Izraeli–palesztin konfliktus

2024.01.22. 06:37

Az izraeli kormány „nevetségesnek” nevezte a Hamász túszcserére tett javaslatát

Az izraeli–palesztin háború 108. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Illusztráció/ A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok azonnali elengedését követelik tüntetők a Kirja katonai bázisnál, Tel-Avivban 2024. január 20-án

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Abir Szultan

Az izraeli kormány „nevetségesnek” nevezte a Hamász túszcserére tett javaslatát

Nevetséges, hogy a Hamász túszcserére tett javaslatában éppen azoknak a gyilkosoknak és erőszaktevőknek az elengedését követelik az izraeli túszokért cserébe, akik részt vettek az október 7-én elkövetett szörnyűségekben – jelentette ki hétfőn Avi Haiman izraeli kormányszóvivő.

A Hamász követelése, miszerint az izraeli hadsereg vonuljon ki a Gázai övezetből, és engedje szabadon azokat, aki elkövették az október 7-ei támadást, valamint ennek alkalmával a tömeges nemi erőszakot és gyilkosságokat cserébe az általuk fogva tartott izraeli túszokért, egyszerűen nevetséges

– mondta.

A Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadásaikor Izraelből elhurcolt mintegy 240 túsz hozzátartozói és barátai Tel-Avivból a jeruzsálemi parlamentig tartó ötnapos meneten vesznek részt 2023. november 17-én
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

„És ha ez még nem volna elég, azt is követelik tőlünk, hogy hozzunk létre egy palesztin államot” – tette hozzá.

Érvelése szerint ez a békemegállapodás álcája mögé rejtett javaslat egyenlő lenne a Hamász előtti fegyverletétellel. Izrael számára elengedhetetlen a totális győzelem elérése, amit csakis abban az esetben teljesülhet, ha a Hamász teljesen megsemmisül – mutatott rá.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn közölte, hogy nem érkezett „őszinte javaslat” a Hamász részéről a túszok szabadon bocsátásával kapcsolatban. Alternatívaként egy izraeli javaslatot említett meg, amelynek részleteiről azonban nem árult el konkrétumokat.

NETANJAHU, Benjámin
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök
Fotó: Gil Cohen-Magen / Forrás: MTI/AFP/POLL

A miniszterelnök éppen akkor adta ezt a nyilatkozatát, amikor a Hamász fogságában lévő túszok tüntető családtagjai megrohamozták a parlament épületét, és emiatt bent meg is kellett szakítani az ülést. A túszok rokonai már eddig is jelentős nyomást gyakoroltak a kormányra egy újabb túszcserét is tartalmazó megállapodás érdekében.

Haiman közölte: 

a családok a túszok elengedéséért cserébe tűzszüneti megállapodást követelnek, ami ellentmond az izraeli kormánynak a Hamász totális megsemmisítésére vonatkozó tervének.

Az izraeli miniszterelnök a túszok családtagjainak a következő magyarázatot adta: a Hamász ajánlata nem őszinte, helyette az izraeli kormány javaslatát ajánlotta, amelyről azonban nem osztott meg részleteket.

Netanjahu már vasárnap közölte, hogy elutasította a Hamásznak az izraeli túszok elengedését is tartalmazó javaslatát, amely a háború befejezése mellett az izraeli erők visszavonulását és a palesztin foglyok szabadon bocsátását is feltételként szabta meg.

Izraeli információk szerint több mint 130, október 7-én elrabolt túsz raboskodik még a Hamász és más palesztin fegyveres szervezetek fogságában, immáron 108 napja.

A gázai háborúról és a túszok elengedéséről szóló tárgyalások a következő napokban Kairóban folytatódnak – írta a Wall Street Journal amerikai lap.

Oda tart az amerikai elnök közel-keleti főtanácsadója, Brett McGurk is, aki a tervek szerint Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével találkozik. Innen Dohába utazik tovább, ahol Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel tárgyal.

A Hamász és az izraeli kormány között létrejött novemberi alku keretében 105 izraeli túszt engedtek szabadon 240 palesztin rab elengedéséért cserébe, és egy hétre tűzszünet jött létre a Gázai övezetben.

