Magyar–osztrák–szerb csúcs

2022.10.03. 10:48

Orbán Viktor: egyre nehezebb a helyzet az illegális migráció tekintetében (videó)

Magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozót tartottak hétfőn Budapesten, a tárgyalások fő témája az illegális migráció elleni közös fellépés volt.

MTI

Orbán Viktor miniszterelnök a Karl Nehammer osztrák kancellárral és Aleksandar Vucic szerb államfővel, a magyar–osztrák–szerb plenáris megbeszélés után tartott közös sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2022. október 3-án

Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Fotó: Fischer Zoltán

Egyre nehezebb a helyzet az illegális migráció tekintetében, a számok és a tények egyre riasztóbbak, mégsem irányul elég figyelem erre a problémára – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten.

 

A kormányfő az osztrák kancellárral és a szerb elnökkel egyeztetett a Várkert Bazárban, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: ez egy hosszabb sorozat első, nyitó találkozója. Három olyan ország vezetője találkozott, amelyet a lehető legsúlyosabban érint a migráció kérdésköre, „mind a hárman szenvedünk az illegális migrációtól” – tette hozzá.

Megjegyezte: ez rengeteg energiát, élőerőt és óriási összegeket emészt föl, „miközben egyáltalán nem vagyunk elégedettek azzal a helyzettel, ami kialakult”.

Orbán Viktor miniszterelnök, Karl Nehammer osztrák kancellár és Aleksandar Vucic szerb elnök közös sajtótájékoztatóját itt tudja megtekinteni:

Kifejtette: a világnak vannak más égető problémái, a figyelem is ezekre irányul elsősorban, hiszen itt az orosz–ukrán háború, „itt van a mindannyiunkat gyötrő magas energiaárak és a szankciók problémája”, és a migrációra nem irányul elegendő figyelem, pedig ez legalább olyan fontos kérdés, mint a másik kettő.

Közölte: arra tettek most kísérletet, hogy szembe nézzenek a helyzettel és intézkedéseket dolgozzanak ki. Magyarország azért kezdeményezte ezt az összejövetelt, „mert mi vagyunk a legspeciálisabb helyzetben”, ugyanis két irányból van migrációs probléma. Az orosz–ukrán háború következtében több mint egymillió menekült érkezett keleti irányból Ukrajna felől, miközben a határ déli irányból is „folyamatos ostrom alatt áll” – mondta.

Orbán Viktor megjegyezte, „van néhány olyan fejlemény előttünk”, amely tovább fogja nehezíteni a helyzetet. Nem látni, hogy a migrációt ösztönző brüsszeli politika változna, az újraelosztási kvóták újra és újra napirendre kerülnek – magyarázta.

Kitért arra: emellett a háború és a szankciók miatt van egy világgazdasági visszaesés és egy világélelmezési nehéz helyzet, és ezek mind növelni fogják az illegális migráció súlyát.

ORBÁN Viktor; NEHAMMER, Karl; VUCIC, Aleksandar
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Karl Nehammer osztrák kancellár (j) és Aleksandar Vucic szerb államfő (b) a magyar–osztrák–szerb plenáris megbeszélés utáni sajtótájékoztatón a Várkert Bazárban 2022. október 3-án
Fotós: Fischer Zoltán / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Kiemelte: az Európába vezető migrációs útvonalak közül a legsúlyosabban érintett a nyugat-balkáni. Ráadásul az is nehézséget okoz, hogy „az illegális migráció és az embercsempészek aktivitása szintet lépett”, már éles fegyvereket is használnak egymás közötti konfliktusokban és a határőrök ellen is – közölte.

Hangsúlyozta: ez a három ország nemcsak a saját határait védi, hanem egész Európát. Magyarország teljesíti a schengeni tagságból fakadó kötelezettségeket, de az lenne az érdeke és egész Európa érdeke is, hogy a védvonalat minél délebbre tolják. Most az elsődleges védvonal a szerb–magyar határ, és mindenkinek az az érdeke, hogy ez délebbre kerüljön – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy eddig is adtak segítséget Szerbiának és Észak-Macedóniának, de most az együttműködés egy új dimenziójára van szükség, ezért a hétfői találkozó után hamarosan lesz egy következő Belgrádban, ahol az illetékes miniszterek egyeztetnek, a konkrét lépéseket fogják jogi formába önteni, illetve, ha közös fellépés lesz, ennek a pénzügyi és élőerő-feltételeit is ott fogják tisztázni. Egy harmadik találkozót is terveznek, amelyre Bécsben kerülhet majd sor – tette hozzá.

