Összefoglaló

2022.12.28. 10:13

Idén minden eddiginél nagyobb migrációs krízissel kellett szembenéznie Európának

Az idén fellépő migrációs problémák talán még a 2015-ös nagy migránshullámot is felülmúlták: volt, ahol felfegyverzett migránsbandák csaptak össze, akik közül terrorista is kikerült. Máshol pedig mindennapos lett a késelés és erőszakos rablás. Akadnak olyan országok is, amelyeknek még a diplomáciai viszonyát is próbára tette az illegális migránsok áradata – írja cikkében a V4NA.

Illegális bevándorlók sátortábora a párizsi legfelsőbb közigazgatási bíróságként működő Conseil d'Etat előtt 2022. december 5-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Yoan Valat

2022 az illegális átkelésekről szólt a La Manche-csatornán

Soha annyian nem kíséreltek meg még átkelni Franciaországból Nagy-Britanniába, mint 2022-ben. Az év folyamán rohamos ütemben nőtt azoknak a száma, akik felfújható csónakokon és egyéb lélekvesztőkön próbáltak meg átjutni a szigetországba. Novemberi adatok szerint a veszélyes tengeri utat választó illegális migránsok száma meghaladta a negyvenezret, ami abszolút rekordnak számít és jócskán meghaladja a 2021-ben regisztrált 28526 átkelést, ami szintén rekord volt addig – írja a V4NA.

Emiatt rendkívüli diplomáciai feszültség alakult ki Franciaország és Nagy-Britannia között. 2021 végén úgy tűnt, sikerül megállapodnia a két országnak a helyzet kezeléséről, a megállapodás értelmében a britek 2021-ben és 2022-ben 62,7 millió eurós támogatással támogatják Franciaországot, hogy megfelelő felszerelést tudjanak beszerezni az illegális bevándorlás ellen folytatott küzdelemhez, a francia belügyminisztérium pedig arra tett ígéretet, hogy megnöveli a part mentén járőröző rendőrök számát.

A tetemes összegű támogatás ellenére azonban nem igazán sikerült hatékonyan fellépni a migránsáradattal szemben, 2022-ben nagyon nagy volt a roham az észak-franciaországi partszakaszon és bár a belügyminisztérium adatai szerint a francia hatóságok egyre sikeresebbek az átkelési meghiúsításában – a kísérletek 61,39 százalékát sikerült megakadályoznia a francia belbiztonsági erőknek –, még így is rengeteg illegális migráns jutott át a szigetországba.

A brit és francia belügyminiszter ezért újra tárgyalóasztalhoz ült és megegyeztek abban, hogy az Egyesült Királyság további 72 millió euróval támogatja Franciaországot, a pénzt pedig arra fogják fordítani, hogy 40 százalékkal megnöveljék a rendőri jelenlétet a francia partokon, valamint további megfigyelő berendezéseket is telepítenek, az együttműködésről szóló megállapodást Párizsban írta alá a két ország belügyminisztere.

Franciaország északi részén azonban továbbra sem csökken a La Manche-csatornán átkelni szándékozó bevándorlók száma, a brit GB News munkatársa, Mark White helyszínen készített felvételén az látható, hogy Nord megyében Dunkerque térségében migránsok kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik meg akarták akadályozni, hogy csónakon átkeljenek a csatornán Nagy-Britanniába. A riporter beszámolt róla, hogy a stáb Dunkerque környékén olyan ideiglenes táborokat észlelt, amelyekben 5-6000 ember vár az átkelésre. Elmondása alapján az illegális migránsok között alig voltak nők és gyerekek, leginkább fiatal férfiakat láttak.

Ez azonban még nem minden, ugyanis az országba illegális úton érkező bevándorlók tömegein kívül egy másik irányból jövő nyomással is meg kellett küzdenie a francia hatóságoknak. November közepén hosszas huzavonát követően beadta a derekát a francia kormány és engedélyezte, hogy kikössön Toulonban az SOS Méditerranée nevű civil szervezet hajója, az Ocean Viking, fedélzetén 234 migránssal. Var megye prefektusa, Evence Richard tájékoztatása alapján a hajón tartózkodó bevándorlók között mindössze 23 nő volt, az utasok túlnyomórészt férfiak voltak.

A hajó ügye azonban valóságos fiaskónak bizonyult a francia kormány számára, amibe beletört a vezetés bicskája. Az Ocean Viking 234 utasának zöme ugyanis nem sokkal az országba történt belépésüket és befogadóközpontban való elhelyezésüket követően a hajón utazó 44 kiskorú migránsból 26 már másnap kereket oldott és szétszéledt az országban, majd kisvártatva a többiek is követték őket, a felnőttek is. Ezzel kapcsolatban valós veszélyre hívta fel a figyelmet Ségolène Royal francia baloldali politikus, kifejtve, hogy a hajón utazó fiatalok potenciális bűnelkövetők, tudniillik nincsenek megélhetési forrásaik, így feltehetően bűnözésből tartják majd el magukat.

A francia kormány is tisztában van azzal, hogy az migráció kezd vállalhatatlan és kontrollálhatatlan méreteket ölteni az országban, ezért 2023 elején a parlament elé terjeszt az új bevándorlási törvényjavaslatot. Gérald Darmanin belügyminiszter elmondása alapján az új törvény a következő négy témára fog koncentrálni: határozott fellépés, az ügyintézés leegyszerűsítése, integráció és munka. A határozott fellépést azzal indokolta a miniszter, hogy túl sok nehézséget okoz a kormány számára a bűnelkövető külföldi állampolgárok kitoloncolása, ezért szigorúbb intézkedésre van szükség.

A migráció volt az egyik legfontosabb közéleti téma Olaszországban

Az év első napjaiban robbant a hír, miszerint az olasz börtönökben ülők 32 százaléka migráns, a hivatalos adatok szerint pedig több mint tizenhétezer rab bevándorló hátterű. Ezen személyek jelentős része illegálisan jutott be Olaszországba. Nicola Molteni akkori belügyminiszter-helyettes azt is elárulta, hogy a bűncselekmények nagy részét illegális bevándorlók követték el.

A statisztikák szerint a külföldiek által Olaszországban leggyakrabban elkövetett bűncselekmények kábítószer-kereskedelemmel, gyermekprostitúcióval, emberöléssel és okirat hamisítással kapcsolatosak.

A bevándorló hátterű személyek felülreprezentációját a bűntényekben később is megerősítették, ugyanis az Olasz Nemzeti Statisztikai Intézet (ISTAT) által közzétett adatokból kiderült, hogy a 14-24 éves korosztályban a migránsok követik el a súlyos bűncselekmények közel felét. Ebben a korcsoportban a bevándorló hátterű személyek a lakosság 9,6 százalékát teszik ki. Azonban a fiatal bevándorlók követik el a lopások 50,2 százalékát, a rablások 48,1 százalékát és a szexuális erőszak 47,7 százalékát.

Egy kisebb csoportban, a 18-24 éves korosztályban a migránsok az ország lakosságának 11,2 százalékát teszik ki. A prostitúció és a szexuális kizsákmányolással kapcsolatos bűncselekmények 89,7 százalékát, a szexuális erőszakkal kapcsolatos esetek 55,8 százalékát, a rablások 52,8 százalékát, a lopások 52,4 százalékát követik el. Az ISTAT adatai arra is rámutattak, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények száma. 1990-ben a külföldiek a bűncselekmények 2,5 százalékáért voltak felelősek, míg 2009-re ez az arány 24 százalékra nőtt.

Az illegális bevándorlók miatt drasztikus mértékben romlott a közbiztonság a legtöbb olasz nagyvárosban, de a kisebb településeken is gyakori a migránsbűnözés. Azonban a hatóságoknak egyre nehezebb dolga van a migránsok kitoloncolását illetően.

Az is problémát okoz, hogy a milánói önkormányzat által nyújtott munkaügyi támogatások nagyobb részét bevándorlók kapják és nem a helyi olaszok – erre hívta fel a figyelmet Silvia Sardone, a Liga európai parlamenti képviselője, és milánói városi tanácsos. A politikusra hivatkozva az olasz Il Giornale azt írta, hogy amíg 2022 januárja óta 235 esetben ítélt meg támogatást bevándorló hátterű külföldieknek a városi önkormányzat, addig a helyi olaszoknak csak 232 esetben nyújtott segítséget.

A milánói önkormányzat azonban nem csak a munkaügyi támogatások területén diszkriminálja pozitívan az illegális bevándorlókat. A város számos szolgáltatást biztosít a migránsok számára még akkor is, ha azok illegálisan tartózkodnak Olaszországban. Silvia Sardone, a Liga párt egyik tanácsosa a milánói metropolisz lakásállományának helyzetét felmérendő kérdést nyújtott be a városi tanács lakásügyi osztályához. A kikért adatokból azonban kiderült, hogy a tavaly szociális alapon kiosztott lakások több mint fele bevándorló hátterű személyekhez került.

„Hatvannyolc ingatlant kaptak bevándorlók, hatvankettőt pedig olaszok. A tavalyi évben, a legtöbb lakást kapó bevándorlók marokkói, szingaléz, egyiptomi és román származásúak voltak. Ez nem egy újdonság, mióta Beppe Sala a polgármester. A baloldal ismét megmutatta az arcát, elsők a bevándorlók, aztán ami megmarad, az mehet az olaszoknak. Az ingatlanok nagy részét az önkormányzat a várólista megkerülésével osztotta ki, és az Unión kívülről érkező illegális bevándorlókat részesítették előnyben” – mondta Silvia Sardone.

A migránsok nem csak az önkormányzattól kaptak lakásokat, hanem sok esetben nemes egyszerűséggel illegálisan birtokba vettek köztulajdonban lévő ingatlanokat. A statisztikák szerint az olasz nagyvárosban, Milánóban 3114 köztulajdonban lévő lakásban jelenleg is olyanok laknak, akiknek erre semmilyen engedélyük sincs.

A lakásfoglalók 67 százaléka pedig külföldi, bevándorló hátterű személy. A biztonságért felelős regionális tanácsos a város vezetőjét hibáztatja a kialakult helyzetért, szerinte az önkormányzat nem felügyeli és ellenőrzi megfelelően a közterületeket, illetve a saját ingatlanjait.

A jobbközép pártok szövetségének megválasztott miniszterelnöke, Giorgia Meloni ígéretet tett az ilyen, bevándorlók által elkövetett visszaélések felszámolására, és a partra szállások megállítására. Ennek folyományaképp a frissen kinevezett belügyminiszter rendszeresen tiltja meg a migránsokkal megrakott NGO hajók kikötését, illetve átfogó igazságügyi reformot készítettek elő.

Többéves migrációs nyomás után Szerbia is a keményebb fellépést választja

Fegyverropogás, véres leszámolás, rettegő helyiek – az Európai Unióba tartó migránsáradattól volt hangos idén is a szerb–magyar határ környéke.

Hivatalosan egy személy meghalt és heten súlyosan megsérültek a ma már csak makkhetesi lövöldözésként ismert leszámolásban, melynek során migránsbandák csaptak össze a szerb–magyar határ mellett fekvő Szabadka egy külvárosi részében. Az erdős vidéket már hónapok óta uralták az illegális bevándorlók, akik július 2-án, hajnalban támadtak egymásra. A rendőrség és csendőrség nagy erőkkel vonult a helyszínre, és az egész környéket lezárták. A szirénázó mentőautóktól egész délelőtt hangos volt a környék. A szabadkai kórház sürgősségi osztályán lőtt sebeket láttak el, egy 16 éves lányt életveszélyes állapotból sikerült visszahozni.

A leszámolást követően intenzív nyomozást indítottak a szerbiai hatóságok, és rövid időn belül letartóztattak egy személyt, akiről kiderült: körözött terrorista. Egy 26 éves afgán állampolgárról van szó. A rettegő helyieknek a körzetvezető akkor azt mondta, nyugodjanak meg, az erdőt átfésülték, hasonló eset többé nem történhet. A megnyugtatásul szánt szavak azonban mit sem értek, a helyiek napokig aludni sem tudtak. Facebook-csoportokban tájékoztatták egymást arról, hol láttak migránscsoportokat, merre hallottak lövöldözést. Merthogy mindössze néhány nappal a rendőrségi akció után az illegális bevándorlók újra felbukkantak a környéken, és mindent ott folytattak, ahol abbahagytak. Az erdő továbbra is „no-go zóna” maradt a helyieknek.

„Testvéreim, mikor fogunk megszabadulni ezektől a szemétládáktól és kirúgni őket az országból?”, „A rendőrségnek golyóálló mellényben kell bemennie az erdőbe? A francba is, mit vártunk?”, „És nektek, rendőröknek van feleségetek, gyereketek, nővéretek, anyukátok… nyugodtan alszotok…?”

– a reményvesztett helyiek jobb híján a közösségi oldalakon sírták el bajaikat, miközben a gyerekek, a nők és az idősek hetekig az utcára sem mentek ki egyedül a korábban békés, erdő menti városrészben. Lövöldözést egyébként később több alkalommal is jelentettek még az erdőből.

A helyi sajtó arról cikkezett, hogy a migránsok akkor estek egymásnak, amikor afgánok egy csoportja betört egy másik illegális banda táborába, majd automata fegyverekkel felvértezve tüzet nyitott az ott lévőkre. A másik bandát vélhetően marokkóiak alkották. A két csoport között folyamatos az ellentét.

