2023.09.26. 19:30
Népszámlálás: emelkedik a 30 év alattiak körében a gyermekesek aránya, nő a foglalkoztatottság
A Központi Statisztikai Hivatal elnöke kedden, a végleges adatokat ismertető budapesti sajtótájékoztatón azt mondta, összességében Magyarország fejlődik és változik is.
Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke beszél a Népszámlálás 2022 eredményközlő sajtótájékoztatóján a statisztikai hivatal központi épületében 2023. szeptember 26-án
Forrás: MTI
Fotó: Mónus Márton
A 2022-es népszámlálás adatai szerint nő a 30 év alattiak körében a házasságkötések száma és a gyermekesek aránya, viszont emellett folyamatosan öregszik a társadalom - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke kedden, a végleges adatokat ismertető budapesti sajtótájékoztatón.
Kincses Áron azt mondta, az eredmények azt mutatják, hogy összességében Magyarország fejlődik és változik is. Jelentősen növekedett a foglalkoztatottság, a modern technológiák miatt folyamatosan átrendeződik a munkaerőpiac.
A magyar lakosságnak a tizenegy évvel korábbinál jelentősen magasabb szintű az idegennyelv-ismerete, az iskolai végzettsége és a digitális jártassága - közölte.
Kincses Áron emlékeztetett, a 2022. őszi népszámlálás volt a 16. Magyarországon, és az első, amely "papírmentes", teljes egészében digitalizált volt. A digitalizációnak köszönhetően az adatgyűjtés és az eredményközlés közötti idő jelentősen rövidült: nyolcvan nappal a népszámlálás befejezését követően, 2023 februárjában már közölték az előzetes adatokat, most pedig, a 2022-es népszámlálás lezárulta után mindössze tíz hónappal már a végleges adatokat mutatják be - mondta el.
Fotó: Mónus Márton / Forrás: MTI
Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője a legfontosabb eredményeket ismertette: a népszámlálás végleges adatai szerint Magyarország népessége 9 603 634 fő volt. Az előző, 2011-es népszámlálás óta a lakosság száma 334 ezerrel csökkent.
A demográfiai folyamatok következtében tavaly 1000 férfira 1078 nő jutott, míg az előző népszámláláskor, 2011-ben még 1106 volt ez az érték. A lakosság 21 százaléka - mintegy 2 millió ember - időskorú, 65 éves vagy annál idősebb.
Kovács Marcell rámutatott: jól jelzi az idősödő korstruktúrát, hogy a 65 évesnél idősebbek száma 42 százalékkal meghaladja a 15 év alattiakét. Elmondta, a legidősebb lakosságú település a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Debréte, ahol 9-en laknak, közülük 6-an időskorúak.
A 15 éves és annál idősebb népesség körében 43 százalék a házas családi állapotúak aránya. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt években tapasztalt házasságkötésszám-növekedés hatására a házasok arányának évtizedek óta tartó csökkenése lelassult, a 30 év alattiak körében pedig 8-ról 12 százalékra emelkedett.
A lakosság harmada viszont soha nem élt házasságban. Az 50 év alatti férfiak 62 százaléka nőtlen, az ilyen korú nőknek pedig az 57 százaléka hajadon volt tavaly.
Az iskolai végzettséggel kapcsolatos eredményeket ismertetve Kovács Marcell elmondta, 2022 októberében a felnőtt lakosság harmada rendelkezett érettségivel, további 22 százalék pedig diplomás volt. A legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 23 százalékra csökkent, a szakmai oklevéllel rendelkezők 21 százalékos aránya pedig alig változott 2011-hez képest.
A "legiskolázottabb" helyek közé sorolta a főváros I., II., és XII. kerületét, ahol jóval 60 százalék feletti a diplomások aránya. Ez az adat a Budapest agglomerációjába tartozó Telkin is meghaladja a 60 százalékot.
Kovács Marcell kiemelte, Magyarországon jóval többen dolgoztak 2022-ben, mint tizenegy évvel korábban: a foglalkoztatottak száma 2011-ben 3,9 millió, 2022-ben 4,7 millió volt. A népesség 49 százaléka volt foglalkoztatott 2022-ben.
A nyugdíjas inaktív keresők és a többségükben gyermekkorú eltartottak aránya 48 százalékra csökkent, továbbá jelentősen csökkent a munkanélküliek száma, tavaly 237 ezer ember volt munkanélküli.
A fővárosban, annak környékén, valamint a nyugati és az északnyugati országrészben nagyon sok a foglalkoztatott, jellemzően az ország északkeleti és délnyugati részén, valamint a községekben az országos átlag alatt marad az arányuk - közölte a projektvezető, hozzátéve: a foglalkoztatottak több mint kétharmada szolgáltatás jellegű ágazatban dolgozott 2022-ben.
A munkanélküliek aránya Északkelet-Magyarországon, Délnyugat-Magyarországon, főleg az aprófalvas területeken helyenként a 10 százalékot is meghaladja.
Kovács Marcell ismertette: a vallási hovatartozásra vonatkozó, önkéntesen megválaszolható kérdésre a lakosság 60 százaléka felelt. A válaszadók 50 százaléka, 2,9 millió ember katolikus, közülük 2,6 millióan a római katolikust, 165 ezren a görögkatolikust jelölték meg vallásukként. A reformátusok aránya 16, az evangélikusoké 3,1 százalék volt 2022-ben. A válaszadók 27 százaléka nem vallásos.
Kovács Marcell kérdésre válaszolva elmondta, az előző népszámláláshoz képest növekedett a nem válaszolók száma, hiszen míg a 2011-es népszámláláskor 27 százalék volt az arányuk, addig 2022-ben 40 százalék.
A nemzetiséghez tartozásról szóló, önként megválaszolható kérdésekre a lakosság 86 százaléka felelt. A legnépesebb magyarországi nemzetiség a roma, a válaszadók 2,5 százaléka, 210 ezer ember tartozik ebbe a közösségbe. A német nemzetiségűek létszáma 143, a szlovákoké 30, a románoké 28, az ukránoké 25 ezer volt.
Az MKPK örömét fejezte ki, hogy a vallásosságukat kinyilvánítók kétharmada a katolikus egyházhoz tartozónak mondta magát
"Örömünkre szolgál, hogy bár a lakosság negyven százaléka nem válaszolt a vallási, felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre, mégis a vallásosságukat kimondottan kinyilvánító honfitársaink több mint kétharmada a Katolikus Egyházhoz tartozónak vallotta magát" - írta az MKPK az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
A 2022-es népszámlálásnak a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott adataira reagálva úgy fogalmaztak, hálás köszönetüket fejezik ki mindenkinek, aki részt vett a népszámlálás folyamatában, és külön megköszönték azoknak, akik a vallási, felekezeti hovatartozásukat tudatosan is megvallották annak ellenére, hogy a kérdésre nem volt kötelező a válaszadás.
A népszámlálás adataiban is megfigyelhetőek a nemzetközi tendenciák, amelyek alól Magyarország és ezen belül a katolikus közösségek sem képeznek kivételt - emelték ki, hozzátéve, hogy ez feladatot jelent a Magyar Katolikus Egyháznak is.
"Ferenc pápa magyarországi látogatása során elhangzott szavai erősítenek bennünket küldetésünkben"; a katolikus egyházfő arra buzdított, hogy a keresztény közösség "jelen legyen és tanúságot tegyen" - olvasható az MKPK közleményében.
Elmondta, az elmúlt tizenegy évben nőtt a Magyarországon élő külföldi állampolgárok száma: 2022-ben 218 ezren voltak, 52 százalékkal emelkedett a számuk 2011-hez képest. Az itt élő külföldiek legnagyobb része, 76 százaléka európai országból érkezett, 82 ezren szomszédos államból.
Kovács Marcell közölte, Magyarországon - a leggyakoribb idegen nyelvként - az angolt minden negyedik ember beszéli.
Iskolák és civil szervezetek kapták a népszámlálásnál használt táblagépeket (videó)
Az egészségi állapotra vonatkozó, nem kötelező kérdéseket a válaszadók 75 százaléka töltötte ki, akiknek 72 százaléka nem számolt be egészségi problémáról. Tartós betegséget 1,7 millióan jeleztek, 639 ezren nyilatkozták, hogy az egészségi állapotuk súlyosan korlátozza őket, és 270 ezren éltek fogyatékossággal.
Közölte, az adatok feltöltése kedden megkezdődik, a részletes adatok a KSH honlapján, a népszámlálás tájékoztatási adatbázisában egyéni igények szerint lesznek lekérdezhetők.
Református egyház: a reformátusok növelték híveik arányát a válaszadók között
A 2022-es népszámlálás adatai szerint a reformátusok növelték híveik arányát azok körében, akik válaszoltak a vallásosságra vonatkozó kérdésre - emelte ki a Magyarországi Református Egyház Zsinatának kommunikációs szolgálata az MTI-hez eljuttatott keddi közleményében.
A 2022-es népszámlálásnak a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott adataira reagálva azt írták, köszönettel tartoznak mindenkinek, aki a kérdőívek kitöltése során időt és energiát fordított arra, hogy megválaszolja a vallásosságra vonatkozó, nem kötelezően megválaszolandó kérdést is.
A legutóbbi népszámláláshoz képest másfélszeresére, 40 százalékra nőtt az erre a kérdésre nem felelők aránya, ezért a református egyház szerint nem lehet hiteles számot kapni az egyes felekezetek pontos létszámáról. A nem válaszolók ugyanúgy lehetnek vallásosak, mint nem vallásosak, az adatok értékelésekor ezért a válaszadókon belüli számokra és arányokra érdemes támaszkodni - vélekedtek.
Kiemelték: a magyar lakosság egyértelmű többsége, 60 százaléka fontosnak érezte, hogy vállalja vallási hovatartozását, és a tőlük kapott válaszokból az látszik, hogy a református egyház növelni tudta híveinek arányát a válaszadók között.
Közleményében a református egyház örvendetesnek nevezte, hogy az adójuk 1 százalékát nekik adók száma folyamatosan növekszik, s ma már csaknem kétszerese a 12 évvel ezelőttinek.
"A nem válaszolók közé visszahúzódókat, vagy a református identitásukat elvesztők növekvő számát látva ugyanaz marad a feladatunk, mint eddig: hiteles élettel vonzóvá tenni a keresztyén hitet" - írták, hozzátéve, hogy több százezerrel csökkent a magukat nem vallásosaknak nevezők száma is.
"Gyülekezeteink, közösségeink nyitva állnak azok előtt, akik növekvő számban Istent keresik" - olvasható a közleményben.
