2023.09.20. 17:18
A legjobb európai intézmények közé tizenöt magyar egyetem került be
A Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási intézményeket értékelő nemzetközi rangsorának európai listájára 15 magyar intézmény is felkerült – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára
Forrás: MTI
Fotó: Bodnár Boglárka
Hankó Balázs közlése szerint a regionális európai lista 46 ország egyetemeit vizsgálta és a legjobb 690 intézmény közé 15 magyar egyetem is bekerült: az első 300-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a 208., a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) a 238., a Szegedi Tudományegyetem a 242., míg a Debreceni Egyetem a 258. helyen szerepel.
A legjobb 400-ba bekerült a Pécsi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.
A 15 rangsorolt magyar egyetem között három egyházi fenntartású intézmény – a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem – is szerepel, valamint helyet kapott a rangsorban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pannon Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Soproni Egyetem is.
Hankó Balázs szólt arról, hogy világszinten a két legismertebb és az egyetemisták által leginkább figyelt felsőoktatási rangsor a QS és a Times Higher Education, amelyek a magyar egyetemek szempontjából jelentős figyelmet érdemelnek, mivel ezek az egyetem mérete mellett számos más, a gazdasági környezet szempontjából is kiemelkedően fontos tényezőt vesznek figyelembe, például az oktatást, a kutatást és a nemzetköziesítést.
Ezen két rangsor eltérő kritériumok alapján értékeli a magyar felsőoktatási intézményeket, de gyakorlatilag lefedi a teljes magyar felsőoktatási palettát
– tette hozzá az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar egyetemek nemzetközi versenyképességének erősödése Magyarország jövőképességének kulcsa is, a modellváltás pedig elősegítette az egyetemek nemzetközi elismertségét, hozzájárulva ezzel az ország hosszú távú fejlődéséhez.
Az új fenntartói modell nemcsak az egyetemi autonómiát erősíti, hanem biztosítja a megduplázott minőségi teljesítményösztönző finanszírozást, ami növeli a pénzügyi kiszámíthatóságot és a versenyképességhez oly fontos rugalmasságot
– fogalmazott Hankó Balázs.
Az államtitkár közölte, a magyar egyetemek egyre sikeresebbek a nemzetközi megmérettetésben,
hiszen míg négy éve 7, két éve 9, tavaly már 11 magyar intézmény szerepelt a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában.
Az egyetemeknek azonban olyan nemzetközi környezetben kell helytállniuk, amelyben az Európai Bizottság a magyar kutatásokra és a nemzetköziesítésre vonatkozó döntései szándékosan versenyképességi hátrányt okoznak az ország számára, jegyezte meg az államtitkár.
Ugyanakkor kiemelte, hogy mindennek ellenére a kormány elkötelezett a magyar egyetemek, kutatók és diákok támogatása iránt.
Idén 156 kutató nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bolyai János Kutatási Ösztöndíját
Az ösztöndíjra, amely a tudományos kutatói életpálya posztdoktori szakaszában nyújt jelentős anyagi támogatást, 2023-ban minden eddiginél többen, összesen 834-en pályáztak – közölte az MTA az MTI szerint.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra 45 éves korig lehet jelentkezni, de a gyermeket nevelő kutatók korkedvezmény-érvényesítési lehetőséggel akár később is benyújthatnak pályázatot. Az ösztöndíj összege 2022 januárjától az addigi 124 500 forintról 250 000 forintra emelkedett. Idén pedig a pályázati korhatárnál bevezették a gyermekek után adható korkedvezményt.
A tájékoztatás szerint idén csaknem százzal többen nyújtottak be érvényes pályázatot, mint 2022-ben. Az idei nyertesek között majdnem azonos számban találhatók a három nagy tudományterület képviselői. A legtöbben, 55-en a matematikai és természettudományok művelői közül kerülnek ki. Az élettudományokkal foglalkozó kutatók száma 53, a bölcsészet- és társadalomtudományok területén dolgozóké pedig 48. A pályázók 40,5 százaléka volt nő, közülük 57-en kapnak támogatást, arányuk az ösztöndíjat elnyertek között 36 százalék.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyeréséről kiállított okleveleket szeptember 19-én adták át ünnepélyesen az MTA Székháza Dísztermében.
