Megszűnhet a baloldali pártok egy része

A jövőre esedékes EP-választás vízválasztó lehet az ellenzéki térfélen, de egészen biztosan hivatkozási ponttá fog merevedni a későbbi, összefogás szükségességéről szóló vitákban – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, akit a Medián legfrissebb közvélemény-kutatásával kapcsolatban kérdeztek. 

Az említett kutatás szerint parlamenti küszöb alatt van az LMP, az MSZP és a Párbeszéd, Jakab Péter pártja ötszázalékos, a Vona Gábor vezette Második Reformkor pedig kétszázalékos támogatottságot mutat. 

Az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója kifejtette: miután egy tisztán arányos, listás választási rendszerben bonyolítjuk le az európai parlamenti mandátumok sorsáról döntő szavazást, így az fog igazán számítani, hogy ki hogyan tudja mobilizálni a saját szavazóbázisát.  

– A választási részvétel ugyanis alacsonyabb lesz, mint egy országgyűlési szavazáson szokott lenni. Emiatt az egyébként is mérsékelt nagyságú szavazótáborral rendelkező pártok az összefogásban, a közös listaállításban érdekeltek. Az MSZP, az LMP és a Párbeszéd mind olyan pártok, amelyek évek óta nem tudnak érdemi növekedést elérni, sőt esetükben az a jellemzőbb, hogy választásról választásra elfogy az őket támogató szimpatizánsok egy része − állapította meg. Az elemző szerint számukra ez nemcsak azért jelent fenyegetettséget, mert kiszorulnak a politikából, hanem azért is, mert a korábbi támogatóik máshol találnak maguknak helyet: 

Mint mondta, utóbbi a DK és Gyurcsány Ferenc malmára hajtja a vizet. – Amennyiben az EP-választáson nem szereznek mandátumot és nem lesznek képesek új irányt kijelölni, személyi változtatásokat eszközölni, akkor 2026-ig megszűnhetnek, a külföldi finanszírozói donációk ellenére is – mondta.

A teljes cikk ITT olvasható.