A migránsok vonulása a balkáni útvonalon a szerb–magyar határig gyakorlatilag zökkenőmentes, itt azonban megállítja őket a kerítés és az azt nagy erőkkel védő magyar határvadászok. A „fennakadó” migránsok így Szerbia északi részén torlódnak fel. A V4NA egész évben cikkezett arról, milyen otthonosan mozognak már ezen a vidéken a többnyire fiatal férfiakból álló bandák. A román határ közelében fekvő Rábén és Majdányon üres házakba költöztek be, eltüzelték a padlót, a bútorokat, gerendákat. A gazdátlan ingatlanok jelentős részét le is kellett bontani, csak hogy ne szolgálhassanak a migránsok lakhelyeként. Ők azonban feltalálták magukat: egy, a határkerítés közvetlen közelében fekvő üres raktárépületet foglaltak el, ott tanyáznak, hogy aztán minden nap kísérletet tegyenek a határkerítés átlépésére.

Szabadkán és Zomborban azonban nem is igyekeznek rejtve maradni: a központban sétálgatnak, a helyi üzletekben vesznek mobilt, a bevásárlóközpontokban pakolják meg kosaraikat és a nyilvános wifivel rendelkező parkokban és parkolókban interneteznek. Arról is többször írtunk már, hogy nincsenek anyagi gondjaik. Rendre látni őket, amint pénzért sorakoznak, majd a számlájukról felvett eurót dinárra cserélik a pénzváltókban. A taxisoknak is készek nagy összegeket fizetni, hogy kivitessék magukat az erdő szélére, a kerítés közelébe.

Ha épp nincs lövöldözés, a migránsok akkor is számtalan bosszúságot okoznak a helyieknek: szemetelnek, holmijukat széthagyják az erdőben és az utak mentén. Jelentős részük nem ismeri a közlekedési szabályokat, átmennek a piros lámpánál, átlósan vágnak át a kereszteződéseken. Rendszeresen megdézsmálják a gyümölcsösöket, letapossák a veteményeseket. Volt példa arra, hogy bementek egy ház udvarába, és megitták a teraszon talált pálinkát. A hazaérkező asszonynak végül csak a rendőrök segítségével sikerült elzavarni őket. Az is gyakori, hogy beszólogatnak vagy közvetett ajánlatokat tesznek a nőknek. Az állatállománnyal is kegyetlenek: engedély nélkül vadásznak az erdőkben, ezzel nem csak a vadakat, hanem az esetleg arra járó civileket is veszélyeztetve.

Idén azt is láthattuk, hogy a migránsok erősen érintettek a fegyvercsempészetben és az illegális fegyvertartásban, és az embercsempész hálózatokat is ők irányítják. Utóbbival kapcsolatban már konkrét árfolyamokról is hallani. A V4NA információi szerint például 1800 eurót kell fizetni azért, hogy valakit megpróbáljanak átjuttatni a határon, a pénzt pedig általában Németországból kapják, már átjutott ismerőseiktől, családtagjaiktól.

Az évek óta tartó, és az idei nyáron egyre csak csúcsosodó migránshelyzetet a horgosi lövöldözés tetőzte. Az illegális bevándorlók ugyanis ismét fegyvert rántottak, azzal, hogy most nem az erdő mélyén, hanem egy település központjában dördültek el a puskák és pisztolyok. Horgoson november végén, sötétedés után csaptak össze a migránsbandák.

A belügyminiszter pedig bejelentette: zéró tolerancia lép életbe a fegyvert birtokló migránsokkal szemben. A horgos környéki migránstanyák átkutatása során nagy mennyiségben találtak fegyvereket. Azóta sokkal több rendőrt látni az utakon, a lakossági bejelentésekre pedig azonnal ugranak, és viszik is az utcán kószáló migránsokat. A helyiek is sorra számoltak be pozitív tapasztalataikról, rendőrségi akciókról, illegális bevándorlókat szállító taxisok letartóztatásáról.

Németországban sikerült a kancellár vágya: bevándorlóország lett

Németország 2022-ben tovább folytatta azt az utat, amelyet még a 2015-ös migrácós hullám idején kezdett el. Idén minden eddiginél jobban igyekezett Németországba csalogatni a bevándorlókat. Ezt nem is rejtette véka alá a közel egy éve felálló szociáldemokratákból, zöldekből és liberálisokból álló kormánykoalíció.

Olaf Scholz kancellár ugyanis azt mondta, hogy „Németország bevándorlóország, ezért legfőbb ideje, hogy „bevándorlási és integrációs társadalomként” tekintsen magára”. A programjában az szerepelt, hogy „meg kell könnyíteni a migránsok számára a német állampolgárság megszerzéséhez vezető utat, mert így lehet megteremteni a teljes körű politikai részvétel és a jobb beilleszkedés lehetőségét”.

A szövetségi kormány azóta több olyan intézkedést vezetett be, amelyek segítségével a nem dolgozó migránsokat is ellátják az adófizetők pénzéből, sőt, sok esetben a munkanélküli bevándorlók annyi pénzt kapnak havonta, mint amennyit a németek megkeresnek a munkahelyükön. Jelenleg nagyjából 800-900 ezer illegális migráns tartózkodik Németországban, akiket az adófizetők látnak el.

A németországi migránsoknak hatékonyabban és gyorsabban kell megszerezniük az állampolgárságot, legalábbis így véli Reem Alabali-Radovan migrációért, menekültekért és integrációért felelős német szövetségi kormánybiztos. Az elképzelés ugyanakkor Németország állampolgársági törvényének drasztikus reformjával valósulhat csak meg. „A szövetségi, tartományi és helyi önkormányzatokkal szolidaritásával egy új kezdethez érkezett az integrációs politika. Modern bevándorlóország akarunk lenni. Ez azt is jelenti, hogy végre kiutat kínálunk a tűrés elviselhetetlen láncaiból azoknak, akik már több mint öt éve itt élnek Németországban” – mondta a politikus nemrég Berlinben, a szövetségi és tartományi kormányok integrációért felelős vezetőinek.

Sőt, az állampolgárságot is árucikké tenné a német kormány. A szociáldemokrata Nancy Faeser belügyminiszter vezette tervezet szerint már nincs szükség arra minden esetben, hogy elsajátítsák a német nyelvet és nem kell lemondaniuk korábbi állampolgárságukról sem. Ez elsősorban azokat a migránsokat érinti, akik a 2015-ös migránshullámmal érkeztek Németországba. A már német földön született gyermekek automatikusan német okmányokat kapnak, feltéve, hogy az anya vagy az apa legalább 5 éve „törvényes szokásos tartózkodási hellyel” rendelkezik Németországban. Ez egyébként korábban 8 év volt, most azonban már elég, ha valaki 2018-ban érkezett a nyugat-európai országba.

2021-ben 20 százalékkal több külföldit honosítottak Németországban, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy tavaly mintegy 131 600 külföldi kapta meg a német állampolgárságot – derül ki a szövetségi statisztikai hivatal adataiból. Ezek közül a legtöbben Szíriából érkeztek, de törököket, afgánokat és románokat is nagy számban honosított a német szövetségi kormány.

A demográfusok felidézték, hogy 2015-ben és 2016-ban rekordszámú migráns érkezett Németországba, a jelenlegi szabályok szerint pedig 6 év elteltével megkaphatják a német állampolgárságot – feltéve, ha teljesítenek néhány követelményt, például ha sikerül elsajátítaniuk az alapfokú német nyelvtudást. Emiatt 2022 végén négyszer annyi szíriai él majd Németországban, mint 2021-ben.

Németországban egyébként 2015 óta folyamatosan emelkedik a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma. Lopás, rablás, antiszemita támadás, nemi erőszak és gyilkosság is szerepel a migránsok palettáján. 2022-re több halálos áldozattal járó támadás is történt. Közülük is az egyik legmegrázóbb éppen néhány hete volt, amikor egy eritreai migráns késsel megtámadott két gyereket az utcán, akik éppen iskolába mentek. Az egyik kislány olyan súlyosan megsérült, hogy nem élte túl a támadást.

Ezt megelőzően Drezdában is késelés történt fényes nappal, az utcán. Egy 23 éves szíriai migráns bliccelni akart, ezért a busz sofőre nem engedte felszállni. A fiatal migráns őrjöngeni kezdett, majd elővett egy kést, előbb kiszúrta a busz kerekét, majd hasba szúrta a jegyellenőrt is, aki megpróbálta lenyugtatni a szíriai férfit. A rendőrség szerint a 34 éves áldozatot súlyos sérülésekkel szállították kórházba, a támadója pedig egy biciklire szállt és elmenekült a helyszínről. Később azonban sikerült letartóztatni az őrjöngő migránst.

Ennél is korábban pedig egy még véresebb eset történt Ludwigshafenben, akkor egy szomáliai migráns hidegvérrel lemészárolt két embert az utcán, majd egyikük karját le levágta. A férfi a támadások alatt állítólag Allahot dicsőítette. Az egyik áldozat apjának végig kellett néznie fia haláltusáját az utcán. A szomáliai támadó egyébként egy közeli drogériába menekült a hidegvérű gyilkosság után, ahol egy 27 éves férfit is súlyosan megsebesített. A rendőrök végül úgy tudták megállítani a bevándorlót, hogy lelőtték.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában