2023.08.16. 05:30
Ukrajna bevetette a brutális kazettás bombákat
539. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
Ukrán katonák az orosz katonákat megadásra felszólító röplapokat tartalmazó lövedékeket lőnek Grad rakéta-sorozatvetővel az orosz állásokra a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Bahmut térségében 2023. augusztus 13-án
Forrás: MTI/AP
Fotó: Libkos
Nem szólalhat fel Zelenszkij G20-csúcson
Noha az ukrán elnök sorra jelent meg az utóbbi időben különböző nemzetközi találkozókon, a szeptember 9-én kezdődő G20-országok csúcstalálkozójára nem kapott meghívást a szervező tagországtól, Indiától – írja a Magyar Nemzet.
Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszter szerdán egy Újdelhiben tartott sajtótájékoztatón azzal indokolta a döntést, hogy a csúcstalálkozón nem az ukrajnai háborút, hanem a globális gazdasági problémákat kívánják előtérbe helyezni. Tavasszal az ukrán külügyminiszter-helyettes még arról beszélt, Volodimir Zelenszkij örömmel szólalna fel a G20-csúcstalálkozón, úgy tűnik, erre nem fog sor kerülni.
Ez a csúcstalálkozó arról fog szólni, hogy megvitassuk az energiával, a műtrágyával és az élelmiszer-ellátással kapcsolatos problémákat
– mondta a tárcavezető.
A G20 országcsoport 19 országot, valamint az Európai Uniót foglalja magába. A taglistán Ukrajna nem szerepel, Oroszország viszont igen, melynek részvételére továbbra is számít India. Előzetes jelentések szerint még kérdéses, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen elutazik-e az indiai fővárosba, múlt hónapban orosz tisztviselők arról beszéltek, nem zárták ki ennek lehetőségét.
Noha a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki korábban az orosz elnök ellen, letartóztatására aligha kerülhetne sor Indiában, tekintve, hogy az ázsiai ország nem részese az egyezménynek.
Dróntámadással válaszolt Moszkva az új svéd fegyversegélyre
A svéd védelmi miniszter újabb támogatási csomagot jelentett be Ukrajnának, ami miatt rendkívüli ülést hívnak össze a stockholmi országgyűlésben, a Riksdagban – adta hírül a Magyar Nemzet.
A keddi sajtótájékoztatón Pal Jonson a vezérkari főnökkel közösen azt mondta, hogy lőszert, szállítójárműveket, aknamentesítő rendszereket, valamint a korábban átadott harckocsikhoz és tüzérségi rendszerekhez is küldenek alkatrészeket. A támogatást a miniszter egyszerűen azzal magyarázta, hogy az ukránok jelezték, hogy szükségük van lőszerekre és pótalkatrészekre.
A mostani csomag mintegy 3,4 milliárd korona, azaz 110 milliárd forint értékű.
A háború kitörése óta a NATO-csatlakozásra váró Svédország közel 17 milliárd korona (550 milliárd forint) értékben küldött védelmi felszerelést, és 22 milliárd koronát (700 milliárd forintot) adományozott Ukrajnának, amiben még nincsen benne a mostani javaslat, számot be róla a svéd közmédia. Kedd reggel a svéd csapággyártó SKF ukrajnai üzemét érte közvetlen dróntámadás, melyben hárman életüket vesztették, többen pedig megsérültek. A göteborgi székhelyű SKF-nek körülbelül 1100 alkalmazottja van az északnyugat-ukrajnai Luck városában.
Ugyan a gyárat a háború kitörése után bezárták, valamivel később újranyitották és a munka azóta is folytatódott, egészen a gyár elleni támadásig. Bár a bejelentett katonai támogatás és a dróncsapás ugyanaznapra esett, a svéd haderő alezredese az SVT köztelevízió reggeli adásában azt mondta, nehezen lehet megérteni a gyár elleni támadást. Johan Huovinen szerint a golyóscsapágy-gyártás nem kritikus harcászati szempontból. A svédek nem először kaptak figyelmet orosz részről.
A hónap elején került fel egy közösségi médiaoldalra egy videó, amelyen Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter látható, amint egy ukránoktól zsákmányolt, svéd gyártmányú Combat Vehicle 90-et szemléz Moszkvában. A miniszternek egy katonai szakértő mutatja meg a gránáttámadást ért, de jórészt sértetlen szupermodern svéd páncélos sebezhető pontjait. Svédország összesen ötven ilyen gyalogsági harcijárművet adott át Ukrajnának, melyek először júniusban tűntek fel az orosz-ukrán fronton, és amelyekhez a frissen bejelentett támogatási csomagban alkatrészek is szerepelnek.
Ukrajna bevetette a brutális kazettás bombákat
Az oroszok már kedden figyelmeztettek, ha kell, ők sem riadnak vissza a civil lakosságra is veszélyes fegyver használatától – írja a Mandiner a The Telegraph cikke alapján. A kazettás bombák bevetésének köszönhetően foglaltak el egy stratégiailag fontos falut az ukránok délkeleten. Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes szerdai nyilatkozatában jelentette be, hogy a donyecki Urozsaine „felszabadult”.
A védelmi minisztérium a támadásról felvételeket tett közzé, amelyeken az látható, hogy az ukránok kazettás bombákkal célozzák az orosz katonákat, akik elmenekülnek a fegyver elől.
A kazettás bomba a levegőben szétrobbanva sok apró lőszert lök ki széles területen, hatalmas pusztítást okozva.
Működéséből adódóan nem csak a harctéren lévő katonákra, de a civil lakosságra is veszélyes.
Éppen ezért az ENSZ 2008-ban betiltotta a lőszer használatát. A kezdeményezéshez több mint száz ország csatlakozott, ám sem az USA, sem Ukrajna, sem Oroszország nincs köztük.
Előrenyomulnak az orosz erők Kupjanszknál a moszkvai katonai tárca szerint
A Kupjanszknál támadó orosz rohamosztagok javítottak helyzetükön az arcvonalon – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.
A tábornok több visszavert ukrán támadásról számolt be, amelyek során, mint mondta, a frontvonalon 730-nál több ukrán katona esett el, közülük a legtöbben, mintegy 250-en a Donyeck környékén vívott harcokban. Konasenkov a megsemmisített ukrán katonai objektumok és haditechnikai eszközök között említette meg egyebek között a 72. gépesített dandár vezetésipontját a donyecki régióban lévő Paraszkovjivkánál, három lőszerraktárt, egy SzT-68-as lokátort, egy Szu-25-ös harci gépet, két harckocsit, két amerikai M109-es Paladin és egy lengyel Krab önjáró tarackot, egy amerikai AN/TPQ-50 lövegelhárító radart, valamint két amerikai M777-es vontatott tarackot.
Vlagyimir Rogov, Zaporizzsja megye Moszkva által kinevezett igazgatási főtanácsának tagja a Telegram-csatornáján azt írta, hogy miközben a régióban a szemben álló felek megpróbálják elragadni egymástól a stratégiai kezdeményezést, az ukrán hadsereg harcba vetette a két hónapig tartalékolt fő csapásmérő erőit.
Közölte, hogy az orosz hadsereg szerdán egy újabb dróntámadással ismét üzemképtelenné tette a dunai Reni kikötőt.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy az oroszországi Brjanszk megyében „megsemmisített” négy ukrán diverzánst.
Az összecsapás helyszínén a hatóság úgynevezett FPV-drónokat foglalt le, amelyekre olyan félrevezető matricákat ragasztottak fel, amelyek szerint a szerkezetek az FSZB tulajdonát képezik.
A szakértők szerint a csoport orosz területen végrehajtandó provokációkra készült.
A brjanszki régió kormányzója, Alekszandr Bogomaz később a Telegramon már öt ukrán diverzáns likvidálásáért mondott köszönetet az orosz fegyveres testületnek.
A Ukrajnával határos orosz és az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Belgorod megyében és Donyeckben egy-egy civil életét vesztette.
Az orosz légvédelem a közlések szerint hajnalban az oroszországi Kaluga megye légterében három, a Krímében pedig egy ukrán drónt lőtt le.
Az Európai Bizottság nyilvántartásba veszi az ukrán kultúra megőrzését célzó polgári kezdeményezést
Az Európai Bizottság szerdán úgy határozott, hogy nyilvántartásba veszi Az ukrán kultúra, oktatás, nyelv és hagyományok megőrzése és fejlesztése az uniós tagállamokban elnevezésű európai polgári kezdeményezést – közölte a brüsszeli testület szerdán.
A kezdeményezés célja a kulturális szakadékok áthidalása és az ukrán kulturális és nyelvi örökség megerősítése az uniós közösségben, az összetartozás érzésének erősítése és az ukrán menekültek integrációjának elősegítése.
A nyelvi sokszínűség és a kulturális identitás elismerésével és elfogadásával és az integrációs központok páneurópai struktúrájának létrehozásával egy befogadóbb és harmonikusabb Európát lehetne létrehozni
– áll a kezdeményezés szervezőinek honlapján.
Ukrán védelmi miniszterhelyettes: újabb települést vettek vissza az ukrán erők Donyeck megyében
Az ukrán erők visszavették az orosz csapatoktól a donyecki régióban található Urozsajne települést – jelentette be szerdán Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes.
Urozsajne felszabadult. Katonáink megerősítik a védelmi vonalakat a településnél. Az offenzíva folytatódik
– írta Maljar a Telegramon.
Andrij Kovaljov, az ukrán vezérkar szóvivője hozzáfűzte, hogy az ukrán erők folytatják a támadó hadműveleteket a donyecki régióban Bahmut, valamint Zaporizzsja megyében Melitopol és Bergyanszk körzetében. A szóvivő szavai szerint az ukrán hadsereg tüzérséggel támadja az azonosított ellenséges célpontokat, és „ellencsapásokat” hajt végre.
A vezérkarnál kifejtették, hogy az ukrán erők Bahmutnál a várostól délre hajtanak végre támadó műveleteket, és megerősítik a már elfoglalt vonalakat.
Olekszandr Prokugyin, a déli Herszon megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők ismét támadták e megye székhelyét és a régiót. Beszámolója szerint Herszon városában három, a régió más részében két helyi lakos sebesült meg a támadásokban.
Herszonban az orosz erők eltaláltak egy oktatási intézményt és egy kórházat
– emelte ki hozzátéve, hogy szerdára virradó éjjel az orosz hadsereg Mikilszke települést ágyúzta a régióban, aminek következtében egy idős házaspár otthonában megsebesült.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége mintegy 650-nel 255 570-re emelkedett. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett 11 harckocsit és 24 tüzérségi rendszert.
Litvánia bezár két határátkelőt a fehérorosz határon
A litván kormány úgy döntött, hogy augusztus 18-tól ideiglenesen bezár kettőt a hat fehéroroszországi határátkelője közül – számolt be szerdán az LRT litván közmédia.
Lengyelországot és a balti államokat aggasztja a határon kialakult helyzet, miután a múlt hónapban a Wagner orosz magánhadsereg több száz zsoldosa érkezett az országba Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök meghívására.
Lettország kedden a határőrök szabadságát vonta vissza a fenyegetés miatt, Lengyelország pedig a múlt héten jelentette be, hogy tízezerre növeli a fehérorosz határ mentén szolgáló katonák létszámát
– emlékeztetett a Jevropejszka Pravda hírportál.
A litván kormány a döntést szerdai ülésén hozta meg.
Eszerint augusztus 18-tól ideiglenesen bezárja a Sumskas és Tverecius falvak közelében lévő ellenőrző pontokat.
Ezeket a határátkelőket jelenleg főként személygépkocsik és üres teherautók használják. Korábban a vámosztály vezetője, Darius Zvironas azt mondta, hogy ezeknek a pontoknak a bezárása nem érinti a fehéroroszországi határon áthaladó áruk mozgását.
Dán külügyminiszter: Pekingnek erőteljesebb álláspontot kell képviselnie
Kínának erőteljesebb álláspontot kell képviselnie az ukrajnai háborúval kapcsolatban és az orosz elnökkel is beszélnie kell róla – szögezte le szerdán a dán külügyminiszter Sanghajban.
Vlagyimir Putyin nem hallgat az európai vezetőkre, de látható módon érdekli Kína álláspontja. Ezért Kínának fel kell szólalnia
– fogalmazott újságíróknak Lars Lokke Rasmussen, aki háromnapos látogatásra érkezett az ázsiai országba.
A tárcavezető várhatóan csütörtökön egyeztet Vang Ven-tao kereskedelmi miniszterrel, majd pénteken megbeszélést folytat kínai hivatali partnerével, Vang Jivel is.
Dánia az ukrajnai háború kezdete óta támogatja Kijevet, júniusban pedig a dán védelmi tárca bejelentette, hogy az ország 21,9 milliárd dán korona (1100 milliárd forint) értékben tervez katonai támogatást nyújtani 2023 és 2028 között Ukrajnának.
Lelőttek egy ukrán drónt Krím felett
Az orosz védelmi minisztérium szerdán közölte, hogy erői lelőttek egy ukrán drónt a Krím felett – jelentette az Interfax.
Konténerszállító hajó hagyta el az odesszai kikötőt
Egy konténerszállító hajó szerda reggel elhagyta Odessza kikötőjét egy Kijev által új, ideiglenes folyosónak nevezett útvonalon.
Ukrajna a múlt héten jelentette be, hogy „humanitárius folyosót” hoz létre a Fekete-tengeren, hogy kiszabadítsa a kikötőiben – Oroszország tavaly februári inváziója óta – rekedt teherhajókat.
Ezért fontos Ukrajnának Urozsajnoje
Az Donyecki területen lévő Urozsajnoje település felszabadításával Ukrajna meg tudja fékezni az orosz erők előretörését a déli fronton – jelentette az AFP.
Kijev júniusban indította el régóta várt ellentámadását, de elismerte, hogy kemény harcokat vív, nehézségeket okoz számára a megerősített orosz állások áttörése.
Az Urozsaine elfoglalásáról szóló bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter kijelentette, hogy Ukrajna katonai erőforrásai „majdnem kimerültek”, annak ellenére, hogy nyugati szövetségeseitől fegyverszállítmányokat kap.
Oroszország Shahed drónokat gyárt
Az Egyesült Királyság Védelmi Minisztériuma szerdán közölte, hogy Oroszország a következő hónapokban átáll az iráni Shed típusú drónok hazai gyártására, hogy azokat bevethesse a harctéren – írja az Origo a The Guardian cikkére hivatkozva.
A minisztérium hozzátette, hogy
bár Oroszország önellátásra törekszik, egyelőre továbbra is függ az iráni alkatrészektől és fegyverektől, amelyeket elsősorban a Kaszpi-tengeren szállítanak.
Ukrajna visszafoglalta Urozsajnojet
Ukrajna visszafoglalta az orosz erőktől a donyecki régióban található Urozsajnoje települést – közölte Ukrajna védelmi miniszter-helyettese.
Hanna Maliar szerda reggel a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt írta, hogy
a falut felszabadították, és hozzátette, hogy a támadó hadműveletek folytatódnak.
Orosz drónok a gabonaexport szempontjából kulcsfontosságú dunai kikötőt támadtak
A Dél-Ukrajnát érő orosz légicsapások az éjszaka folyamán megrongálták a gabonasilókat és raktárakat az egyik dunai kikötőben, amely kulcsfontosságú a gabonaszállítások szempontjából – közölte szerdán a fekete-tengeri Odessza régió kormányzója.
Oleh Kiper kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy a régiót támadás érte. „A fő célpont a régió déli részén lévő kikötői és gabona-infrastruktúra volt” – közölte.
Az ukrán elnöki hivatal külön nyilatkozatban közölte, hogy nem voltak áldozatok.
Az ukrán légierő szerdai tájékoztatása szerint az orosz hadsereg drónjainak nagy csoportja behatolt a Duna torkolatába, és a román határ közelében lévő Izmajil folyami kikötő felé vette az irányt. Ukrán tisztviselők egyelőre nem közölték, hogy a megtámadott kikötő működik-e.
A légierő azt közölte, hogy 13, Oroszországból indított drónt semmisített meg a Odessza és Mikolajiv megye felett.
Ukrajna dunai kikötői a gabonaexport mintegy negyedét fogadták, mielőtt Oroszország júliusban nem hosszabbította meg az ENSZ által támogatott megállapodást, amely lehetővé tette a gabona exportálását a Fekete-tengeren. Ezek a kikötők váltak a fő kivezető útvonallá, amelyeken a gabonát uszályokon szállítják tovább a romániai fekete-tengeri kikötőbe, Konstancába.
Forrás: MTI/AP/Odesszai területi közigazgatás
Az USA arra kérte Iránt, hogy ne adjon el drónokat Oroszországnak
Az Egyesült Államok arra kérte Iránt, hogy ne adja el a fegyveres drónjait, sem azok alkatrészeit Oroszországnak, azért hogy Moszkva ne vethesse be azokat a háborúban – írja az Origo a The Guardian cikkére hivatkozva.
Ukrajna hajnalban két donyecki körzetet támadt
Az ukrán csapatok hajnalban 3 darab 155 milliméteres kaliberű lövedéket lőttek ki Donyeck Petrovszkij kerületére – jelentette a Donyecki Népköztársaság.
Az ukrán erők szerda reggel tíz perc alatt háromszor lőtték Donyeck Kuibisev kerületét is. A kerületre tizenegy, szintén NATO 155 milliméteres lövedéket lőttek ki – közölte a Donyecki Népköztársaság képviselete.
Az USA 155 milliméteres kaliberű M777-es nagy hatótávolságú ágyúkat szállított Ukrajnának, amiket az ukrán csapatok aktívan használnak a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok városai ellen.
Kaluga felett ellenséges drónokat semmisítettek meg
A Kaluga régió fölötti légvédelmi rendszerek három ukrán drónt észleltek, és mind a hármat megsemmisítették – számolt be az orosz védelmi minisztérium.
Ma moszkvai idő szerint 05:00 óra körül meghiúsult a kijevi rezsim kísérlete, miszerint három drónnal terrortámadást hajtson végre a Kaluga régióban
– közölte a minisztérium.
Áldozatokról nincsenek hírek és károk sem keletkeztek.
Vállalták a felelősséget az ukránok a krími híd felrobbantásáért
Most először vállalta nyíltan a felelősséget a kercsi híd ellen július 17-én elkövetett merényletért az SZBU, az ukrán titkosszolgálat, amely egy videófelvételt is az amerikai CNN hírtelevízió rendelkezésére bocsátott a támadásról. A robbantásnak két civil áldozata is volt – írja a Magyar Nemzet.
Az SZBU vezetője, Vaszil Maljuk a CNN-nek elmondta, hogy
a támadást végrehajtó tengeri drónok teljes egészében Ukrajnában készültek, és több hónapos fejlesztés eredményei, ami az invázió után szinte azonnal megkezdődött.
Maljuk beszámolt arról, hogy a híd elleni támadást hónapok kemény munkájával készítették elő. Vállalta a felelősséget a tavaly októberi robbantásért is, azonban arról nem osztott meg részleteket.
Magyarország segít
Az ukrán–magyar határszakaszon 7283-an léptek be Magyarországra kedden, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 8583-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-t.
A beléptetettek közül a rendőrség 155 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
ENSZ: csaknem tízezer civil halt meg Ukrajnában
A kedden közzétett friss jelentés szerint 9444 polgári lakos halálát és 16 940 sebesültését erősítette meg az Ukrajna elleni orosz invázió 2022. február 24-i kezdete óta.
A háborúban 500 gyermek halt meg.
Az OHCHR mindazonáltal felhívta a figyelmet arra, hogy a valós szám ennél jóval magasabb lehet, tekintettel arra, hogy Ukrajna számos térségéből nem tudtak adatokhoz jutni, különösen igaz ez a hosszas harcok árán orosz ellenőrzés alá került Mariupol, Liszicsanszk és Szeverodonyeck városokra. A kijevi vezetés szintén attól tart, hogy
több ezerrel vagy akár tízezrekkel is magasabb lehet az áldozatok száma.
Forrás: MTI/EPA/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata
Zelenszkij Zaporizzsjába látogatott
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden Zaporizzsjában tett látogatást, ahol találkozott a 65. és a 116. gépesített dandár parancsnokságával. Ezt az államfő maga hozta nyilvánosságra közösségi oldalain.
Közlése szerint elsősorban a régióban lévő Orihiv település körzetében zajló harci cselekményeket vitatták meg.
Zelenszkij kitüntetéseket is átadott a térségben szolgálatot teljesítő katonáknak.
Ukrajna célja nyilvánvaló: győzni fogunk, és megadjuk Ukrajnának azt az erőt, amely garantálja a tartós békét. Köszönetet mondok minden katonánknak, mindazoknak, akik Ukrajnáért harcolnak, minden önkéntesnek, aki segít, és minden ukrán férfinak és nőnek, aki úgy érzi, hogy háborúban áll, és ezért segíti a védelmet
– fogalmazott az elnök a Facebookon.
Emlékeztetett arra is, hogy hétfőn Donyeck megyében látogatta meg az ott harcoló ukrán csapatokat.
Ez történt kedden:
Ukrán válság
- Putyin az ukránok által megszállt kurszki területek visszafoglalását ígérte
- A német Baloldal párt társelnöke ellenzi a további fegyverszállításokat Ukrajnába
- Medvegyev: Amerikának komolyan kell vennie az orosz nukleáris figyelmeztetéseket
- Reagált a külügy a Zelenszkij megdöbbentő kérésére
- Zelenszkij: Kijev és Budapest kétoldalú dokumentum előkészítésén dolgozik
