinteken kik és hogyan érvényesítették a kommunista párt uralmát a szovjet megszállás kezdetétől a diktatúra bukásáig.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában