2024.01.23. 06:04
Nagy-Britannia habozás nélkül kész újabb akciókra a húszik ellen
Újabb közös légicsapást mért a húszik állásaira a brit és az amerikai légierő. Megtorlást ígérnek a lázadók.
Grant Shapps brit védelmi miniszter a vörös-tengeri brit katonai műveletekről tájékoztat Londonban 2024. január 15-én
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Andy Rain
Rishi Sunak: Nagy-Britannia habozás nélkül kész újabb akciókra a húszik ellen
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra a jemeni húszi lázadókkal, de szükség esetén habozás nélkül kész újabb önvédelmi válaszlépésekre.
Sunak, aki a brit és az amerikai légierő által a húszik jemeni katonai létesítményei ellen előző éjjel végrehajtott, összehangolt légitámadásokról tájékoztatta kedden a londoni alsóház képviselőit, kijelentette:
egyszerűen fenntarthatatlan az a helyzet, hogy a szövetségesek a már elindított húszi támadásokat próbálják folyamatosan elhárítani a Vörös-tengeren.
Hozzátette: a húszik a január 11-én végrehajtott előző brit–amerikai akció óta is legalább tizenkét támadást intéztek a vörös-tengeri hajóforgalom ellen, a legutóbbit éppen hétfő éjjel, röviddel az újabb közös brit–amerikai művelet előtt.
A brit kormányfő szerint a brit és az amerikai légierő gondosan kiválasztott célpontokra korlátozódó csapásokat hajtott végre hétfő éjjel, és maximálisan ügyelt a civil lakosság védelmére.
A londoni védelmi tárca az akcióról kiadott tájékoztatásában közölte, hogy a hétfő éjszakai légitámadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci gépe és két Voyager légi üzemanyag-utántöltő repülőgépe vett részt.
A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.
Rishi Sunak keddi alsóházi tájékoztatóján kijelentette, hogy a húszi milíciáknak szánt illegális fegyverszállításokat is fel kell számolni. A brit miniszterelnök szerint a szövetségesek már eddig is több fegyverszállítmányt lefoglaltak a térségben, köztük olyan rakéták részegységeit, amelyeket a húszik jelenleg is rendszeresen használnak.
Hozzátette: London és Washington a következő napokban szankciókat is bejelent annak érdekében, hogy a húszik ne juthassanak hozzá a támadásokhoz szükséges pénzügyi forrásokhoz.
Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett Gázában az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet felszámolásának meghirdetett céljával.
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.
Keddi alsóházi tájékoztatóján azonban a brit kormányfő határozottan leszögezte, hogy a szövetségesek által a Vörös-tengeren végrehajtott önvédelmi akciók semmiféle módon nem kapcsolódnak az izraeli és a gázai helyzethez, és „azok, akik szerint a két ügynek köze van egymáshoz, a húszik ügyét szolgálják”.
Rishi Sunak ugyanakkor kijelentette azt is, hogy London szerint a lehető leggyorsabban véget kell vetni a gázai harcoknak. Hozzátette: a brit kormány azonnali humanitárius célú tűzszünetet szorgalmaz, annak érdekében, hogy segélyeket lehessen bejuttatni az övezetbe.
A tartós tűzszünet eléréshez azonban a Hamásznak el kell engednie az általa Izraelből elhurcolt túszokat, és a szervezet a jövőben nem uralhatja a Gázai övezetet. Olyan megállapodásra kell jutni, amelynek alapján a Palesztin Hatóság visszatér Gázába, és átveszi a kormányzati feladatokat – mondta keddi parlamenti felszólalásában a brit kormányfő.
A jemeni húszik megtorlást ígérnek az amerikai–brit csapások miatt
A jemeni húszi lázadók kedden bejelentették, megtorolják az Egyesült Államok és Nagy-Britannia erői által az állásaik ellen mért csapásokat.
A lázadók egyik szóvivője, Jahja Szarí az X-en megerősítette, hogy az éjszaka az amerikai-brit erők összesen 18 légicsapást hajtottak végre a húszik ellenőrizte Szanaa, Hodejda, Taizz és el-Bajdaa térségében.
A szóvivő mindazonáltal nem részletezte, milyen megtorlást terveznek és áldozatokról sem beszélt.
A felkelők ellenőrizte al-Maszíra televízió azt közölte,
a csapások a fővárostól, Szanaaától északra lévő ed-Dailami támaszpontot célozták.
Újabb közös légicsapást mért a húszik állásaira a brit és az amerikai légierő
Újabb közös akciót hajtott végre a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen – jelentette be hétfő éjjel a londoni védelmi minisztérium. A kedd hajnalban ismertetett részletesebb közös közlemény szerint, amelyet Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Hollandia, Ausztrália, Kanada és Bahrein adott ki, a légicsapásoknak nyolc célpontjuk volt.
Grant Shapps brit védelmi miniszter külön közzétett személyes tájékoztatójában önvédelmi akciónak nevezte a fellépést.
Shapps szerint ugyanis a húszi lázadók által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett sorozatos támadások továbbra is veszélyeztetik a hajózó személyzetek tagjainak életét, és a hajóforgalomban okozott fennakadás tűrhetetlen költségekkel terheli az egész világgazdaságot.
A közös fellépés újabb csapást mért a húszik egyébként is korlátozott fegyverkészleteire és a világkereskedelmet fenyegető támadó képességeikre – fogalmaz a brit védelmi miniszter közleménye.
A londoni védelmi tárca külön ismertetett tájékztatása szerint a légitámadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci repülőgépe és két Voyager légi üzemanyag-utántöltő repülőgépe vett részt.
A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.
A Pentagon közlése szerint az amerikai harci gépek az Eisenhower repülőgép-hordozóról szálltak fel.
A brit védelmi minisztérium hangsúlyozta, hogy a légicsapások tervezését nagyon szigorú elemzés egészítette ki a civil lakosságot érintő kockázatok minimalizálása végett, és e kockázatokat még tovább csökkentette, hogy a műveletet éjszaka hajtották végre.
A brit, az amerikai, a holland, az ausztrál, a kanadai és a bahreini kormány kedd hajnali közös közleménye szerint az akciónak összesen nyolc célpontja volt; ezek között mindenekelőtt „a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő” föld alatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.
A londoni védelmi tárca tájékoztatásában is szerepel, hogy a hétfő éjjeli brit–amerikai akcióhoz Ausztrália, Kanada, Bahrein és Hollandia nyújtott támogatást, de e segítség mibenlétét a minisztérium nem részletezte.
A közlemény szerint
a húszik november óta „harmincnál több” támadást hajtottak végre a nemzetközi hajózás ellen a jemeni partok előtt.
Nem sokkal az akcióról szóló közlemények ismertetése előtt a Downing Street bejelentette: Rishi Sunak brit kormányfő és Joe Biden amerikai elnök telefonon tárgyalt egymással, és megállapodtak abban, hogy a két ország a nemzetközi partnerekkel együttműködve folytatja erőfeszítéseit a húszik által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett támadások megakadályozása, a támadók elrettentése érdekében.
A brit és az amerikai légierő legutóbb január 11-én támadta együttes akció keretében a húszik jemeni katonai létesítményeit.
A közös brit–amerikai műveletek előzményeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.
Az izraeli hadműveletek azután kezdődtek, hogy a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsérültek.