2023.09.20. 16:02
A terrorizmus és az illegális bevándorlás egyfajta ördögi kört alkot egymással (videó)
Óriási veszélyt jelent az Európába irányuló migrációs hullámok megerősödése, ugyanis jól látható, hogy a terrorizmus és az illegális bevándorlás egyfajta „ördögi kört” alkot egymással – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.
Szijjártó Péter az ENSZ-közgyűlés keretében vesz részt a terrorizmus áldozatait támogató csoport ülésén
Forrás: Facebook/Szijjártó Péter
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés keretében délután részt fog venni a terrorizmus áldozatait támogató csoport ülésén, s ennek kapcsán aláhúzta, hogy ma a globális terrorfenyegetettség minden erőfeszítés ellenére is súlyosabb, mint valaha, tavaly 6700 halálos áldozatot követeltek a különböző merényletek.
Szavai szerint az okok között említhető az is, hogy a terrorizmus és az illegális migráció egyfajta ördögi kört alkot egymással.
Minél súlyosabb a terrorfenyegetés, annál súlyosabb a migrációs nyomás, minél többen vesznek részt a migrációs hullámokban, annál nagyobb a sansza annak, hogy a terrorszervezetek tagjai is illegálisan el tudnak jutni a világ távoli pontjaira
– jelentette ki.
Ezért a terrorizmussal szembeni küzdelmünket fokoznunk kell, mivel látjuk, hogy az Európába irányuló migrációs hullámok egyre súlyosabbak, és ezek súlyosabbá válásával a terrorfenyegetettség veszélye is jelentős mértékben nő
– figyelmeztetett.
Majd hangsúlyozta, hogy miközben az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának (UNOCT) költségvetéséből a világszervezet mindössze 3 százalékot vállal, a többit a tagállamoknak kell összeadniuk, Magyarország nagy hozzájárulást tett azzal, hogy Budapesten jött létre az UNOCT második legnagyobb központja. Itt jelenleg huszonöt nemzetközi szakértő dolgozik, és az iroda szerepét tovább kívánják erősíteni.
Magyarország szerepe a globális terrorellenes küzdelemben a következő időszakban tovább fog nőni, és ez hozzá fog járulni Magyarország biztonságának javulásához is
– mondta.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerdán kijelentette: nem fogja engedni, hogy Olaszország Európa menekülttáborává váljon.
Az olasz kormányfő az ENSZ-közgyűlés 78. ülésszakának csúcsszintű eszmecseréjén szólalt fel New Yorkban, és azt hangsúlyozta, hogy „tarthatatlan nyomás” alá helyezi Olaszországot a Lampedusára érkező, migránsokat szállító bárkák sokasága.
Giorgia Meloni egyben elutasította az Európai Unió és Tunézia megállapodásával kapcsolatos bírálatokat. Az olasz kormányfő kulcsszerepet játszott a migráció megfékezését célzó egyezség tető alá hozásában.
„Fontos, hogy a Tunéziával létrejött szándéknyilatkozatot végrehajtsák. Ez egy olyan minta, amelyet más országok esetében is lehet alkalmazni”– emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy a migránsokkal kapcsolatos helyzet nagy figyelmet és sok szolidaritást kap. „A gond az, hogy mikor és milyen mértékben fordul át ez a szolidaritás kézzelfogható tettekre. Ez az, ami engem most érdekel” – tette hozzá Giorgia Meloni.
Szijjártó Péter elmondta, hogy délután nyolc hivatali partnerével folytat egyeztetést az ENSZ-közgyűlés ülése alkalmából, közöttük bahreini, csádi, moldovai, vatikáni kollégájával is, és a tárgyalások középpontjában alapvetően a háború jelentette kihívások fognak állni természetesen.
A háború ugyan egy regionális háború fizikai értelemben, és reméljük, ennél tovább nem is fog lépni, azonban a hatásai globálisak, és az egész világ most már azt várja, hogy legyen vége
– hangsúlyozta. Majd hozzátette: sok ország nem érti, miért van az, hogy az európaiak rendre a harcok beszüntetésére, békés rendezésre és tárgyalásokra szólítanak fel a fegyveres konfliktusok esetén, ezúttal viszont eltérő megközelítést alkalmaz a kontinens.
Most, hogy Európában van a háború, számukra úgy tűnik, és sajnos nem teljesen alaptalanul, hogy az európaiak inkább szítják a feszültséget, és a háború vége helyett inkább a háború meghosszabbítását idézik elő
– jelentette ki.
Éppen ezért a magyar békepárti álláspontot világszerte nagy megbecsültség övezi
– fogalmazott.
A miniszter a szerdai üzleti megbeszéléseiről szólva kiemelte, hogy az amerikai vállalatok a második legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, 1700 cég mintegy 105 ezer embernek ad munkát. És szavai szerint ezek rendkívül pozitívan nyilatkoznak a gazdasági környezetről, s nem hagyják magukat megtéveszteni a különféle politikai támadások által.
Ők nem az amerikai vagy a német sajtóból tájékozódnak, hanem a mindennapi tapasztalataik alapján hoznak döntéseket, és pontosan látják azt, hogy a magyar beruházói környezet Európa legalacsonyabb adóival, a szakképzett munkaerővel, a kiváló infrastruktúrával a lehető legjobb beruházási lehetőséget jelenti Európában
– közölte.
Úgyhogy remélem, hogy ma is sikerül jó néhány olyan megállapodást kötni, amely majd újabb magyar munkahelyek létrehozásához fog vezetni
– összegzett.
Szijjártó Péter a szudáni helyzettel foglalkozó ülés kapcsán sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy akadozik az ország élelmiszerellátása, ezért szerinte mielőbb meg kellene indítani a gabonaexportot Ukrajnából.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly a kormány 3,5 millió eurót adományozott tízezer tonna ukrán gabona leszállítására Szudánba az adófizetők pénzéből, azonban ebből eddig egyetlen grammnyi sem ért célba.
Sajnos továbbra is az ukrán hatóságok engedélyére várunk
– mondta.
A mai ülésen is egyértelmű álláspontot fogunk képviselni. Ukrajnából a gabonát azokba az országokba kell szállítani, európai segítséggel természetesen, amelyek nélkülöznek, ahol az embereknek mindenre szükségük van. Tehát a közép-európai nyerészkedés helyett az afrikai nélkülöző országok ellátására kell fókuszálni
– figyelmeztetett.
A tárcavezető végül a járványok megelőzéséről szóló ülést is érintette, erősen sérelmezve, hogy még a koronavírus-járvány idején sem volt képes úgy összefogni a világ, hogy ne ideológiai-politikai ügyként tekintsenek a kihívásokra.
A keleti vakcinák beszerzését érő támadásokat felidézve kiemelte, hogy az egészségügyi védekezésnek az emberek megóvására kell fókuszálnia, a geopolitikai megközelítésektől mentesen.
Ha erre nem lesz képes a világ, akkor itt még nagyon nagy bajok is lehetnek
– húzta alá.
Az ENSZ-nek kevesebbet kellene költenie a bürokráciára és többet a terrorellenes küzdelemre Az ENSZ-nek kevesebbet kellene költenie a bürokráciára és többet a terrorizmus elleni globális harcra, amelyhez Magyarország nagyban hozzájárul – emelte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés keretében a terrorizmus áldozatait támogató csoport ülésén közölte, hogy a globális terrorfenyegetettség minden erőfeszítés ellenére is súlyosabb, mint valaha, tavaly 6700 halálos áldozatot követeltek a különböző merényletek. Először is fontosnak tartotta leszögezni, hogy a terrorizmus és az illegális bevándorlás egyfajta „ördögi kört” alkot egymással, ugyanis minél nagyobb a terrorfenyegetés, annál súlyosabb a migrációs nyomás, és minél többen vesznek részt a migrációs hullámokban, annál nagyobb az esély arra, hogy a merénylők is el tudjanak jutni a világ távoli pontjaira. Aláhúzta, hogy Európa fokozott illegális migrációs nyomással néz szembe, s a bevándorlók több helyen párhuzamos társadalmakat hoztak létre, az integrációs erőfeszítések kudarcnak bizonyultak. Szijjártó Péter felszólalásában fontos prioritásként határozta meg a terrorizmus terjedésének mielőbbi megállítását, a terrorcsoportok feltartóztatását. Mint mondta, ez csakis akkor lehetséges, ha az erőfeszítéseket a globális együttműködésre alapozzuk, és ezen a téren az ENSZ-nek kulcsszerepet kell vállalnia. Ezzel kapcsolatban pedig elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatalának (UNOCT) költségvetéséből a világszervezet mindössze 3 százalékot vállal, a többit a tagállamoknak kell összeadniuk, miközben szavai szerint az ENSZ-nek aligha lehet fontosabb feladata a terrorizmus elleni küzdelemnél. „Talán kevesebbet kellene költenünk a bürokráciára, s kicsit többet a terrorizmus elleni küzdelemre és a terrorizmus áldozatainak támogatására” – hangsúlyozta. Illetve arra is kitért, hogy Budapesten jött létre az UNOCT második legnagyobb központja, és az iroda szerepét tovább kívánják erősíteni. A miniszter végül arról is beszámolt, hogy világszerte egyre nő a keresztény közösségek elleni támadások száma. Hozzátette: Magyarország több mint ezeréves keresztény államisággal rendelkezik, és ezért rendkívüli aggodalommal töltik el a kormányt az ilyen támadások. Hazánk minden támogatást megad az üldözött keresztények számára, a kormány a Hungary Helps program keretében már több mint 50 millió dollárt fordított erre a célra, hogy lehetővé tegyék ezen közösségek helyben maradását – zárta felszólalását. |