Orbán Viktor kérdésre elmondta: először minél délebbre kell tolni azt a védelmi vonalat, amelyen nem lehet átjutni, és ezt lépésről lépésre kell megtenni. Másodszor, akik illegálisan vannak az országaikban, azokat vissza kell vinni oda, ahonnan jöttek, harmadszor pedig, hot spotot, azaz menekültkörzetet kell létrehozni az Európai Unió területén kívül, hogy menedékkérelmet csak és kizárólag ott lehessen benyújtani – sorolta.

Azt mondta, azok a szállítási útvonalak, amelyek keleti irányból érkeztek Magyarországra, megbénultak vagy meg fognak bénulni a következő időszakban, ezért a magyarok kulcskapcsolatrendszere déli irányban van, legyen szó közlekedésről, energiáról vagy gázról.

Magyarországnak úgy kell most Szerbiára tekintenie, mint a legfontosabb partnerére, akin keresztül el tudja érni a világot

– fogalmazott a kormányfő.

Kijelentette: ezért a legszorosabb együttműködésre törekednek Szerbiával. „Hálásak vagyunk a szerbeknek, hogy rajtuk keresztül jön az a cső”, amelyen Magyarország ma gázt kap – mondta. Hozzáfűzte: „amíg Magyarországon lesz gáz, addig lesz Szerbiának is gáz, majd valamilyen módon megsegítjük egymást”.

ORBÁN Balázs; BÓKA János; SZIJJÁRTÓ Péter; NEHAMMER, Karl; ORBÁN Viktor; BAKONDI György; VUCIC, Aleksandar
Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Karl Nehammer osztrák kancellár (j2) és Aleksandar Vucic szerb államfő (b3) a magyar–osztrák–szerb plenáris megbeszélésen a Várkert Bazárban 2022. október 3-án
Fotós: Fischer Zoltán / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Megjegyezte: nincs közös európai megoldás az európai cégek megsegítésére, „persze a szankciós politikát mindenkire ráerőltetik”, de nincs közös pénzügyi alap, hogy kompenzálják ennek a pénzügyi következményeit, ezért a gazdag országok óriási összegekkel fogják megsegíteni a saját cégeiket, a szegényebbek pedig ezt nem tudják megtenni. Ezzel valamit kezdenie kell Brüsszelnek, mert az európai egységet ez meg fogja bontani – értékelt.

Orbán Viktor elmondta: az osztrák–magyar viszony mindig is pragmatikus volt, és eljött annak a korszaka, amikor az ideológiai kérdéseket félre kell tenni, mert most nem ideológiákra van szükség, hanem konkrét megoldásokra.

Közölte: „Brüsszelből soha semmilyen segítséget nem kaptunk”, célzottan például a kerítés megépítésére, működtetésére nem kaptak pénzt. Sőt Brüsszelben olyan szabályokat tartanak fenn, amelyek „életidegenek a világnak ezen a sarkán” – fogalmazott.

Úgy látja, azokkal a migrációs szabályokkal, amelyekkel a menekültügyi rendszert működtetni akarják, az uniónak ebben a térségében „csak bajt okoznak”. Minél többet kell tenni azért, hogy egy új menekültpolitika jöjjön létre Brüsszelben, „de nem ülhetünk erre várva ölbe tett kézzel, hanem cselekednünk kell” – jelentette ki.

Hangsúlyozta: „örülnénk, ha lenne európai megoldás, de ebben a pillanatban az európai megoldások csak hátráltatnak bennünket”, a nemzeti megoldásoknak van igazából terük. „Szeretnénk, ha Brüsszelben ez megváltozna” – tette hozzá Orbán Viktor.

A partnerséget hangsúlyozta a szerb elnök és az osztrák kancellár Budapesten

Magyarország, Ausztria és Szerbia partnerségét hangsúlyozta az illegális migráció elleni fellépésben a szerb államfő és az osztrák kancellár hétfőn Budapesten.

Karl Nehammer osztrák kancellár a magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, Ausztriának meghatározó biztonsági kérdés az illegális migráció elleni fellépés, amelyben hosszú ideje együttműködik az osztrák, a szerb és a magyar rendőrség, a találkozó eredményeként pedig tovább bővítik a rendőri szervek közötti együttműködést.

Annak ellenére, hogy Ausztria nem rendelkezik külső uniós határral, már csaknem 70 ezer menedékkérelmet fogadtak be Indiából, Pakisztánból, Bangladesből és Afganisztánból érkezett emberektől, emellett az ország védelmet nyújt 80 ezer Ukrajnából érkezett menekültnek – közölte a kancellár.

Kifejtette: az együttműködést arra használják fel, hogy a Szerb Köztársaságot segítsék az illegális migránsok közvetlen visszajuttatásában, amihez szaktudást és technikai segítséget is adnak. Figyelnek arra is, hogy az észak-macedóniai–szerb határon csökkenjen a migrációs nyomás.

Beszélt arról, hogy Ausztriában tapasztalják a Szerbián és Magyarországon keresztül illegálisan érkező menedékkérők számának emelkedését, ugyanakkor a találkozó nagy eredményének nevezte Aleksander Vucic ígéretét arra, hogy a szerb vízumszabályokat az uniós szabályokhoz igazítják, ami csökkenti a migrációs nyomást.

Karl Nehammer megjegyezte: sok kihívással, köztük inflációval, az energiaárak emelkedésével kell szembenézni. A nehézségek oka a magas gázár, aminek kezelésére az EU részéről közös megoldásra van szükség. Ausztria érdekelt abban, hogy a nyugat-balkáni államok minél közelebb kerüljenek az unióhoz, mert osztrák szempontból Szerbia és a Nyugat-Balkán stratégiai partner – hangoztatta.

A kancellár szerint Ausztria és Magyarország azt a jelzést küldi Brüsszelbe, hogy a két ország a jó szomszédság alapján és a két ország évszázados, közös történelme után a nehéz időkben is kiáll egymás mellett.

Valós védelemre van szükség a EU külső határain, ahol gyors uniós eljárásokat kell lefolytatni a migránsokkal szemben, és visszajuttatni őket a küldő országokba. Az Európai Bizottság feladata, hogy visszajuttatási egyezményeket kössön azokkal az országokkal, ahonnan az emberek jönnek – szögezte le.

A másik üzenet, hogy sürgősen el kell gondolkozni azon, hogyan kell megváltoznia az európai menekültügyi rendszernek, az ugyanis megbukott

– jelentette ki Karl Nehammer.

Aleksandar Vucic szerb államfő arról beszélt, Szerbiában egyre nagyobb problémát jelent az illegális migránsok növekvő létszáma, valamint Oroszországból és Ukrajnából is már mintegy 17 ezren érkeztek menekültként az országba.

Emlékeztetett, az Európai Unió január 1-jétől életbe lépő új vízumpolitikája miatt nehezebb lesz Szerbiából a nyugati országokba utazni, ennek kezelésére Magyarország, Ausztria és Szerbia közös akciótervet dolgoz ki a három ország rendészeti erői számára.

Belgrádban az emberek nem is tudják, milyen komoly problémákkal szembesül a határőrségünk, de a magyarkanizsaiak és az északi határ mellett élő emberek nagyon is érzik ezt, ezért igyekszünk ezzel a közös összefogással, közös munkával segíteni mindhárom ország illetékes rendészeti erőinek

– jelentette ki Aleksandar Vucic, megjegyezve, néhány nap múlva Belgrádban dolgozzák ki a megállapodás részleteit és végrehajtásának lehetőségeit.

A szerb államfő kitért arra, hogy a csúcstalálkozó több más, fontos – például az energetikát és a három ország pénzügyi helyzetét érintő – kérdésében is „jól szót értettek egymással”, a gáztartalékokkal kapcsolatban pedig arra figyelmeztetett: ha nem lesz elegendő az országok meglévő gázmennyisége, akkor mástól kell beszerezni az energiahordozót.

