2023.11.15. 14:18
Alapjogokért Központ: a nemzeti konzultáción az emberek véleményt nyilváníthatnak a brüsszeli nyomásgyakorlásról
A nemzeti konzultáción az emberek véleményt nyilváníthatnak Brüsszel Magyarország érdekeivel ellentétes nyomásgyakorlásairól - erről beszéltek az Alapjogokért Központ vezetői szerdán, Budapesten a Nem úgy táncolunk, ahogy Brüsszel fütyül című sajtótájékoztatón.
A nemzeti konzultációt hirdető plakát Budapesten, az V. kerületi Szabadság téren 2022. október 19-én
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója felidézte, hogy az első nemzeti konzultáció 2010-ben volt, ez a mostani a 14. alkalom. Sokszor elhangzik az a vád, hogy csupán egy látszatintézmény, nincs valódi jelentősége, azonban az emberek a nemzeti konzultáción valóban elmondhatják a véleményüket és annak van is foganatja - mondta.
Rámutatott, hogy
míg az Európai Bizottság által indított konzultáción mindössze 705 ezren vettek részt a 360 millió uniós polgárból, volt olyan nemzeti konzultáció, amelyen több mint kétmillióan nyilvánítottak véleményt.
Brüsszel valójában nem kíváncsi az emberek véleményére, Magyarországon viszont valódi szólásszabadság van - jelentette ki a stratégiai igazgató.
A nemzeti konzultáció migrációs kérdésével kapcsolatban Kovács István kifejtette: a magyar-szerb határon az embercsempész bandák egymással háborúznak, a magyar rendőröket támadják, az embercsempész-üzletre már a tálibok tették rá a kezüket.
A terror és a migráció kéz a kézben jár,
a nyugat-európai utcákon nyíltan állnak ki a terror mellett, a Hamászt éltetik, azok a tagállamok nem tudnak megbirkózni a problémával, a migránsgettókkal és a kitoloncolással sem, a szétosztási kvótákon kívül más megoldást nem tudnak felmutatni.
A gyermekvédelemi kérdéssel összefüggésben a stratégiai igazgató emlékeztetett arra, hogy
a népszavazáson megerősített gyermekvédelmi törvény már az elfogadása óta kemény tűz alatt van, kötelezettségszegési eljárás is folyik az ügyben.
Ugyanakkor az Európai Bizottság jogszabály-kezdeményezése alapján a szivárványcsaládok jogait, így a gyermekvállaláshoz való jogot is kötelező lenne elismerni - mondta Kovács István.
Ukrajna csatalakozása "abszurditás, tragédia lenne Európa számára, a háborút importálnánk" az EU-ba
- folytatta. Hozzátette, Ukrajna fejlettsége "köszönőviszonyban sincs" az európai sztenderdekkel. Nem csak a magyar kisebbség jogairól van szó, Ukrajna gazdasága miatt az EU pénzügyi rendszere összeomlana - vélte a stratégiai igazgató. Megjegyezte: a Nyugat-Balkán országaival sokkal régebben folynak csatlakozási tárgyalások, nem előzheti meg őket Ukrajna, ez "több mint udvariatlan gesztus" lenne, ami "elvenné a kedvüket a csatlakozástól".
Kovács István kitért arra is, hogy az EU bírósága "nagyon komoly ideológiai befolyás alatt áll", az LMBTQ lobbi harcot folytat azért, hogy minden országban elismerjék a jogaikat.
A bíróság minden lehetőséget megragad arra, hogy Magyarországot elmarasztalja,
akkor is, ha "a jog megerőszakolására" van ehhez szükség - mondta a stratégiai igazgató.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója arról beszélt, a külföldi befolyásszerzéssel kapcsolatos kérdéskör nem előzmény nélküli, a 2022-es parlamenti választásokról "kristálytisztán kiderült", hogy a hazai ellenzék, a "dollárbaloldal külföldi zsoldban állt". A politikai korrupció a brüsszeli elitet is áthatotta - fűzte hozzá.
Szólt arról is, hogy
a szankciós politika megbukott, az európai szuverenitást veszélyezteti, ugyanakkor Oroszország ki tudja kerülni a szankciókat.
A brüsszeli elit nem az uniós polgárok érdekeit követi, azokat a vezetőket viszont megbélyegzi, akik a saját országuk érdekeit szolgálják - mondta a kutatási igazgató.
Szerinte a kettős mérce szembeötlő, mert
miközben az orosz-ukrán háború kapcsán megbélyegzik a békepárti politikusokat - így a magyar miniszterelnököt is -, a közel-keleti konfliktusban a békét sürgetik.
"Nem tudja a jobb kéz, mint csinál a bal, nincs valós politikai irányvonal" - állapította meg Kovács Attila.
Kijelentette: a jövő évi európai parlamenti választáson személyi és szemléletbeli változásra van szükség az Európai Unió és intézményei élén. A tét gyermekeink jövője; szuverén vagy vazallus EU - fogalmazott.