Teljesen politikamentesíteni kell a globális egészségügyi együttműködést Teljes mértékben depolitizálni kell a globális egészségügyi együttműködést annak érdekében, hogy az emberiség jobban fel legyen készülve egy esetleges következő járványra – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén szerdán New Yorkban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a járványok megelőzésével és a felkészültség javításával foglalkozó ülésen hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány demonstrálta, hogy a fejlett technológia ellenére mennyire védtelen a világ valójában, és vannak még olyan jelenségek, amelyeket nem tudott uralma alá hajtani az emberiség. „A több százezer elvesztett életet nem tudjuk visszaadni, azonban le kell vonni a tanulságokat, hogy a jövőben jobban felkészültek legyünk” – mondta. Majd kiemelte, hogy az egyik legfontosabb lecke, amelyet meg kellett tanulni, hogy bár egyes stratégiai kapacitások normális körülmények közepette haszontalannak tűnhetnek, de vészhelyzetben rendkívül lényegesek, életmentők lehetnek. Ennek kapcsán aláhúzta, hogy Magyarország vakcinagyárat épít, és képessé vált védőmaszkok, kesztyűk, lélegeztetőgépek gyártására, valamint saját teherszállító repülőgépet szerzett be. Szijjártó Péter felszólalásában abbéli reményének adott hangot, hogy mindenki megértette mára, hogy „az életmentésnek nincs semmi köze a geopolitikához, a vírus nem ismer határokat, ideológiákat vagy politikai hovatartozást”. Mint közölte, a jövőbeli felkészültség erősítése érdekében valós globális együttműködésre van szükség, amelyet nem befolyásol, nem korlátoz a világpolitika. „Akik hagyják az egészségügyet összekeverni a világpolitikával, azok lesznek felelősek azért, hogy nem tudunk annyi embert megmenteni, amennyit meg lehetne valós együttműködéssel” – fogalmazott. Ezután arra emlékeztetett, hogy minden szakmai alap nélkül súlyos támadások érték Magyarországot a keleti vakcinák beszerzése miatt, márpedig hazánk éppen azért tudta a legsikeresebb oltási kampányt lefolytatni az Európai Unióban, mert keletről és nyugatról egyaránt vásárolt oltóanyagokat, erre nem a politikai hovatartozás, hanem az életmentés eszközeként tekintett a kormány. „A veszély évtizedei állnak előttünk, s nem zárhatjuk ki, hogy új vírusok állítanak minket kihívások elé” – figyelmeztetett, globális felelősségnek nevezve a jobb felkészültséget. „Ha a kérdést politikai irányból közelítjük meg, akkor kudarcot fogunk vallani” – vélekedett. A globális egészségügyi együttműködésnek teljes mértékben politikamentesnek kell lennie, és mindent meg kell tenni azért, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a lehető legdepolitizáltabb szervezet legyen – összegzett. |
Szijjártó: tízezer tonna gabonával enyhítenénk a szudáni válságot, de még mindig Kijevre várunk Magyarország tavaly 3,5 millió dollárt adományozott tízezer tonna ukrán gabona leszállítására a szudáni humanitárius válság enyhítése érdekében, de máig nem történt semmi, várják az engedélyeket Kijevtől – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az ENSZ-közgyűlésen szerdán New Yorkban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szudáni helyzettel foglalkozó ülésen emlékeztetett rá, hogy a kormány tavaly 3,5 millió dollárt, azaz több mint 1 milliárd forintot adományozott a Világélelmezési Programnak (WFP) a „Gabona Ukrajnából” kezdeményezés keretében, hogy ebből tízezer tonnányi ukrán gabonát szállítsanak le Szudánnak a humanitárius helyzet enyhítése céljából. „Azonban annak ellenére, hogy a magyar adófizetők pénzéből már ezt a forrást a tavalyi esztendőben biztosítottuk, nem hogy egy tonnányi, egy grammnyi gabona szállítása sem történt meg” – szögezte le, sérelmezve az ügyben látható tétlenséget. „Sajnos továbbra is az ukrán hatóságok engedélyére várunk. Amennyiben az megérkezik, akkor ezt a tízezer tonna gabonát Ukrajnából magyar költségvetési forrásból el tudják szállítani Szudánba, és akkor legalább valamit lehet enyhíteni az élelmezési válságon” – mondta. „Ott van tízezer tonna, azaz tízmillió kilogramm gabona, ott van a pénz, ki lett fizetve, mégis éhínségtől szenvednek Szudánban” – fogalmazott. Szijjártó Péter felszólalásában hangsúlyozta: „azokba az országokba kell szállítani a gabonát, amelyek rászorulnak, s nem azokba a régiókba, ahol ez a kereskedelem megzavarhatja a helyi piacot”. „Nincs szükségünk erre a gabonára Közép-Európában, ne hozzák a gabonát Közép-Európába! Szállítsák ezt a gabonát Afrikába, azoknak, akik éheznek” – összegzett. A miniszter arra is kitért, hogy hazánk súlyos aggodalommal tekint minden fejleményre, amely egyes térségek destabilizációjával járhat Afrikában, s ennek nyomán újabb migrációs hullámokkal Európában. Aláhúzta: az illegális bevándorlók áradata kockázatot jelent a származási, a tranzit- és a célállamok, így az Európai Unió külső határán fekvő Magyarország számára is, amelynek fontos szerepe van a nyugat-balkáni migrációs útvonalon keresztül érkező emberek feltartóztatásában. |