Ha élelmiszerhiány lép fel, azt is meg kell oldani valahogyan, ha erősödik a migráció, akkor „abban is tudunk egymásnak segíteni”, vagyis „egymás segítése a lényeg” – hangoztatta a szerb államfő.

Egy, a migrációval kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Aleksandar Vucic hangsúlyozta, Szerbia nem szeretne „hotspot” lenni, „nem szeretnénk, ha nálunk parkolnának a migránsok", ezért a nehéz sorsú emberekkel való szolidaritást és a nemzetközi jogot tiszteletben tartva igyekszik megőrizni az ország békéjét.

Szerbia 2015 óta szeretne konkrét álláspontot kapni az uniótól a migrációval kapcsolatban; igaz ugyan, hogy Brüsszelből nem bíráltak az országot, de nem is kaptak ajánlatokat – mondta.

Aleksandar Vucic a sajtótájékoztatón arra kérte az uniós tagállamokat és az Európai Központi Bankot, hogy tegyenek meg mindent az euró megerősítéséért, mert meglátása szerint ez lehet az a következő „akna”, amire ráléphet Európa.

A dollár árfolyamával együtt emelkednek az olajárak, az euró gyengül az amerikai valutával szemben, ez pedig az Európai Unió perifériáján lévő országoknak is komoly problémát fog okozni – jelezte.

Az európai energiaválságra utalva úgy értékelt, a három ország állampolgárai nem szokták meg az ilyen súlyos válságokat. A Szerbia által az elmúlt tíz évben elért gazdasági fejlődés pedig tönkremehet hat hónap alatt, ez viszont „nem a mi hibánk lenne” – fűzte hozzá.

Az a kérdés, mi lesz a cégekkel, ki fogja kifizetni annak az árát, ha a vállalkozások maradnak gáz nélkül és nem tudnak termelni, nem lesz vásárlóerő és az emberek sem tudják kifizetni a számlákat?

– tette fel a kérdést a szerb államfő, hangsúlyozva, emiatt az államháztartás is óriási veszteségeket szenvedhet el.

A megoldás a lakosság támogatása lehet, de mivel nem lehet látni, meddig tart ez a nehéz helyzet, fontos a „segítő kezek nyújtása”, azaz Szerbia partnersége Magyarországgal és Ausztriával – rögzítette a szerb államfő.

Később a három vezetőt, Orbán Viktort, Karl Nehammert és Aleksandar Vučićot Novák Katalin köztársasági elnök is fogadta a Sándor-palotában. 

Korábban írtuk:

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Karl Nehammer osztrák kancellárral és Aleksandar Vucic szerb államfővel egyeztet a Várkert Bazárban. A tárgyaláson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vesz.

Együtt az illegális migráció ellen

– írta a kormányfő a csúcstalálkozó előtt a Facebookon.

Az elmúlt időszakban jelentős mértékben megnövekedett az Európai Unióra nehezedő migrációs nyomás. Átlagosan hetente több mint ötezer határsértőt tartóztattak fel a rendőrök és a katonák az elmúlt időszakban a déli határnál. Ha így emelkednek a számok, 2022-ben a 200 ezret is meghaladhatja majd a határsértők száma – közölte Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója.

ORBÁN Viktor; SZIJJÁRTÓ Péter; NEHAMMER, Karl; VUCIC, Aleksandar
Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Karl Nehammer osztrák kancellár (j2) és Aleksandar Vucic szerb államfő (háttal, k) a magyar–osztrák–szerb csúcstalálkozón a Várkert Bazárban 2022. október 3-án. Balra Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Fotós: Fischer Zoltán / Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Magyarország kettős nyomás alatt áll: keletről mintegy 1,5 millió menekültet fogadtunk be, délről pedig 180 ezer illegális migránst állítottunk meg

– írta Szijjártó Péter a közösségi oldalán.

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta,

„a migránsok a déli határunkat ostrom alatt tartják, a migrációt kiváltó okok egyre súlyosabbak”.

Hozzátette: a nyugat-balkáni útvonal a legforgalmasabb, így a migrációs nyomás növekedésére kell számítani.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában