Migráció

2023.04.03. 13:42

Arányaiban már több a gyakorló muszlim, mint a katolikus Franciaországban

Az INSEE statisztikai hivatal adatai szerint bár az országban továbbra is a katolikus vallás áll az élen a muszlim vallás előtt, arányaiban azonban a 18 és 59 év közötti lakosság körében a gyakorló muszlimok száma meghaladja a katolikusokét.

Illusztráció

Forrás: Shutterstock

Érdekes eredményt hozott az INSEE francia statisztikai hivatal jelentése, melyet a vallási sokszínűségről készítettek – írja a V4NA.

A dokumentum rávilágít ugyanis, hogy Franciaországban immár arányaiban több a gyakorló muszlim, mint a gyakorló katolikus. Míg utóbbiak esetében 4,35 százalék azoknak az aránya, akik rendszeresen, hetente legalább egyszer imádkoznak, addig a muszlimoknál ez a szám 5,8 százalék, Damien Rieu jobboldali politikus a fenti adatokat történelmi jelentőségűnek nevezte.

Bár Franciaországban továbbra is a katolikus vallás áll az élen, a lakosság 29 százaléka ugyanis katolikusnak vallja magát, a második helyen stabilan a muszlim vallás áll 10 százalékkal. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy

míg a katolikusok aránya csökkenő tendenciát mutat az országban, addig a muszlim hívők száma egyre növekszik.

A jelentésből az is kiderül, hogy 2019 és 2020 között a 18 és 59 év közötti francia lakosság valamivel több, mint a fele, 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem rendelkezik semmilyen vallással, ez 8 százalékponttal több, mint a 2008-2009-ben rögzített adatok. Ebben a kategóriában jelentős eltérések mutatkoznak a migrációval való kapcsolattól függően, a bevándorló felmenőkkel nem rendelkező franciák 58 százaléka vallja magát vallás nélkülinek, az országba 16 éves koruk után érkezett bevándorlók esetében ez az arány 19, a két bevándorló szülővel rendelkezők körében pedig 26 százalék.

Ami a vallásos franciákat illeti, a dokumentum arra is rávilágít, hogy a bevándorlók kétszer olyan gyakran kötődnek valamely valláshoz, mint a bevándorló vagy tengerentúli felmenőkkel nem rendelkezők. Az INSEE adatai szerint a 16 éves koruk után Franciaországba érkezett bevándorlók 81 százaléka vallásos, ez az arány azonban a bevándorló háttérrel nem rendelkezők esetében ennek csaknem a fele, mindössze 42 százalék. A muszlim hagyományokkal rendelkező országokból, vagyis Észak-Afrikából, a Száhel-övezetből, Törökországból vagy a Közel-Keletről érkező bevándorlók a legvallásosabbak, míg a túlnyomóan keresztények lakta európai országokból vagy Ázsiából különösen Kínából származók gyakorolják legkevésbé a vallásukat.

A vallásgyakorlás gyakorisága és intenzitása tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak az egyes vallások esetében, míg a katolikusoknak csupán 8 százaléka jár rendszeresen istentiszteleti helyre, addig a többi keresztény, muszlim és buddhista esetében ez az arány valamivel több mint 20 százalék, a zsidók körében pedig 34 százalék.

Az INSEE jelentése kitért arra is, hogy a Franciaországban élő muszlimok jelenleg az ország lakosságának 10 százalékát teszik ki, de lényegesen nagyobb az arányuk a bevándorlók és a két bevándorló szülő leszármazottjai között, előbbi esetben 44, a másodikban pedig 48 százalék. A vegyes pároktól származó bevándorlók leszármazottjainak 14 százaléka muszlim vallású, míg a bevándorló felmenőkkel nem rendelkező lakosság esetében ez az arány elenyésző, mindössze 1 százalék.

A statisztikai hivatal jelentését a Twitteren kommentálta Éric Zemmour jobboldali politikus is, felhívva rá a figyelmet, hogy négy fontos információ látott napvilágot, miközben a francia vezetés másra fókuszál.

Zemmour bejegyzése alapján a fent említett négy információ közül az első az, hogy a Franciaországba irányuló bevándorlás 19 millió embert érint, ami egy 68 millió lakosú ország számára kolosszális. A második fontos dolog az, hogy a franciaországi bevándorlás mértéke az ország egész területén, abszolút értékben és a lakosság arányában is folyamatosan növekszik, és egyre inkább afrikanizálódik. A harmadik, Zemmour által említett aggasztó információ az, hogy a muszlimok száma és aránya növekszik, napjainkban 55 százalékkal több az országban a fejkendőt viselő nő, mint 2013-ban. A negyedik, a jobboldali politikus által történelmi fordulópontként említett jelenség az, hogy az iszlám az első számú francia földön gyakorolt ​​vallássá vált az istentiszteleti helyek látogatása és az imádságok gyakorisága tekintetében.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában