2022.12.31. 11:04
Meghalt XVI. Benedek nyugalmazott pápa
Kilencvenöt éves korában szombaton 9 óra 34 perckor elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa – jelentette be a Vatikán. Matteo Bruni szóvivő közölte, hogy az elhunyt emeritus pápát január 5-én, csütörtökön temetik, a szertartást, "mely az egyszerűség jegyében zajlik majd, Ferenc pápa vezeti".
2013. február 27-én a Vatikánban készített kép XVI. Benedek pápáról. XVI. Benedek nyugalmazott pápa, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje, 2022. december 31-én, 95 éves korában elhunyt
Forrás: MTI/EPA/DPA
Fotó: Michael Kappeler
Kilencvenöt éves korában szombaton 9 óra 34 perckor elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa, aki 2005 és 2013 között volt a római katolikus egyház feje - jelentette be a Vatikán.
"Fájdalommal jelentem be, hogy XVI. Benedek nyugalmazott pápa ma 9 óra 34 perckor a vatikáni Mater Ecclesiae (Egyház Anyja) kolostorban elhunyt. A lehető leghamarabb további tájékoztatást adunk" – idézte az MTI Matteo Bruni vatikáni szóvivőt.
A szóvivő azt is közölte, hogy az elhunyt pápát január 2-án a római Szent Péter-bazilikában ravatalozzák fel, a hívők ezután búcsúzhatnak el tőle.
Joseph Aloisius Ratzinger a felső-bajorországi Marktl am Innben született 1927. április 16-án mélyen vallásos, a nemzetiszocialista rendszerrel szemben ellenszenvvel viseltető családban. Kamaszéveit a Salzburghoz közeli Traunsteinben töltötte, 14 évesen a hatályos törvények értelmében be kellett lépnie a náci ifjúsági szervezetbe, a Hitlerjugendbe. Tizenhat évesen besorozták a légelhárítókhoz, egy ideig Magyarországon is állomásozott, a második világháború végén dezertált. Rövid hadifogság után, 1945 végén Georg bátyjával a traunsteini papi szeminárium hallgatói lettek. 1946-tól filozófiát és teológiát tanult Freisingben és a müncheni egyetemen.
XVI. Benedek élete képekben A Magyar Nemzet képgalériáját IDE kattintva lehet megnézni. |
Testvérével együtt 1951. június 29-én szentelték pappá, két évvel később disszertációjával teológiai doktorátusi címet szerzett, 1957-ben habilitált. Freisingben, majd a bonni, a münsteri és a tübingeni egyetemen tanított dogmatikát és teológiát. 1962-1965 között a kölni érsek teológiai tanácsadójaként részt vett a katolikus egyházat megújító II. Vatikáni Zsinaton, 1972-ben egyik alapítója volt a befolyásos Communio teológiai folyóiratnak. Ekkor még a reformerek közé számított, de nézetei - jóllehet a zsinat tanításai mellett mindig kitartott - egyre konzervatívabbá váltak. 1977-ben VI. Pál pápa München és Freising érsekévé nevezte ki, és bíborossá kreálta.
1981-ben II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki, s ő 24 éven át vezette az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet. Elnöke volt a Nemzetközi Teológiai Tanácsnak és a Pápai Biblikus Tanácsnak is. Ő terjesztette II. János Pál elé a több mint 900 oldalas Új Katekizmust. 2004-ben szintén az ő vezetésével készült el az egyszerű és világos formában megfogalmazott hittani összefoglaló, az Új Katekizmus mindössze 150 oldalas rövidítése.
982-ben lemondott a müncheni érsekségről, 1993-ban Velletri-Segni bíboros-érseke lett. 2002-ben, 75. életéve betöltése után az egyházjog értelmében be kellett nyújtania lemondási kérelmét, ám II. János Pál pápa hivatalában tartotta egyik legfőbb tanácsadóját. Ratzinger bíborost abban az évben megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi hierarchia második emberévé lépett elő, és ő lett felelős a pápaválasztás levezetéséért is.
II. János Pál halála után a bíborosi konklávé a 2005. április 18-19-i alig 26 órás - az egyháztörténet egyik legrövidebb - tanácskozása után Joseph Ratzingert választotta meg a 265. pápává. Az új egyházfő, aki 1730 óta a legidősebben, 78 évesen ülhetett Szent Péter trónjára, az első világháború alatt regnáló XV. Benedek után választotta a XVI. Benedek nevet. Személyében nyolcadik alkalommal, s 480 év után került ismét német a katolikus egyház élére, és a pápák avignoni fogsága óta először fordult elő, hogy egymás után kétszer választottak nem olasz pápát.
Bár sokan konzervatív fordulatot vártak, a "Cooperatores veritatis" (Az igazság segítőtársai) jelmondatot valló pápa inkább fontolva haladó reformernek bizonyult. Tisztában volt azzal, hogy a katolikus egyháznak meg kell birkóznia a szekularizálódó világ kihívásaival, de úgy kell megreformálnia önmagát, hogy megőrizze identitását, évezredes hagyományait és értékeit. Három enciklikáját, amelyek a keresztény szeretetről, a keresztény reményről, az ember teljes értékű fejlődéséről szólnak, a legfontosabbak között tartják számon. Elődjéhez hasonlóan elutasította az abortuszt, a mesterséges születésszabályozást és az eutanáziát, ellenezte az egynemű párok együttélésének törvényesítését, a nők pappá szentelését és a cölibátus eltörlését.
Az idős pápa 2013. február 11-én jelentette be, hogy a hónap végén lemond tisztségéről, döntését azzal indokolta, hogy elfáradt, nem bírja tovább a hivatal ellátásával járó terheket. Ezt megelőzően utoljára 1415-ben XII. Gergely pápa mondott le, a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetése érdekében.
Az immár nyugalmazott (emeritus) pápa utódja, Ferenc pápa megválasztását követően a vatikáni Mater Ecclesiae kolostorba költözött. Vatikáni lakóhelyét utoljára 2020 júniusában hagyta el, hogy Bajorországban meglátogassa haldokló fivérét, ekkor mutatkozott utoljára a nyilvánosság előtt.
Fotós: Joseph Ratzinger Alapítvány / Forrás: MTI/AP
Ferenc pápa első enciklikája, a 2013 júliusában megjelent Lumen fidei precedens nélkülinek számít, mert a két pápa közös munkája. A rendkívül művelt, kedvtelésből legszívesebben Bachot és Mozartot zongorázó nyugalmazott pápa hat nyelven beszélt, további négyen olvasott és értett, a Vatikánban 2015-ben avatták fel a tiszteletére létrehozott, az általa írt vagy róla szóló könyveknek szentelt tudományos könyvtárat. XVI. Benedek publikációs jegyzéke 135 kötetet tartalmaz, amelyeket 37 nyelvre fordítottak le. 2016-ban Utolsó beszélgetések címmel adták ki interjúkötetét, 2019-ben mutatták be Fernando Meirelles brazil rendező A két pápa című, róla és Ferenc pápáról szóló életrajzi filmjét.
XVI. Benedek 2020. szeptember 4-én 93 évesen, négy hónaposan és 16 naposan lett a leghosszabb életű pápa, ilyen sokáig előtte csak az 1903-ban elhunyt XIII. Leó élt.
A Mandiner a Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkét idézve írja: Ferenc pápa szerdán a vatikáni általános audiencia végén különleges imára szólította fel a hívőket:
„Emlékezz rá, nagyon beteg. És kérjétek az Urat, hogy vigasztalja és támogassa őt az egyház szeretetének ebben a tanúságtételében, mindvégig” – mondta Ferenc. A pápa ezután meglátogatta XVI. Benedeket a Mater Ecclesiae kolostorban a Vatikáni Kertekben, ahol 2013-as lemondása óta viszonylagos visszavonultságban él.
Legutóbb Matteo Bruni szentszéki szóvivő „súlyosnak, de stabilnak” nevezte a pápa emeritus állapotát. A La Croix című, általában jól értesült franciaországi római katolikus napilap pénteken több forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Benedeket veseproblémákkal kezelték.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írja: hónapok óta arról szóltak a hírek, hogy Benedek fizikailag gyenge és alig tud beszélni, szellemileg azonban a körülményekhez képest egészséges volt. A bajor származású pápát pápává választása előtt Joseph Ratzinger néven ismerték.
Novák Katalin köztársasági elnök a közösségi oldalán fejezte ki részvétét.
Erdő Péter: XVI. Benedek meghatározó személyisége volt az egyháznak
Mély fájdalommal fogadtam Benedek pápa halálhírét. Teológusként, bíborosként, hivatalban lévő, majd visszavonult pápaként meghatározó személyisége volt egyházunk életének - olvasható Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek nekrológjában, amelyet az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye juttatott el az MTI-hez.
"Világosságot és derűt sugárzott még gyengesége és betegsége éveiben is. Személyében korunk legnagyobb katolikus teológusa távozott közülünk"
– fogalmazott.
Érezte, értette az idők jeleit. Szívében hordozta a II. Vatikáni Zsinatot, amelynek - szakértőként - még résztvevője volt. Látta az egyházunkat, Európát és az emberiséget fenyegető veszélyeket, de tisztában volt a megnyíló távlatokkal és reménységünk okával is. Tudta, hogy a hit területén is létezik igazság, és hogy azt szeretetben kell képviselni. Ugyanakkor utolsó nagy enciklikájában (Caritas in veritate) hitet tett amellett, hogy a társadalmi téren megnyilvánuló szeretet is az igazságban gyökerezik, ebből nyeri hitelességét: a társadalomban hirdette meg Krisztus szeretetének igazságát - olvasható a nekorlógban.
"Igazi európai volt. Tudta türelmesen meghallgatni mások véleményét. Figyelembe is vette az így felmerült szempontokat döntései során. A párbeszéd embere volt. A merev formalizmus éppúgy távolt állt tőle, mint a kislelkű önfeladás. Jürgen Habermasszal folytatott dialógusa világnézetünk és kultúránk alapvető kérdéseivel néz szembe. Jó ismerte és értette magyar népünk gondjait és örömeit, szeretettel és érdeklődéssel kísérte a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeit is"
– írta Erdő Péter.
Hozzátette, hogy továbbra is érvényesek Ferenc pápa róla mondott szavai:
"mindnyájan érezzük spirituális jelenlétét, tudjuk, hogy imáival elkíséri az egész egyházat, teológiai munkássága továbbra is gyümölcsöző és hatékony".
Jelmondata ez volt: "Cooperatores Veritatis" - Az Igazság munkatársai. Nem csupán vágyak és vélemények hullámzásának fogta fel a teológiát, de a többi tudományokat sem, hanem az igazság őszinte, módszeres és szenvedélyes keresésének. A katolikus hitet pedig a változó korok emberéhez változó nyelven szóló, de azonosságát és folyamatosságát megőrző, igaz tanításként élte meg és adta elő. Ennek az igazságnak az alapja és teljessége maga Krisztus, aki valódi történelmi személy, akinek a tanítását, életét, halálát és feltámadását történeti forrásokból és az Egyház hagyományából valóban megismerhetjük. Ezért írta Benedek pápa - teológiai munkásságának betetőzéseként - A Názáreti Jézus című könyvét, mely bölcs üzenet és megerősítés számunkra.