Josep Borrell: a palesztinok halála nem fogja elősegíteni a Hamász legyőzését

A még több gázai övezeti halál, pusztítás nem fogja elősegíteni a Hamász palesztin iszlamista szervezetnek és ideológiájának a legyőzését, és nem fog nagyobb biztonságot nyújtani Izraelnek, éppen ellenkezőleg, ezért kell megkettőznünk erőfeszítéseinket a nemzetközi partnerekkel, hogy ebből a halálos konfliktusból a megoldás felé mozduljunk el – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfő este Brüsszelben.

Joseph Borell
Fotó: Jorge Guerrero / Forrás:  AFP

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását lezáró sajtókonferencián elmondta: a miniszterek prioritásként tárgyaltak a gázai térségről, ahol a helyzet egyre súlyosabb, nagy az éhínség, az emberek nehezen jutnak humanitárius segélyhez. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy 

Izrael naponta csupán 100 teherautónyi segélyszállítmányt enged belépni az övezetbe, miközben a konfliktus kitörése előtt ez a szám körülbelül 500 volt.

Borrell megerősítette, hogy az EU továbbra is támogatja az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének (UNRWA) munkáját, és visszautasította a szervezet izraeli kormány általi bírálatát. Hozzátette, hogy „az EU a palesztinok legnagyobb nemzetközi segítője, és ez ezután is így lesz.”

A főképviselő felhívta a figyelmet: 

fel kell éleszteni a kétállami megoldást célzó megbékélési folyamatot a konfliktus kitörése előtti erőfeszítésekre építve.

Borrell a sajtótájékoztatón bejelentette: a tagállamok között elvi megállapodás született egy katonai művelet elindításáról a jemeni húszi lázadók ellen, amelynek célja, hogy biztosítsák a Vörös-tengeren a hajózás biztonságát.

Betörtek az izraeli parlament ülésére a Hamász-túszok családtagjai

Váratlanul betörtek az izraeli parlament ülésére a Hamász által Gázában fogva tartott túszok családtagjai, és azonnali intézkedést követeltek hozzátartozóik szabadon bocsátása érdekében – írja a Mandiner az Euronews cikkére hivatkozva.

Több tucat kétségbeesett családtag tört be a pénzügyi bizottság ülésére a jeruzsálemi Knesszetben, majd többen is azt kiabálták, hogy

nem fogtok itt ülni, amíg ők ott halnak meg!

Az egyik nő három túszul ejtett családtagjának fényképét emelte fel, és azt mondta: „Csak egyet szeretnék élve visszakapni, háromból egyet!”

Más tüntetők pedig azt skandálták: „Engedjék el őket most, most, most!”

Az Euronews közölte, hogy vasárnap este a Benjámin Netanjahu vezette kormány tehetetlensége miatt egyre ingerületebbé váló családtagok sátrat állítottak fel Jeruzsálemben, és elhatározták, hogy addig ott maradnak, amíg a kormány megállapodásra nem jut néhány túsz kiszabadításáról.

Szaúdi külügyminiszter: a szaúdi–izraeli kapcsolatok normalizálása a palesztin állam megteremtésétől függ

Szaúd-Arábia nem fogja normalizálni a kapcsolatait Izraellel és a Gázai övezet háború utáni újjáépítésében sem vesz részt mindaddig, míg nem készül hiteles terv a palesztin állam megteremtésére – jelentette ki a szaúdi külügyminiszter a CNN hírtelevíziónak adott, vasárnap este adásba került interjújában.

A Gázai övezet háború utáni újjáépítésével kapcsolatban Feiszal bin Farhán Ál Szaúd a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) alkalmából adott interjújában azt mondta, ha sikerül olyan egyezségre jutni, mely után a felek „nem ugyanebben a helyzetben találják magukat”, akkor „bármiről lehet beszélni”.

„De ha csupán visszatérünk az október 7. előtti status quóhoz, úgy, hogy az újabb, a mostanihoz hasonló helyzethez vezet, mint az már megtörtént, akkor nem ülünk tárgyalóasztalhoz” – jelentette ki.

Elmondta továbbá, hogy

Rijád legfontosabb célja a feszültségcsökkentés és a civilek védelme.

„Azt látjuk, hogy Izrael szétmorzsolja Gázát és az övezetben élő civileket” – fogalmazott a tárcavezető – „Ez teljes mértékben szükségtelen, abszolúte elfogadhatatlan, ennek azonnal véget kell vetni” – szögezte le.

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök korábban kizárta egy esetleges palesztin állam megalakulását, a Gázai övezetet pedig a harcok végeztével határozatlan idejű katonai felügyelet alá vonná.

Izraeli harcjármű járőrözik a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz menekülttábor közelében 2024. január 21-én
Fotó: Atef Szafadi / Forrás: MTI/EPA

Izrael 2020-ban, az úgynevezett Ábrahám-egyezmények keretében már megállapodott az Egyesült Arab Emírségekkel és Bahreinnel arról, hogy normalizálják diplomáciai kapcsolataikat. Szaúd-Arábia amerikai közvetítéssel szintén tárgyalást folytatott Izraellel a két ország kapcsolatainak normalizálása céljából, de Izrael gázai övezeti bombázásai miatt közölte, hogy szünetelteti az egyeztetéseket.

Korábban Izrael az arab országok közül csak Egyiptommal és Jordániával tartott fenn diplomáciai kapcsolatot.

A palesztinok a saját államukat az 1967-es határok között, a Gázai övezettel együtt, Kelet-Jeruzsálem fővárossal akarják megalakítani, ám az erről szóló tárgyalási folyamat csaknem 15 éve megszakadt.

Azbej Tristan: Magyarország segítséget nyújt a gázai konfliktusban együtt szenvedő különböző vallású embereknek

A gázai konfliktusban együtt szenvednek különböző vallású emberek, Magyarország az egyházon keresztül segít, de nem csak a keresztényeknek – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán hétfőn.

Azbej Tristan elmondta,

a Közel-Kelet nagy részén mára kisebbségbe kerültek a keresztények. Egyes országokban, mint például Szíria és Irak az erőszakos iszlamista mozgalmak fizikai üldöztetésétől szenvednek. A szűkebben vett Szentföldön, Izrael és Palesztina területén ezzel szemben nincs vallási üldöztetés, ugyanakkor a különböző konfliktusokban – mint az októberben kirobbant gázai konfliktus, együtt szenvednek a különböző vallású emberek.

Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök a napokban fogadta a Karmelita kolostorban Pierbattista Pizzaballa bíborost, jeruzsálemi latin pátriárkát, aki kiemelte, hogy az egyház nemcsak a keresztényeknek, hanem a szentföldi konfliktusban szenvedő más vallású – zsidó és muzulmán – embereknek is próbál segíteni. A bíboros a szolidaritás kiváló példáját mutatta, amikor felajánlotta magát a Hamász által elrabolt izraeli túszok szabadon engedéséért cserébe.

Amikor Magyarország segít, abból indul ki, hogy mire van szükségük a szenvedőknek. Ez a gázai konfliktusban egyfelől közvetlenül életet mentő élelmiszer és gyógyszer, másfelől pénzbeli segítség. A magyar kormány a Hungary Helps Program keretében 400 ezer dollárt adományoz a patriarchátusnak, hogy segítse a Gázában és a Szentföld más részein a válság civil kárvallottjait és ezen kívül további támogatással támogatja a szentföldi kereszténység fennmaradását, a szent helyek, templomok megőrzését, a hitéletet – mondta Azbej Tristan.

Kiemelte, más vallásúaknak is segítenek, „nem lennénk keresztények, ha csak a keresztényeknek segítenénk”.

Hozzátette: a keresztényeket jelenleg emberéleteket követelő, véres keresztényüldözés elsősorban Afrikában éri, csak Nigériában ezreket ölnek meg a hitük miatt.

A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában Azbej Tristan beszélt arról is: Nyugat-Európa távolságtartással kezeli a keresztényüldözést, a liberálisok tagadják azt. Magyarország azonban a Hungary Helps Programmal is jelzi együttérzését az üldözött keresztényekkel. A kereszténység a legüldözöttebb vallás a világon, több mint 360 millió ember szenved keresztény hite miatt – nyomatékosította az államtitkár.

A Száhel-övezet több országában az iszlamista terrorszervezetek üldözik a keresztényeket és a mérsékelt muzulmánokat, Magyarország pedig próbál segíteni, mert ez a magyar emberek érdeke. Ez a térség ugyanis az Európába irányuló migráció egyik legfontosabb kiindulópontja, és ha az ottani államok összeomlanak, több tíz vagy akár százmilliós tömeg indulhat meg Európa felé. Segíteni viszont nem úgy kell, hogy idehozzuk a bajba jutott embereket, hanem úgy, hogy odavisszük a segítséget, ahol a baj van – mondta az üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkár.

Josep Borrell: megbeszélést kell kezdeni a kétállami megoldás konkrét terveiről

Meg kell kezdeni a megbeszélést a kétállami megoldás, Izrael mellett egy palesztin állam létrehozásának konkrét terveiről – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben hétfőn.

Josep Borrell, a tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: az az út, mely mentén Izrael el akarja pusztítani a Hamász iszlamista terrorszervezetet, „kétség kívül helytelen”. Izrael nem építhet békét „csak katonai eszközökkel” – húzta alá.

Mostantól nem beszélek a közel-keleti békefolyamatról, hanem csak egy kétállami megoldás folyamatáról

– fogalmazott.

Az uniós diplomácia vezetője hangsúlyozta, a humanitárius helyzet a Gázai övezetben „nem lehet rosszabb”. A humanitárius ellátást biztosítani kell azon százezreknek, akiknek a nélkülözés mellett bombáktól kell tartaniuk – mondta.

Újságírói kérdésre válaszolva Borrell kijelentette: „az ukrajnaiaknak nem kell aggódniuk”, az Európai Unió mindaddig segélyt juttat az országnak, ameddig arra szükség van. Az európai segítség erősebb, mint valaha – tette hozzá.

Hadja Lahbib, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Belgium külügyminisztere kiemelte: Gáza rendkívüli helyzetben van, azonnali tűzszünetre, az ellenségeskedés leállítására, a túszok szabadon bocsátására és a nemzetközi jog tiszteletben tartására van szükség.

Vissza kell térni a békefolyamathoz, amelynek két egymás mellett békében élő állam létrehozásához kell vezetnie – hangoztatta. Ez az egyetlen lehetőség arra, hogy a fenntartható béke helyreálljon a régióban – húzta alá.

Mivel a katonai megoldás nem hozhat megoldást, az izraeli, a palesztin, a szaúd-arábiai, az egyiptomi és a jordániai külügyminiszterrel tervezett hétfői megbeszéléseken az EU politikai megoldásra fog törekedni – mondta.

A belga külügyminiszer reményét fejezte ki, hogy Brüsszel a közeljövőben békekonferenciát szervezhet a helyzet politikai megoldására.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban elmonda, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel videókapcsolaton keresztül tervezett hétfői megbeszélésen az EU meg fogja erősíteni az országnak szánt támogatását, amely – szavai szerint – kiemelten katonai eszközök biztosítását jeleneti. Mivel azonban az uniós katonai segítség akadozik, a tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk vállalásuk teljesítését és a védelmi ipar működését – mondta.

Hadja Lahbib reményét fejezte ki, a hétfői tanácsülés megteremti annak lehetőségét, hogy a február elsejére tervezett rendkívüli uniós csúcson az EU hosszútávú pénzügyi támogatás folyósításáról döntsön Ukrajna számára.

Stéphane Séjourné francia külügyminiszter azt mondta, bízik abban, hogy az Európai Unió szankciókat fog bevezetni a ciszjordániai palesztinok ellen erőszakos cselekményeket elkövető izraeli telepesekkel szemben.

Ukrajnával kapcsolatban megerősítette, országa újabb katonai eszközök átadásával folytatja Ukrajna támogatását, továbbá elő kívánja segíteni a jövő héten esedékes rendkívüli uniós csúcs sikerét az ukrán népnek szánt pénzügyi támogatásról szóló megegyezés érdekében.

Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt, hogy

nem lehet béke a Közel-Keleten mindaddig, amig a Hamászt fel nem számolják.

Hangsúlyozta: ehhez biztosítani kell, hogy a terrorszervezet ne részesülhessen semmilyen pénzügyi támogatásban. Ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy pénteken az Európai Unió Külügyek Tanácsa a Hamász terrorszervezetet és a Palesztin Iszlám Dzsihád nevű iszlamista szervezetet érintő korlátozóintézkedések célzott keretét hozta létre, és hat embert jegyzékbe vett.

Addig nem élhetnek békében sem az izraeliek, sem a palesztinok, amíg mindkét nép nem érzi biztonságban magát. Ehhez a kétállami megoldás jelentheti az egyetlen megoldást – hangoztatta a német külügyminiszter.

Az izraeli hadsereg ismét Hán-Júnisz támadta, többen meghaltak

Újabb támadást intézett az izraeli hadsereg hétfőre virradóra a Gázai övezetben található Hán-Júnisz ellen, a Wafa palesztin hírügynökség szerint a műveletben legkevesebb tízen meghaltak, a halottak között gyerekek is vannak.

A hírügynökség azt közölte, a hadsereg lőtte az övezet déli részén lévő, a szárazföldi hadműveletek egyik központjának számító Hán-Júniszt.   

Mindeközben Izrael északi, a libanoni határhoz közeli részén ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák.   

Egy, a Hezbollah libanoni síita milíciához közeli forrás a sajtóval azt közölte, hogy az izraeli hadsereg vasárnap több dél-libanoni település ellen intézett támadást, az akcióban milícia egyik harcosa meghalt.   

Helyi médiaforrások szerint mindemellett az izraeli hadsereg hat embert vett őrizetbe a ciszjordániai Hebronban éjszakai razziák során.   

Az éjszaka a Gázát irányító Hamász terrorszervezet és a vele szövetséges fegyveres csoportok által elhurcolt túszok rokonai és támogatói gyűltek össze Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciájánál. Azt követelték, a kormány kezdjen tárgyalásokat a túszok hazatéréséről. A Times of Israel című izraeli lap beszámolója szerint több tüntető sátrat vert az épület közelében és azt hangoztatta, nem megy el, amíg a nem születik megállapodás az ügyben.   

NETANJAHU, Benjámin
Hozzátartozók sátrai Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciája előtt 2024. január 21-én, amikor a Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet által elhurcolt izraeli túszok azonnali elengedését követelik
Fotó: Abir Szultan / Forrás: MTI/EPA

Az egyik, sátor elé kirakott táblán a „Jobban szeretjük a gyerekeinket, mint amennyire gyűlöljük a Hamászt” felirat volt látható – közölte a lap.

Az izraeli miniszterelnök elutasította a Hamász feltételei szerinti megállapodást a foglyok elengedéséről

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap elutasította a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet feltételei szerinti megállapodást a háború lezárásáról és a Gázai övezetbe hurcolt izraeli foglyok elengedéséről.

„A túszok szabadon engedéséért cserébe a Hamász a háború végét követeli, valamint csapataink kivonását a Gázai övezetből és a gyilkosok és erőszakolók elengedését” – közölte videóüzenetében az izraeli kormányfő. Hozzátette, mindez magában foglalná a Hamász uralmának meghagyását Gázában.   

Azt mondta, hogy éjt nappallá téve dolgozik a Hamász fogságában maradt több mint 130 túsz kiszabadításán.   

„De, hogy világos legyen: határozottan visszautasítom a Hamász-szörnyetegek megadási feltételeit” – jelentette ki Netanjahu.   

„Nem vagyok hajlandó ilyen halálos csapást elfogadni Izrael biztonságára” – mondta.   

Számi Abu Zuhri, a Hamász egyik magas rangú tisztségviselője szerint az, hogy az izraeli vezető elutasítja a gázai övezeti katonai offenzíva leállítását, „azt jelenti, hogy nincs esélye az izraeli foglyok visszatérésének”.   

Netanjahu a palesztin államiság kérdéséről is szót ejtett. „Nem fogok megalkudni a Jordán folyótól nyugatra fekvő terület egésze feletti teljes izraeli biztonsági ellenőrzés ügyében” – húzta alá.   

Beszélt arról is, hogy nemzetközi és belföldi nyomással is szembesül, hogy megváltoztassa álláspontját. „Állhatatosságom volt az, ami éveken át megakadályozta a palesztin állam létrehozását, amely egzisztenciális fenyegetést jelentene Izraelre” – hangoztatta Netanjahu.

Ez történt vasárnap:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában