2023.08.26. 12:31
Szijjártó Péter: miénk a legszuverénebb külpolitika (videó)
A külügyminiszter a magyar és az európai külpolitikáról tartott előadást Tranzit politikai fesztiválon.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elõdást tart a Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpón a tihanyi Club Tihany Resort hotel és üdülõfaluban 2022. augusztus 27-én
Forrás: MTI
Fotó: Krizsán Csaba
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Tranzit fesztiválon mondott beszédében először a nemzetközi politikában napjainkban tapasztalható erős bizonytalanságról beszélt, és rámutatott, hogy ennek ellenére a magyar külpolitikai mozgástér széles.
Kiemelte: ezt a mozgásteret alapvetően két tényező határozza meg, az egyik a földrajz, a másik, ami ennél is fontosabb, pedig az, hogy mi hazánk célja, és képes-e erre a kormány a saját nézőpontjából tekinteni kizárólag.
Márpedig a mostani rendkívül magas és erőteljes hullámok közepette világosan le kell szögezni, hogy a magyar külpolitika célja nem lehet más, mint a magyar érdekek érvényesítése
- mondta.
Aláhúzta, hogy az ezen célokat korlátozni kívánó erőfeszítések leküzdését nagyban segíti az, hogy Európában a magyar külpolitikának van a legnagyobb legitimációja, mivel tavaly a választásokra már a megváltozott világpolitikai környezetben került sor, és az emberek világosan döntöttek a biztonság garantálását, a nemzeti érdek képviseletét zászlajára tűző oldal mellett.
Hozzátette: a magyar külpolitikai irány tartható egyedül morálisan is, ugyanis a kormány egyetlen lépést sem tett az elmúlt másfél évben, amely meghosszabbította volna az ukrajnai háborút vagy akár egy ember halálához is hozzájárult volna.
Ilyen legitimációjú külpolitika, mint a magyar, nincs még egy Európában, egész egyszerűen azért, mert nincs még egy ekkora támogatottsággal rendelkező kormány Európában, mint a mienk
- közölte.
Szijjártó Péter kiemelte:
mi vagyunk az egyetlenek Európában, akik a legnagyobb legitimációból fakadóan, a legszuverénebb külpolitikát tudjuk végrehajtani, amelynek középpontjában kizárólag a saját nemzeti érdek áll.
Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy még a legnagyobb európai országok kormányai is bizonyos megfelelési kényszerrel állnak szemben, és próbálják a még erősebbnek gondolt szereplők "jóakaratát, dicséretét, buksisimogatását kivívni".
"Minden külügyi tanácsülés úgy kezdődik, hogy a külügyi főképviselő büszkén mondja el, hogy amit szállítottunk, az már majdnem nem tudom hány százaléka annak, mint az amerikai. Kit érdekel? Belehajszoltuk magunkat ebbe a spirálba. Emellett pedig belehajszoltuk magunkat egy ilyen szankciós spirálba. Már nem tudunk mit kitalálni, hogy milyen olyan ágazat van, amit még nem szankcionálunk" - figyelmeztetett.
Elítélte a fegyverszállításokat, leszögezve, hogy ez csak újabb emberek halálát okozza és az eszkaláció kockázatával jár, valamint rámutatott, hogy az Európai Unió, a saját gazdaságára nézvést káros szankciókkal, egyetlen lépéssel sem tudott közelebb kerülni a békéhez.
A mai rendkívüli, embert, országot és nemzetet próbáló időszakban nem lehet más a mi feladatunk, mint hogy a magyar külpolitikát magyarnak és szuverénnek tartsuk meg
- vélekedett.
"A hullámok még nagyobbak, a hullámok még erőteljesebbek, mint amilyenek voltak tavaly, ezért most még nagyobb szükség van arra, hogy a horgonyt jól dobjuk le, jó helyre, és jó erősen kapaszkodhassunk bele" - fogalmazott.
A miniszter kitért az utóbbi évtized válságaira, a pénzügyi, a migrációs, az egészségügyi krízisre, illetve az ukrajnai háború kitörésére, amelynek nyomán a feje tetejére állt az eddigi világrend.
"Épp ezért az elkövetkezendő években nem a víz kisimulására, hanem még tarajosabb hullámokra kell számítani. A nemzetközi politika lökdösődésről, helyezkedésről, nyugtalanságról fog szólni" - közölte.
Ilyenkor pedig - mint figyelmeztetett - fel szoktak futni a gazdasági típusú zsarolások, a lejárató, álhírek terjesztésére és egy-egy ország tönkretételére irányuló akciók, a külső beavatkozások.
Aláhúzta: ez az elmúlt évek választásain is jól látható, külső beavatkozás történt minden olyan politikai erő ellen, amely nem a globalista, liberális oldalt képviseli. Erre példaként hozta fel Csehországot és Szlovákiát, ahol pár héttel a választás előtt tartóztatják le a legesélyesebb párt egyik legfőbb jelöltjét. Hozzáfűzte: a lengyel kormánypártnak is óriási nemzetközi nyomással kell szembenéznie a közelgő választás előtt.
"És ha azt megnézzük, hogy melyik az egyetlen ország, ahol a külső beavatkozási kísérlet nagyon csúnya kudarcot vallott, akkor az Magyarország" - jelentette ki, rámutatva, annak ellenére történt ez így, hogy hazánkban fordították erre GDP-arányosan a legtöbb pénzt.
Szijjártó Péter világszinten is egyedülállóan sikeresnek nevezte a nemzetközi trendekkel szembemenő magyar külpolitikai stratégiát, s ezzel összefüggésben üdvözölte, hogy Magyarország ki tudott maradni a szomszédban zajló háborúból.
"Egyetlen olyan lépést sem tettünk az elmúlt másfél évben, amely meghosszabbította volna a háborút vagy akár egy ember halálához is hozzájárult volna. Egyetlen ilyen lépést nem tettünk. Ez a morálisan tartható külpolitikai irány, mert az egyetlen morálisan tartható külpolitikai irány egy háború esetében, hogy mentsük az emberéleteket" - hangsúlyozta.
"Minden, ami ezzel ellentétes, azt gondolom, hogy morálisan tarthatatlan (...) Magyarország, a magyar emberek, a magyar nemzet lelkiismerete tiszta lehet, és ezt sajnos ma Európában - fogalmazzunk eufemisztikusan - nem mindenki mondhatja el magáról" - mondta.
Minden korábbinál gyengébb az Európai Unió versenyképessége
Minden korábbinál gyengébb az Európai Unió versenyképessége politikai és gazdasági integrációként, a kontinens hatalmasat veszít azon, hogy hagyta magát beleprovokálni abba a versenybe az Egyesült Államokkal, hogy ki ad nagyobb katonai támogatást Ukrajnának - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Tihanyban.
A tárcavezető a Tranzit fesztiválon mondott beszédében leszögezte, hogy óriási hiba volt belemenni ebbe a versenybe a világ első számú katonai hatalmával, és ennek nyomán ma az Egyesült Államokban hetedannyiba kerül a földgáz, mint Európában, míg Kínában az áram ára egyharmada az európainak.
Úgy vélekedett, hogy miközben Brüsszel a szankciókkal tönkreveri a gazdaságot, Washington a hazai vállalatokat hozza szégyentelenül előnyös helyzetbe. Súlyos problémának nevezte ezen "elképesztően elhibázott" politikával kapcsolatban azt is, hogy nagy lépésekkel halad a világ az ismételt blokkosodás irányába.
"Lehet, hogy ez jó egyeseknek, lehet, hogy a blokkvezéreknek jó, de azoknak, akik ott vannak a kettő között, azoknak nem annyira vidám" - fogalmazott, és ezért Kelet és Nyugat kulturált együttműködését sürgette.
Aláhúzta: a kormány nem azért képviseli ezt az álláspontot, mert egyik vagy másik fél ügynöke lenne, hanem pusztán azért, mert ez a nemzeti érdek. "Azok próbálnak minket oroszbarátsággal vádolni, akik karba tett kézzel nézték négy évtizeden keresztül, hogy a kontinens keleti fele kommunista diktatúrától szenved"
- mondta.
"A kelet-nyugati együttműködés nem politikai ízlés kérdése, nem gusztus kérdése, hanem a nemzeti érdek kérdése, nemzetbiztonsági érdek kérdése" - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Kína tavalyi előzésével az EU gazdasága már csak a harmadik helyen áll globálisan, részesedése csökkent a világ bruttó hazai termékéből (GDP).
Aláhúzta: Európának ezért minél szorosabban együtt kellene működnie Kínával, ezzel szemben azonban komoly törekvések vannak a kapcsolat elvágására, ami súlyosan ellentétes lenne a kontinens és benne Magyarország érdekeivel.
Szijjártó Péter rámutatott, hogy az európai gazdasági növekedési modellje eddig a nyugati technológia és a keleti energiahordozók kombinációjára épült. "Ezt elvágták szálanként, egyesével, kéjjel, élvezettel elvágták" - mondta.
Közölte, már ez is mélyütéssel ért fel, de ha ugyanez megtörténik Kína viszonylatában is, az teljes ko-t okozna, a kétoldalú kereskedelmi forgalom ugyanis 800 milliárd euró körül van évente.
Kitért arra is, hogy miközben a politikusok el akarják vágni a kelet-nyugati gazdasági együttműködés utolsó szálait, addig a legnagyobb európai vállalatok a kínai beszállításokra építik a jövőbeni gazdasági stratégiájukat.
A miniszter emlékeztetett rá, hogy Magyarország az elmúlt évek válságai ellenére nemcsak talpon tudott maradni, hanem gazdaságilag is növekedni tudott. Erre szerinte kiváló példa, hogy a tavalyi évben mesterhármast ért el a hazai gazdaság, megdőlt a beruházások, az export és a foglalkoztatottság rekordja is.
Fontosnak nevezte, hogy Magyarország a saját javára fordítsa a helyzetet, és a világgazdaságot meghatározó autóipar forradalmi átalakulásából minél nagyobb részt hasítson ki magának. Kiemelte, hogy a világ legnagyobb elektromos akkumulátorgyártói keleten vannak, így az ágazat nyugati cégei erős függőségi helyzetbe kerültek.
"Na, és itt jövünk mi. Itt jön el a mi időnk, mert azzal, hogy mi a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjává tudtunk válni, ez jelenti az életbiztosítást Magyarország számára, ez jelenti a garanciát arra, hogy az elkövetkezendő években Magyarország a nagy világgazdasági átalakulásnak, amit az autóipari forradalom diktál, a győztese lesz" - mondta.
Ezzel összefüggésben a keleti nyitás stratégiájának sikerét méltatta, ami elősegítette a keleti beruházásokat Magyarországon.
Ma Magyarországon a világ negyedik legnagyobb elektromos akkumulátorgyártó kapacitásával rendelkezünk, és amint befejeződnek a már folyamatban lévő beruházások, másodikak leszünk. Kína után mi leszünk a másodikak, és ez jelenti a biztosítékot arra, hogy a magyar gazdaság a következő években is növelési pályán tud maradni
- szögezte le.
"Ha olyan külpolitikát folytattunk volna az elmúlt években, amely valamely külső szereplők megelégedésére hajtott volna, ha az igazodás külpolitikáját folytattuk volna, akkor ma mindez nem lenne lehetséges" - tette hozzá.
"Ha ezek az elektromos akkumulátorgyárak nem Magyarországra jönnek, sok százezer magyar ember munkahelye kerül veszélybe, mert a magyar autóipar csak közvetlenül 170 ezer embernek ad munkát, közvetetten pedig ennek nagyjából a 3,5-4-szeres szorzója az iparági konszenzus" - összegzett.
Szijjártó Péter végül közölte, hogy hatalmas harc zajlik ezen beruházásokért, és ebben tisztességtelen eszközöket is bevetnek. "Ilyen például az, hogy a saját otthonukért aggódó embereket félrevezetik, kihasználják az aggodalmukat, megtévesztik őket és felhasználják őket" - fogalmazott.
"Az egy rendkívül tisztességtelen, nemzeti érdekekkel abszolút ellentétes, nemzetellenes törekvés, hogy a magyar embereket megvezessék, és ezzel előállítsanak egy olyan mozgalmat, amelynek nyomán ezek a gyárak nem Magyarországon, hanem Németországban, Franciaországban, Amerikában, Svédországban, és ki tudja, hol épüljenek föl, és majd ott foglalkoztassanak embereket, és ott védjék meg azokat a munkahelyeket, amelyeket ez az egész forradalom, autóipari forradalom hoz" - sorolta.