Első ünnepélyes pápai szentmiséjének homíliájában Jézusról beszélt, aki jó pásztorként megkeresi és vállára veszi az eltévedt bárányt. Ez az eltévedt bárány - mondta - maga az emberiség! Jézusnak, a jó pásztornak ebben a nagyszerű küldetésében volt munkatársa Benedek pápa, ebben kell részt vennie az egész Egyháznak is. Bízunk benne, hogy Benedek pápa már a Mennyei Atya házából kíséri imájával ennek a nagy műnek a teljesítését
– olvasható Erdő Péter nekrológjában.
Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán búcsúzott.
Isten nyugosztalja Őszentsége XVI. Benedek emeritus pápát! – írta a kormányfő.
Óriás volt, mégis Isten koldusa, támadták, mégis kitartott a hit mellett – Isten Önnel, Benedek pápa!
– írja nekrológjában a Mandiner újságírója, Vágvölgyi Gergely.
Szent Szilveszter pápa emléknapján a világot pillanatok alatt bejáró halálhíre nem érkezett váratlanul. Az igencsak legyengült emeritus pápa nagyon beteg volt, napok óta vezető helyet foglalt el a híradásokban állapotának alakulása. Tisztelői – katolikusok, más felekezetek tagjai és más vallások követői, sőt, hitetlenek is hatalmas számban – azonban az év utolsó napján mégis megrendülnek, mert Benedek távozásával nem csak egy géniuszt veszítettünk el (az európai géniusz egyik utolsó jeles alakját, aki megtestesítette azt, amit az öreg kontinens örökségében szépnek és nemesnek tartunk), hanem egy nagybetűs Pápát is.
Olyat, aki valóban Krisztus földi helytartójaként szolgált, de már jóval korábban, fiatal korától fogva élete volt az egyház, a szolgálat
– áll a cikkben, amelyet ITT lehet elolvasni.
Vallástudós: Ratzinger szemléletét 1968 alapvetően meghatározta
Az 1968-as lázadások, a világszerte lezajlott felfordulás alapvetően meghatározta Joseph Ratzinger szemléletét – közölte az MTI Máté-Tóth András vallástudós M1 aktuális csatornának szombaton XVI. Benedek nyugalmazott pápa halála kapcsán adott nyilatkozatát.
"Az emeritus pápa számos művében kifejtette, hogy 1968-ban elindult Európában és Észak-Amerikában egy olyan folyamat, amely az igazság és az erkölcsi normák biztonságának szétesését jellemzi. Teológusként, a Hittani Kongregáció prefektusaként, II. János Pál pápa mellett tevékenykedve és pápaként is minden erejével ez ellen próbált küzdeni"
– hangsúlyozta az egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítója az M1 aktuális csatornának nyilatkozva.
A vallástudós hangsúlyozta: Ratzinger bíboros egyik legfontosabb állítása az volt, hogy a relativizmus miatt lettek talajvesztettek az emberek, és amiatt nem tudnak kapaszkodni világosan megfogalmazott, a világ kereszténysége számára leszögezett értékekbe, a szeretet és az igazság alapértékeibe.
"A maga törékeny testével és finom lelkével, érzékeny intellektusával próbálta ellensúlyozni ezt a folyamatot és erre hívta a mélyen hívőket, de azokat is, akik világosan, értelemmel keresik, minek nem szabad elveszni az életben, mert akkor minden elveszik"
– fűzte hozzá Máté-Tóth András.
Vatikáni szóvivő: csütörtökön temetik XVI. Benedek pápát
Január 5-én, csütörtökön temetik XVI. Benedek nyugalmazott pápát – közölte az MTI Matteo Bruni vatikáni szóvivő bejelentését.
A szertartást, "mely az egyszerűség jegyében zajlik majd, Ferenc pápa vezeti"
- tette hozzá.
Fotós: L'Osservatore Romano / Forrás: MTI/AP
A szombat délben a Szentszék sajtótermében tartott sajtótájékoztatón a szóvivő bejelentette, hogy a temetési szertartás csütörtökön 9.30 órakor kezdődik a Szent Péter téren, "a nyugalmazott pápa kérésének megfelelően az egyszerűség jegyében".
Joseph Ratzinger szerdán, a délutáni szentmise végén, lakóhelyén, a Mater Ecclesiae kolostorban részesült a betegek kenetében felszentelt laikus nők jelenlétében, akik utolsó éveiben segítségére voltak – közölte Bruni.
XVI. Benedek földi maradványait január 2-ától a Szent Péter-bazilikában helyezik el, hogy a hívők végső búcsút vehessenek tőle.
Szombaton 17 órakor Ferenc pápa vezetésével kezdődik a hagyományos év végi Te Deum istentisztelet, mely a hivatalban lévő pápa első nyilvános megjelenése lesz elődje halálának bejelentése óta.
Szakértő: minden gesztusával Istenre akarta irányítani a figyelmet
A most elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa minden gesztusával és megnyilatkozásával nem a saját személyére, hanem mindig Istenre akarta irányítani a figyelmet, ez volt az ő pápaságának értelmezési kulcsa – mondta Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő szombat délután az MTI-nek.
A szakértő - aki többször személyesen is találkozott a nyugalmazott egyházfővel - hangsúlyozta: XVI. Benedek tanításaiban a világosság és az érthetőség volt a leginkább vonzó, ahogyan átadta a keresztény hit alapvető igazságait és megfogalmazta azoknak a mai életre vonatkoztatott tanulságait.
Felidézte, első alkalommal egy kánonjogászok számára szervezett kongresszuson találkozott vele a Vatikánban, a második alkalommal pedig lemondása után, már emeritus pápaként fogadta egy külön kihallgatás alkalmával 2018 februárjában.
"Tanúsíthatom, hogy nagy figyelemmel követte akkor is a világ történéseit, Magyarországról érdeklődött, annak történelmére reflektált és az aktualitásait kérdezte"
– emlékezett vissza a rövid találkozóra Érszegi Márk Aurél.
A szakértő arról is beszélt az MTI-nek: sokat árult el XVI. Benedek jelleméről pápává választásakor elmondott bemutatkozása, amelyben arról szólt, személyében az Úr szőlőjének alázatos munkását választották meg a bíborosok. Ebben a képben sok minden benne van, vagyis ő nem a saját birtokán gazdálkodik, a saját gyümölcsösét műveli, hanem az Úrét, tehát valakitől kapott egy megbízást, amelynek megpróbál alázatosan, nem a saját személyét előtérbe helyezve eleget tenni - magyarázta a szakértő.
"Mindig, minden gesztusában, minden megnyilatkozásával Istenre és Jézusra akarta irányítani a figyelmet, ez az ő megnyilatkozásának, pápaságának az értelmezési kulcsa"
– fogalmazott.
Érszegi Márk Aurél utalt arra is, látványos öltözködésével és feltűnő liturgikus eszközeivel régebbi elemeket "hozott elő", sokaknak különösnek tűntek ezek a szokatlan külsőségek, ezeknek azonban mind az volt az értelme, hogy Joseph Ratzingert mint személyt elrejtse a pápaság hivatala mögött.
A még püspökként választott jelmondatának, a Cooperatores Veritatisnak (Az igazság munkatársai) lényege, hogy van igazság, ami objektív és megismerhető az ember számára, ezt az isteni kinyilatkoztatást kell az egyháznak közvetítenie a mai kor embere számára, ő pedig ezt egy érhető nyelvezettel, felfogható és igényes módon közvetítette - vélekedett a szakértő.
Érszegi Márk Aurél utalt arra is: a római katolikus egyház történetében hatalmas újításnak számított, hogy emeritus pápaként legalább annyi ideig szolgálta az egyházat, mint uralkodó pápaként.
Lemondásának célja nem az volt, hogy a saját dolgaival foglalkozhasson, hanem szándékosan egy másfajta, "visszavonult imádságos jelenléttel" akarta tovább vinni egyházi szolgálatát, ezért is élt tovább a Vatikánban, a Szent Péter-bazilikától nem messze
– mondta.
Megjegyezte,
XVI. Benedek lemondása példa nélkül volt és új helyzetet teremtett az egyházban, temetése pedig ennek az új helyzetnek egyfajta tükröződése lesz, vagyis az, hogyan búcsúztassanak el majd egy emeritus pápát.
Megnyitották szülőházát a gyászolók előtt
Megnyitották a gyászolók előtt XVI. Benedek nyugalmazott pápa szülőházát a felső-bajorországi Marktl am Inn városában – közölte az MTI.
A szobában, ahol a szombaton elhunyt nyugalmazott pápa Joseph Ratzinger néven 1927. április 16-án megszületett, gyertyákat gyújtottak az emlékére.
Mellettük egy szál fehér rózsa és egy fekete kendő fejezi ki a gyászt. Az előtérben a gyászolók egy könyvbe írhatják gondolataikat.
A szülőház vasárnap szintén nyitva tart a gyászolók előtt.
Fotós: Matthias Schrader / Forrás: MTI/AP
Az osztrák határ melletti kisváros piacterén is gyertyákat gyújtottak a volt egyházfő emlékére.
Vlagyimir Putyin is részvétét nyilvánította
Az orosz elnök Ferenc pápának küldött üzenetében szombaton mély részvétét fejezte ki XVI. Benedek nyugalmazott pápa halála alkalmából - jelentette a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
"XVI. Benedek kiemelkedő egyházi személyiség és államférfi, a hagyományos keresztény értékek meggyőződéses védelmezője volt"
– fogalmazott az orosz elnök a Kreml honlapján közzétett üzenetben.
"Pápasága alatt létesültek teljes értékű diplomáciai kapcsolatok a Vatikán és Oroszország között, kezdtek fejlődni az orosz ortodox és a római katolikus egyház közötti kapcsolatok"
– folytatódik a szöveg. Putyin emlékeztetett, hogy alkalma volt eszmecserét folytatni "ezzel a nagyszerű emberrel", és hogy a lehető legfényesebb emlékeket őrzi XVI. Benedekről.
Putyin 2005-ben levélben köszöntötte XVI. Benedeket pápává választása alkalmából - írta a TASZSZ. Levelében hangsúlyozta, hogy Oroszország kész folytatni a konstruktív politikai párbeszédet, és együttműködik a Vatikánnal a globális problémák megoldásában, az igazságosság, humanizmus és a közjó értékeinek megerősítésében.
Fotós: Domenico Stinellis / Forrás: MTI/AP
2007-ben személyesen is találkoztak Putyin olaszországi és vatikáni látogatása során. Részletesen megvitatták az aktuális nemzetközi kérdéseket és ajándékokat cseréltek. Az audiencia 40 percig tartott. Később Putyin XVI. Benedeket levélben és telefonon is köszöntötte 80. születésnapján.
Andrzej Duda: a világ kiváló teológust veszített el
A szombaton elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa személyében a világ a 20. és a 21. század egyik legkiválóbb teológusát veszítette el – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök.
XVI. Benedek élete, munkássága és lelkipásztori tevékenysége "irányt mutat a jelenkor számos kacskaringós tévútján"
– emelte ki az államfő Twitteren. Felidézte: az elhunyt egyházfő közeli munkatársa volt közvetlen elődjének, Szent II. János Pál lengyel pápának.
Mateusz Morawiecki kormányfő "nagy katolikus gondolkodónak, szellemi tekintélynek" nevezte az elhunytat.
"Szerény, de egyben nagy formátumú ember volt" - írta a miniszterelnök a Facebookon. Felidézte: még pápává választása előtt Joseph Ratzinger érsekként, bíborosként többször látogatott Lengyelországba, pápaként pedig 2006-ban zarándokolt oda.
Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke a testület közleménye szerint "az utóbbi évszázadok egyik legkiválóbb Szent Péter-utódnak" nevezte XVI. Benedeket.
Későbbi sajtóértekezletén Gadecki bejelentette: részt vesz a január 5-ei temetésen, az egész lengyel püspöki kar pedig január 7-én a varsói Isteni Gondviselés Templomában gyűlik össze az elhunyt pápa életéért és munkásságáért bemutatandó hálaadó szentmisén.
Szombat este Marek Jedraszewski krakkói érsek a Wawel királyi vár székesegyházában mutat be szentmisét XVI. Benedek pápáért. A waweli székesegyházban délben megkondították a 16. századi Zsigmond-harangot, amelyet fontos történelmi események idején, például a pápaválasztás eredményének bejelentésekor szólaltatnak meg.
Szóltak a harangok a legismertebb lengyelországi búcsújáróhelyen, Czestochowában is. Az ottani pálos kolostor közleménye szerint a szerzetesek és a zarándokok hálaadó imákat mondanak az elhunyt pápa szolgálatáért.
Steinmeier: Benedek számára fontos volt a keresztények egysége
Benedek számára fontos volt a keresztények egysége - emlékezett meg a szombaton elhunyt nyugalmazott egyházfőről, XVI. Benedekről Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, valamint Németország több vezetője.
"A kereszténység egysége, a vallások közötti párbeszéd, a vallás és a társadalom együttélése különösen szívügye volt. Párbeszédet igyekezett kialakítani a zsidókkal és a muszlimokkal, valamint világszerte minden keresztény felekezettel"
– írta szombaton Steinmeier.
"Nemcsak a katolikusok, hanem sokan mások is világos iránymutatást találtak írásaiban és beszédeiben"
– utalt a szövetségi elnök Joseph Ratzinger, XVI. Benedek néven 2005 és 2013 között a katolikus egyház vezetője kiemelkedő teológiai és filozófiai műveltségére.
Benedek pápa lemondásáról szólva a szombaton brazíliai útra induló elnök azt írta, "váratlan cezúra volt az egyház életében", Benedek pápa "különleges egyházi vezető volt".
Olaf Scholz szövetségi kancellár szerint "a világ egy bölcs teológust veszített el" - fogalmazott az SPD politikusa a Twitteren.
Norbert Lambert (CDU), a Bundestag korábbi elnöke a nyugalmazott pápára emlékezve a teológus "kiemelkedő jelentőségű munkásságáról" szólt. Két németországi eseményt említett: az egyik 2004-ben volt, amikor Jürgen Habermas német filozófussal a Müncheni Katolikus Akadémián vitatkozott a hitről és az észről, mint a nyugati kultúra meghatározóiról, valamint a német szövetségi parlamentben, a Bundestagban 2011 szeptemberében elmondott beszédéről, melyet XVI. Benedek hivatalos németországi látogatása keretében tartott.
Mindkét alkalom az intellektuális ragyogás és a személyiség szerénysége ritka ötvözetének bizonyítékát adta - mondta el Lambert szombaton Berlinben. XVI. Benedek volt az első pápa, aki beszédet mondott a Bundestagban.
Benedek mindig szívében hordozta a hazáját
– mondta Markus Söder (CSU) bajor miniszerelnök szombaton.
"Halála megérintett, mint sokakat Bajorországban és az egész világon. A 20. század egyik legnagyobb teológusát veszítette el vele a társadalom. Viharos és kihívásokkal teli időszakban volt a katolikus hívek vallási vezetője. Szülőföldjén sokan nemcsak pápaként, hanem alázatos lelkipásztorként is őrzik hálás emlékezetükben"
– tette hozzá.
Az emeritus pápa halálhírére megtelt a Vatikán egyébként is turistákkal teli környéke
Főleg rómaiak siettek a Szent Péter térre, azok, akik péntek délután a lateráni Szent János-bazilikában imádkoztak XVI. Benedekért – adta hírül az MTI.
Mások a helyszínen értesültek a nyugalmazott pápa haláláról. Az elsők között érkeztek meg az újságírók, elsősorban német, olasz és amerikai stábok, akik már napok óta a Vatikánnál dolgoztak.
A teret a kora délutáni órákban rövid időre lezárták biztonsági ellenőrzésre a Ferenc pápa vezette Te Deum hálaadás előtt. A Vatikán egész környékét már korábban ellepték az olasz rendőrség, csendőrség emberei: az oldalutcákat lezárták és gyorsan visszaállították a biztonsági belépőket a tömeg terelésére.
Az MTI által megkérdezett olasz hívők szeretettel emlékeztek vissza XVI. Benedekre. Megjegyezték, hogy már pápává választását megelőzően is évtizedeken át Rómában élt, ezért a város lakójának számított. Mások rámutattak, hogy távozásával egy rendkívüli korszak ér véget, amelyben egy pápa és elődje egyszerre élt a Vatikánban.
Vatikáni szakértők hangsúlyozták, hogy a nyugalmazott pápa akarata szerint temetése az egyszerűség jegyében zajlik, de pápához illő liturgiával, melyre egyházi ás állami delegációkat várnak. Az emeritus pápa búcsúztatása unikumnak számít, amelyre nincsen példa az egyház történetében.
Utoljára 2005-ben temettek pápát a Vatikánban, II. János Pált.
XVI. Benedeket a Szent Péter-bazilika kriptájában helyezik majd el, abban a pápai sírhelyben, ahol korábban XXIII. János pápa, majd II. János Pál nyugodott. Utóbbi 2005 és 2011 között, majd szentté avatása után hamvait a bazilikába helyezték át.
XVI. Benedek volt az első pápa, aki Twitter-fiókon jelentkezett és a két pápáról szóló filmek fiktív szereplőjeként a mozivásznon is szerepelt.
Részvétét nyilvánította Olaszország államfője és miniszterelnöke
Sergio Mattarella olasz elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is megemlékezett a szombaton elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápáról.
Sergio Mattarella olasz elnök azt mondta, a nyugalmazott pápa halála gyászt jelent az egész nemzet számára. Hozzátette, hogy
"kedvessége és bölcsessége közösségünk és az egész nemzetközi közösség javát szolgálta".
Egy nyilatkozatban azt mondta, visszavonulása után "továbbra is egyháza ügyét szolgálta egyedülálló szerepében.
"A párbeszédet, a békét, az ember méltóságát, valamint a vallások legfőbb érdekeit finom bölcsességgel értelmezte"
– emelte ki Mattarella.
Georgia Meloni olasz miniszterelnök A hit és az értelem gigászának nevezte XVI. Benedek pápát, akiről a történelem sosem fog elfeledkezni.
Meloni nyilatkozatában méltatta, hogy a pápa élethosszig szolgálta az egyházat, dicsérte, hogy "spirituális, kulturális és intellektuális mélységével az emberek szívéhez és elméjéhez tudott szólni".
Az olasz miniszterelnök saját személyes, valamint Ferenc pápa és a kormány részvétét fejezte ki, osztozva az egyház fájdalmában.
A Szentföldön vasárnap misével emlékeznek
Pierbattista Pizzaballa érsek, jeruzsálemi latin pátriárka gyásznyilatkozatot adott ki és vasárnapi miséjén megemlékezik a szombaton elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápáról.
Szombaton Jeruzsálem óvárosának keresztény negyedében, valamint Izrael és a Palesztin Hatóság területén lévő templomokban megszólaltak a harangok a nyugalmazott pápa halálának hírére.
"XVI. Benedek nyugalmazott pápa elhagyta ezt a világot, a Mennyei Atya házába távozott. Imádkozunk lelke nyugalmáért" - mondta Pizzaballa érsek, jeruzsálemi latin pátriárka.
A Gázai övezet egyetlen katolikus templomában, a Szent Család-templomban Gabriel Romanelli plébános tisztelgett Benedek pápa emléke előtt. "Az emberek alázata jelének tekintették visszavonulását"- mondta Romanelli.
"Azt az érzést keltette az emberekben, hogy alázatos és egyszerű ember, aki követendő példát mutatva küzd a világ minden nehézségével"
– tette hozzá. A Gázai övezet mintegy 2,3 milliós lakosságából mintegy ezren keresztények, s negyedük tartozik a katolikus közösséghez.
XVI. Benedek pápa 2006-ban felkereste Lengyelországban az auschwitzi koncentrációs tábort, és helytelenítette a népirtást.
"Egy ilyen helyen kudarcot vallanak a szavak, csak a döbbent csend és az Istenhez kiáltás van"
– mondta. 2009-ben Izraelbe látogatott, ahol részt vett a Jad Vasem holokauszt-emlékmúzeumban tartott megemlékezésen.
Elődjéhez, II. János Pálhoz hasonlóan XVI. Benedek is pápasága egyik törekvésévé tette a közeledést a zsidókhoz. Első hivatalos tevékenysége pápaként egy levél volt, melyet a római zsidó közösséghez intézett.
II. János Pál után ő volt a történelemben a második pápa, aki belépett zsinagógába.
2011-es, Názáreti Jézus című könyvében átfogóan felmentette a zsidó népet Krisztus halála miatt, bibliai és teológiai magyarázatot adott arról, hogy miért nincs a Szentírásban alapja annak a gondolatnak, amely a zsidó nép egészét teszi felelőssé Jézus haláláért.
Nyugati országok vezetői emlékeztek meg az elhunyt pápáról
Emmanuel Macron a testvéries világ élharcosaként méltatta XVI. Benedeket. "
Gondolataimmal Franciaország és az egész világ katolikus híveivel vagyok, akik őszentsége XVI. Benedeket gyászolják, aki szívével és értelmével egy testvériesebb világért szállt síkra"
- közölte a francia elnök.
"Nagyszerű teológus volt, akinek 2010-ben tartott nagy-britanniai látogatása történelmi pillanat volt a katolikus hívek és a nem katolikusok számára egyaránt"
- jelentette ki Rishi Sunak brit miniszterelnök.
Justin Welby, Canterbury érseke, az anglikán egyház legfőbb vallási méltósága szintén arról beszélt, hogy XVI. Benedek korunk egyik legnagyobb teológusa volt, aki elkötelezett volt a hit és az egyház védelme mellett.
"Mindenben, így nem utolsó sorban írásaiban és prédikációiban is Jézus Krisztusra, a láthatatlan Isten képére tekintett. Teljesen világos volt, hogy gondolatai a Krisztusban gyökereztek és alkották prédikációi alapját"
–mondta.
António Guterres ENSZ-főtitkár "az ima és a tanulmányok alázatos" embereként emlékezett meg XVI. Benedekről.
Mint mondta, hitében kitartott alapelvei mellett, fáradhatatlan volt a béke iránti törekvésében és eltökélt az emberi jogok védelmében. Hozzátette, hogy "minden korábbinál nagyobb jelentőséggel bírnak erőteljes felhívásai a szolidaritásra a társadalom peremére került emberekkel, valamint a gazdagok és szegények közötti egyre táguló rés bezárására".
Karl Nehammer osztrák kancellár "figyelemre méltó történelmi személyiségként" és "már fiatal éveiben nagyszerű tudósként" méltatta az elhunyt XVI. Benedeket.
Michael Higgins ír elnök pedig kiemelte XVI. Benedek "megingathatatlan érdeklődését" Észak-Íroroszág békéje iránt.
Kisida Fumio japán miniszterelnök szintén részvétét nyilvánította, és megemlékezett XVI. Benedek világbéke iránti erőfeszítéseiről. Mint mondta, a szigetországot nagyon megindította a 2011-es szökőár és a fukusimai atomkatasztrófa nyomán az akkori pápa szellemileg felemelő üzenete.
"Bár pápasága rövid volt, hatalmas örökséget hagy a katolikus egyházra, a keresztényekre és az emberiségre (...) Az evangéliumok igazának védelmében megingathatatlanul bírálta az úgynevezett felszabadítási teológiát, amely a kereszténységet akarja ötvözni a marxizmus tévtanaival"
- hangoztatta Jair Bolsonaro leköszönő brazil elnök.
Újabb részletek a temetésről
A Szentszék szombat esti közleménye szerint hétfőn a bazilika 9-től 19 óráig, kedden és szerdán 7-től 19 óráig lesz nyitva.
A nyugalmazott pápa csütörtökön 9.30 órakor kezdődő temetésén való részvételre nem biztosítanak jegyeket. Akik szeretnének részt venni a szertartáson, azoknak liturgikus ünnepek pápai hivatalához kell fordulniuk.
Két ország, Németország és Olaszország hivatalos delegációja lesz jelen a temetésen – közölte az MTI.
Ferenc pápa: XVI. Benedek ajándék volt a világnak
Nemes lelkű, nyájas embernek nevezte Ferenc pápa a szombaton elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápát, aki - mint mondta - ajándék volt az egyháznak és a világnak.
Fotós: Gregorio Borgia / Forrás: MTI/AP
A katolikus egyházfő a Szent Péter-bazilikában tartott hagyományos év végi Te Deum istentiszteleten beszélt elődjéről.
"Érzelmekkel telve emlékszünk meg nemeslelkű, nyájas személyéről. Szívünkben pedig nagy hálát érzünk, amiért Isten őt ajándékozta az egyháznak és a világnak"
– mondta Ferenc pápa.
Orbán Viktor: beszélgetéseink erős befolyást gyakoroltak nézeteimre
Orbán Viktor miniszterelnök a Vatikánba küldött táviratban emlékezett meg XVI. Benedek emeritus pápáról, kiemelve: emlékezetünkben örökre megmarad a magas lelkiség példájaként – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A kormányfő szerint XVI. Benedekre mindig emlékezni fognak a vallások közötti párbeszéd iránti bátorságáért és elkötelezettségéért.
Orbán Viktor - mint írta - hálával emlékezik vissza a 2010-es magánkihallgatására Benedek pápánál. Hozzátette: a hitről, a család szentségéről és közös keresztény gyökereink védelmének fontosságáról folytatott beszélgetéseik azóta is erősen befolyásolják nézeteit.
Most, a gyász idején csatlakozunk az imákhoz, és őszinte részvétünket fejezzük ki a katolikus egyház papságának és híveinek – írta a Vatikánba küldött táviratában Orbán Viktor.
A Vatikán közzétette a lelki végrendeletet
Teológiai végrendeletet hagyott hátra XVI. Benedek nyugalmazott pápa, aki a hit szilárdságát emelte ki abban a dokumentumban, amelyet a Vatikán szombat este hozott nyilvánosságra – jelentette Sárközy Júlia, az MTI tudósítója.
Az én lelki testamentumom címet kapta a 2006. augusztus 29-i keltezésű dokumentum. XVI. Benedek valamivel több mint egy évvel azután írta, hogy 2005 áprilisában pápává választották.
Az eddig ismeretlen végrendelkezést a Vatikán német és olasz nyelven közölte.
Az első szám első személyben írt rendelkezés egyrészt személyes, másrészt teológiai örökségnek számít a 20. század talán legnagyobb egyháztudósának tartott Joseph Ratzinger részéről, aki 1981 és 2005 között a Hittani Kongregáció vatikáni hivatalát vezette.
A dokumentumban XVI. Benedek mindenekelőtt köszönetet mond Istennek, aki az életet ajándékozta neki, és számos "zűrzavaros" pillanatban irányt mutatott számára, "mindig talpra állítva, amikor elkezdtem lecsúszni". Ezzel XVI. Benedek élete nehéz szakaszaira utalt, amelyeken Isten vezetésével tudott túljutni.
Köszönetet mondott szüleinek, akik nehéz időkben életet adtak neki nagy áldozatokkal és szeretetükkel. Említette édesapja világos hitét, amely mindig erős maradt az ő fiatalkori tudományos nézeteivel szemben, édesanyja áhítatosságát és jóságát, valamint testvéreit, köztük fivérét, a szintén a papi szolgálatot választó Georgot, aki utat mutatott számára.
Köszönetet mondott munkatársainak, tanárainak és diákjainak. Külön kiemelte hazáját, a bajor Alpok térségét, melynek szépsége - megfogalmazása szerint - a Teremtőt tükrözi. Köszönetet mondott hazája népének, mivel bennük újból és újból megtapasztalta a hit szépségét.
Azért imádkozott, hogy a német föld megmaradjon a hitben, arra kérte szeretett honfitársait, ne engedjék magukat eltávolodni a hittől. Köszönetet mondott szolgálata összes állomáshelyének, különösen Rómának és Olaszországnak, mely második hazájává vált.
Fotós: Domenico Stinellis / Forrás: MTI/AP
Bocsánatot kért mindazoktól, akikkel bármilyen módon méltánytalanul bánt.
"És azt, amit honfitársaimnak mondtam, most mindazoknak mondom, akik az egyházban az én szolgálatomra lettek bízva: maradjatok meg szilárdan hitetekben! Ne hagyjátok megzavarni magatokat!"
- írta XVI. Benedek.
Hangsúlyozta, gyakran úgy tűnik, hogy a természettudományok éppúgy mint a történelmi kutatás képes cáfolhatatlan téziseket felmutatni a katolikus hittel szemben.
Hozzátette ugyanakkor:
"megéltem a természettudományok átalakulását, és volt lehetőségem megállapítani, hogy a hittel szembeállított látszólagos bizonyosságok miként foszlottak szét, bizonyítva, hogy nem tudományról van szó, hanem filozófiai értelmezésekről, melyek csak látszólagosan tartoznak a tudományhoz".
Megjegyezte, a természettudományokkal folytatott párbeszéd a hittani kijelentések határaira és sajátosságaira is segített rámutatni.
Kitért arra is, hogy hatvan éve foglalkozik teológiával és bibliai tudományokkal, és az egymást követő generációk múlásával
"láttam, miként omlottak össze összeomolhatatlannak tűnő tézisek, melyekről kiderült, hogy egyszerű hipotézisek".
A néhai pápa meg is nevezte a teológia generációk - liberális, egzisztencialista, marxista - képviselőit.
Úgy vélte, a számos feltételezésből semmi más nem merül felszínre, mint a hit értelme, vagyis hogy
"Jézus Krisztus valóban az út, az igazság és az élet, és az egyház minden elégtelenségével, valóban az ő teste".
A testamentum végén XVI. Benedek arra kérte az Urat, minden bűnével és hiányosságával együtt, fogadja be őt az örökkévalóságba.
Amerikai politikai és egyházi vezetők elkötelezett teológusként emlékeztek XVI. Benedekre
Elismert egyháztudósként marad meg az emlékezetben a szombaton elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa, akit egész életében hite és elvei vezéreltek az egyház iránti elkötelezettségben - írta az amerikai elnök közleményében.
Joe Biden felidézte 2011-es, alelnökként tett vatikáni látogatását:
"mindig emlékezni fogok nagylelkűségére, a fogadtatásra és jelentőségteljes beszélgetésünkre"
– fogalmazott a katolikus hitű elnök. A jótékonyságról szóló igehirdetése legyen mindenki számára ösztönző - zárta Joe Biden.
Az amerikai külügyminisztérium rövid közleményben fejezte ki részvétét a Vatikán felé, amiben XVI. Benedeket elkötelezett vallási vezetőként, a vallásközi párbeszéd támogatójaként méltatta.
Az Egyesült Államok Képviselőházának leköszönő elnöke globális vezetőként emlékezett Benedekre, akinek elkötelezettsége, tudományos műveltsége és reményt sugárzó üzenetei minden vallás tagjait lelkesítették. A szintén katolikus vallású Nancy Pelosi felidézte a volt pápa nagy hatású, "az Isten szeretet" kezdetű enciklikáját, ami a közhivatalt viselők kötelességeként jelöli meg az igazságért folytatott harcot.
Az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnöke nagyszerű egyháztudósként emlékezett a korábbi katolikus egyházfőre, akinek lemondása megrázta a világot.
Timothy Broglio érsek hangsúlyozta: Benedek lemondása annak a felismerésnek a jele volt, hogy fizikai korlátokba ütközött annak az óriási feladatnak az ellátásában, amit katolikusok milliárdjainak főpásztori pozíciója megkíván.
Csendes imákban, tanulmányokkal töltött életével távozása után is arra tanította egyházának tagjait, hogy miként lehetnek Krisztus igaz tanítványai
– írta az amerikai katolikus egyház vezető érseke.
A zsidó emberek igaz barátjának nevezte az elhunyt egyházi vezetőt az Amerikai Zsidó Bizottság. A szervezet szombaton kiadott közleménye szerint XVI. Benedek tovább haladt a megbékélés és a világ zsidóságával épített barátság útján, amelyre elődje, II. János Pál lépett. Az amerikai zsidóság vezető szervezete emlékeztetett arra, hogy Benedek lerótta kegyeletét Auschwitzban az antiszemitizmus áldozatainak emléke előtt, valamint az antiszemitizmust Isten és ember ellen való bűnnek nevezte.
Cikkünk az MTI híradásai alapján készült.
