Az Orbán-kormány áll a legstabilabban

A magyar kormány a legstabilabb politikailag az Európai Unióban – derül ki a Pantarhei elemző- és tanácsadó cég kutatásából. A felmérés eredményei arra mutatnak, hogy az EU-országok jelenlegi jobb- és balközép, sok pártból álló koalíciós kormányai a jelenlegi válságos politikai és gazdasági helyzetben nehezen tudnak túlélni egy teljes ciklust. A tanulmány szerint a 2024-es európai parlamenti választásokon a nemzeti, jobboldali, illetve baloldali populista pártok felemelkedése jöhet el – írja a Magyar Nemzet.

Orbán Viktor ötödik kormányának tagjai 2022. május 24-én

Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Fotó: Fischer Zoltán

Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarországon működik a legstabilabb kormány

– derül ki egy pénteken megjelent új elemzésből, amit az Euractiv idéz. A Pantarhei nevű bécsi elemző- és tanácsadó cég által készített kutatás azt vette figyelembe, hogy a kormány hány pártból tevődik össze, valamint hogy az adott országban hány kormányválság volt az utóbbi két parlamenti ciklusban. Ennek fényében toronymagasan a Fidesz–KDNP-pártszövetség által fémjelzett kabinet a legstabilabb az EU-ban.

Nem meglepő, hogy Magyarország került az első helyre, mivel 2010 óta a Fidesz és a KDNP kétpárti koalíciója van hatalmon, az utóbbi évek választásain rendre kétharmados többséget szereztek a parlamentben, kormányválság 2010 óta pedig nem volt

– mutattak rá a szakértők.

Magyarországot Ciprus, Litvánia, Luxemburg és Németország követi a stabil kormányok listáján. Míg Bulgária, Ausztria, Olaszország és Románia a lista másik végére került, amit az elemzők úgy magyaráztak: ezekben az országokban „viszonylag gyenge, sok pártból álló kormánykoalíció végzi a kormányzást, és az utóbbi években jellemzők voltak a kormányválságok”. A Pantarhei elemzői úgy látják, hogy a Covid-világjárványt követő mostani, az orosz–ukrán háború által meghatározott válságos helyzetben Európai Unió-szerte nehézséget jelent a kormányoknak az, hogy egyáltalán a ciklusuk végéig kihúzzák. „Ez tartósnak tűnő változást eredményezett, a pártok szinte folyamatosan választási módban vannak. Ez pedig korlátozza azt, hogy jelentős és sürgető politikai kérdésekre választ adjanak” – olvasható a közleményben.

Emlékeztetnek, az EU 27 tagállama közül 21-ben történt kormányváltás az elmúlt két parlamenti ciklusban. A leginstabilabb a kormányzás Romániában, ahol hét miniszterelnök váltotta egymást, de nem sokkal jobb a helyzet Ausztriában és Olaszországban, ahol hat kabinet adta egymásnak a kilincset. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén Bulgária áll, ahol négy kormányt fogyasztottak el.

Az elemző- és tanácsadó cég szerint a politikai ingadozás fokozódása Európában a jobb- és baloldali nemzeti és populista pártok felemelkedését eredményezte, miközben a jobb- és baloldali mérsékelt pártok támogatottsága összeomlott. Ilyen körülmények között a 2024-es európai parlamenti választások valószínűleg újabb stressztesztet jelentenek a berendezkedéspártoknak, a jobboldali és nemzeti pártok pedig jelentős előretörésben bízhatnak a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és demokraták, valamint az elsősorban a liberálisokat tömörítő Renew Europe rovására – írja a Magyar Nemzet.