Embert a vasra

2023.09.19. 14:09

Novemberben széles spektrumú hadgyakorlatot tart a Magyar Honvédség (videó)

A Magyar Honvédség vezérkari főnöke szerint az orosz-ukrán háború kitörése után fel kellett rázni a hadsereget, aminek része, hogy novemberben évtizedek óta nem látott komplex hadgyakorlat kezdődik Magyarország nyolc pontján. Böröndi Gábor a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt a haderőfejlesztés folyamatáról, a toborzásról és a katonahivatás szépségeiről is.

MW

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter (j) és Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke a Magyar Honvédség Altiszti Akadémián végzett honvéd altisztek eskütételén a Hősök terén 2023. július 15-én

Forrás: MTI

Fotó: Kovács Tamás

A lapnak adott interjúban Böröndi Gábor azt mondta, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után egy békéhez szokott hadsereget kellett felrázni: 

a kiképzést, a felkészültséget át kellett állítani, hogy felkészült, reagálóképes és jól felszerelt honvédségünk legyen, azonban fontosnak tartotta hangsúlyozni a szomszédunkban zajló háborúval kapcsolatban, hogy Magyarország a béke oldalán áll.

Hozzátette: 

két gyakorlaton keresztül megnézték a törzsek, katonák felkészültségét, reagálóképességét, ennek tükrében megtalálták azokat a pontokat, ahol be kell avatkozni.

Novemberben jóval szélesebb spektrumú gyakorlatot tartanak, ahol nemcsak katonai manővereket hajtanak végre az ország nyolc pontján, de felmérik azt is, hogy a Magyar Honvédség és a civil közigazgatás miként tud együttműködni.

BÖRÖNDI Gábor
Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke
Fotó: Kovács Tamás / Forrás: MTI

A toborzás kapcsán elmondta: a honvédség létszáma stabilizálódott, bizonyos tiszti, altiszti kategóriákban pedig növekedni kezdett, emelkedő toborzási létszámról lehet beszélni.

Az idén a tiszti és az altiszti képzésre –az úgynevezett Acélkocka rendszerbe– bevonultak összlétszáma ötszáz fő, ez a Magyar Honvédség utánpótlásához megfelelő létszám

 – tette hozzá.

Hangsúlyozta: a Magyar Honvédség megújul és nemcsak eszközeiben, hanem gondolkodásmódjában is, ez pedig az „Embert a vasra” toborzó kampány kapcsán fizikai formát is öltött.

A legújabb technikával, a Zalaegerszegen készülő Hiúz gyalogsági harcjárművel ellátott zászlóalj felállítása és a bevonulás során szakítottak az eddigi gyakorlattal: 

egyrészt nem általánosságban toboroztak, hanem konkrét alakulathoz, konkrét helyőrségbe lehetett jelentkezni Hódmezővásárhelyen, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárhoz.

Ide a leendő katona úgy vonul be, hogy az alapkiképzést is itt végzi el, majd a szolgálatát is itt teljesíti. Másrészt – folytatta – egy egyszerűsített felvételi eljárást tesztelnek, természetesen megfelelő szűrőket alkalmazva a kiválasztás során.

A programban 244-en kezdhetik meg többhetes alapkiképzésüket Hódmezővásárhelyen, kiemelt bérezéssel

 – mondta.

Egyre népszerűbbnek nevezte a Magyar Honvédség más programjait is: a felsőoktatási továbbtanulási lehetőségeket támogató Önkéntes Katonai Szolgálatot ebben a hónapban több mint 150 fiatal választotta, az úgynevezett Egységes alapkiképzési programban pedig kilencven fő vonult be a napokban Kaposvárra és Kecskemétre.

Az orosz-ukrán háború tapasztalatairól azt mondta, hogy Magyarország a walesi NATO-csúcson egy nehézdandár létrehozását vállalta, ennek alapjait rakták le a Hiúz zalaegerszegi gyártásával, ahol a Rheinmetall a magyar észrevételek, igények alapján fejleszti a gyalogsági harcjárművet.

A korábban beérkezett Leopard 2A4-esek után hamarosan már a legmodernebb Leopard 2A7-es újabb példányai is az országban lesznek. A Panzerhaubitzer 2000-es önjáró lövegekből 24-et rendeltek, ebből 23 már beérkezett Tatára. Az osztály megfelelő tűzvezető, irányítási-vezetési, illetve radarrendszerrel rendelkezik. A légierőhöz beérkezett az összes H145M, megkezdődött a nagyobb H225M helikopterek szállítása – sorolta.

Nagyon fontosnak nevezte a légvédelmi képességet, a NASAMS telepítése és működőképessé tétele, illetve most aktív és később passzív radarok beszerzésével válik teljessé a légtérellenőrzés.

Folyamatban van a hadsereg digitalizációja, az úgynevezett vezetési-irányítási rendszer kidolgozása, hogy a vezérkari főnöki parancsok automatizált módon jussanak le a megfelelő szintre, ha kell, az egyes katonáig.

Alulról felfelé is építkezünk, hiszen a Digitális katona program alapján a katonák olyan szenzorokat is kapnak, amelyek a megszerzett információt a vezetési rendszerbe továbbítják, ahol azokat kiértékelik és eljuttatják a hadműveleti parancsnokig vagy a vezérkari főnökig

– fogalmazott Böröndi Gábor.

Hozzátette, hogy a digitalizáció mellett a drónokra helyezik a fő hangsúlyt, a legújabb intézkedése az volt, hogy jelentős számú olcsó drónt vesznek, amelyeket kiadnak az összfegyvernemi alegységekhez, hogy szokják meg az alkalmazásukat, használják ezeket, sajátítsák el a kezelésüket készség szinten.

Közölte azt is, hogy megkezdődött a sorozatvető tüzérségi rendszer beszerzésének előkészítése, és nagyon fontos a rádiózavarás és az elektronikai harcképességek fejlesztése.

Alegységtől dandár szintig növeljük a páncéltörő képességet is, amelynek elemei a vállról indítható Carl Gustaf és az irányított Spike páncéltörő rakétarendszerek

– mondta.

Kifejtette, hogy az egyik H145M helikoptert érintő júniusi, horvátországi tragédia kivizsgálása legalább 8-12 hónapot vehet igénybe. 

Ami már tudható, hogy a katonák rendben végrehajtották a kiképzési feladatot, a visszaúton történt a tragédia

– tette hozzá.

A Magyar Nemzet teljes cikke IDE KATTINTVA olvasható!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában