Visszalépést hozott a két és fél évvel ezelőtti baloldali fordulat a megyeszékhelyeken

Amikor 2019. november 14-én leköszönő polgármesterként a választáson győztes Csőzik Lászlónak átadtam Érd város vezetését, akkor 40,5 milliárd forint fejlesztési pénzt hagytunk hátra, ebből 12,5 milliárd forint nem volt még lekötve. Ehhez képest alig történt valami a településen – erről beszélt a Magyar Nemzetnek az érdi fideszes frakcióvezető. T. Mészáros András azt mondta, azok a fejlesztések épülnek hatalmas csúszással, amelyekre még a Fidesz–KDNP-s vezetés idején megkötötték a szerződést, és a kivitelezés még akkor elkezdődött. Példaként említette a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrumot, amely egy éve elkészült a hozzá tartozó uszodával és sportcsarnokkal együtt, de még nem vették használatba. Mint T. Mészáros András kiemelte: az intézmény berendezéseire még csak most írják ki a közbeszerzést.

Miután a közbeszerzések sokat csúsznak, az infláció miatt így a város mindig pluszforrásokért kuncsorog a kormánynál, és ha nem kapnak pénzt, szidják a kabinetet

– emelte ki. Pozitív ellenpéldaként említette, hogy az állami beruházások szépen haladnak Érden, így a közelmúltban elkészült a bíróság és az ügyészség gyönyörű épülete.

A fideszes frakcióvezető a problémák között említette, hogy a városi sajtót egy Népszavából érkezett újságíróval szervezték át. Szerinte Kövesdi Péter főszerkesztő a munkáját deklaráltan politikai küldetésnek tekinti, a sajtó leginkább Csőzik felesége, Bősz Anett országgyűlési kampányát segítette, és közben duplaannyi pénzből működnek, mint 2019-ben. – Botrányos a városban működő hulladékszállítási gyakorlat is, amit többször átdolgoztak, de mindig rosszabb lett, és a változtatásokat komoly lakossági felháborodást kísérte – fűzte hozzá.

Hátramenetbe kapcsoltak 

Miskolcon a költségvetés 2019 óta enyhe növekedést mutatott, az önkormányzat legfontosabb adóbevételei a járvány időszaka alatt is stabilak maradtak. Mindez azért lényeges, mert a baloldali városvezetés sokszor panaszkodik arra, hogy a költségvetésben nincs meg a forrás bizonyos feladatokra, célokra.

Hollósy András, a Fidesz–KDNP frakciószóvivő elmondta: ezzel összhangban a szokásos baloldali eszközökhöz igyekeztek nyúlni, tetemes lakossági megszorításokat, díj- és lakbéremeléseket szerettek volna alkalmazni, illetve brutális, legutóbb nyolcmilliárd forintos hitelfelvétellel és a közvagyon kiárusításával próbáltak javítani a helyzeten.

– Szerencsére a kormány a baloldali városvezetés által tervezett megszorításokat és áremeléseket letiltotta, a lakbéremeléseket visszavonatta, a helyi adók emelését nem engedélyezte. Persze a nehézségek közepette a haverokra, milliós jövedelmekre, megduplázott tanácsnoki fizetésre, sportállásokra, 25 millió forintos luxusbuszra vagy éppen dubaji utazásra futotta a közpénzből – tette hozzá. Hollósy András az egyik legfontosabb problémaként említette a helyi tömegközlekedés nehézségeit, amit szerinte az irányítás hiányosságai okoznak, hiszen például a felügyelő bizottságában nem szakemberek, hanem jól megfizetett baloldali politikusok ülnek.

– A baloldali városvezetés a miskolci tömegközlekedésben 2019 óta csak drasztikus jegyáremelést, a bliccelők jutalmazását, járatcsökkentéseket, ezáltal a reggeli zsúfoltság súlyosbítását tudta felmutatni, a járvány idején pedig az utasok egészségét is veszélyeztető válságmenetrendet vezetett be. Megdöbbentő, de igaz, hogy két és fél év alatt Miskolcon csaknem ötvenszer módosították a menetrendet – emelte ki Hollósy András. A frakciószóvivő szerint gondot jelentett az is, hogy megszorításokat alkalmaztak a rendészetnél is, ami miatt romlottak a közbiztonsági mutatók a városban. – Miskolc baloldali vezetése leszerepelt és megbukott – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Lefejezték a cégek vezetését

Egerben a város költségvetését 2,5-3 milliárd forintos szabad mozgástérrel vette át a baloldal 2019 őszén, de a helyzet folyamatosan romlik. Oroján Sándor, a Fidesz–KDNP-s frakcióvezetője azt mondta, hogy a baloldal többször megpróbált hitelt felvenni ebben a ciklusban, meg is szavazták azt, de kormányzati hozzájárulás hiányában nem jártak sikerrel. – Egy egymilliárd forintos folyószámla-hitelkeretet tudtak nyitni, amit egyelőre nem használtak fel, de félő, hogy a 2024-es önkormányzati választás előtt, az utolsó évben fogják az egymilliárdos mínuszt „örökül hagyni” – mondta a kormánypárti politikus. Szerinte a baloldal az önkormányzati cégeknél komoly károkat okozott.

 A vezetést mindenhol lefejezték, a működés minősége csökkent. A cégek másfél évig üzleti terv nélkül működtek, jelentős veszteségeket halmoztak fel, és képtelenek voltak elszámolni a 2021-ben kapott önkormányzati támogatásokkal. Eközben a vagyonkezelő holding, a közgyűlés teljes kizárásával, több száz millió forintos ingatlaneladásokat hajtott végre. A polgármesterrel szembeálló többség emiatt február végén menesztette a cégvezetők egy részét, megkezdődött a konszolidáció

 – fogalmazott Oroján Sándor. Hangsúlyozta: 2019 óta a fejlesztések lelassultak, folyamatosan csúsznak, ami szerinte azért is van, mert a beruházásokat koordináló önkormányzati projektmenedzsment cég, a Városfejlesztő Kft. szinte minden munkatársa egyszerre távozott, amikor a Jobbik országos pártalapítványának elnöke érkezett a cég élére. – A helyzeten nem segített az sem, hogy politikai alapon több mint fél tucat haver kapott pozíciót Egerben – fűzte hozzá.

Visszarendeződés és belharcok

Pécsett úgy vehette át a város irányítását a civil, független, szakmai álköntösbe bújt baloldali koalíció, hogy a leköszönő fideszes vezetés egy takarékos, konszolidált költségvetést hagyott örökül, ráadásul a rendszerváltozást követő két nehéz évtized után végre megerősödő pályára állt helyben a gazdaság is, amely rekordösszegű helyi adóbevételhez juttatta az önkormányzatot. – A választást követően azonban a város minden kulcspozícióját a régi, szocialista-gyurcsányista érdekkör kaparintotta meg, ahol újra feltűntek a várost 2010 előtt totálisan eladósító baloldali szereplők és Budapestről helybe ejtőernyőzött káderek – mondta Csizmadia Péter, a Fidesz pécsi frakcióvezetője. Hozzátette: a koalíció emiatt szétszakadt, a Momentum, az egyik baloldali alpolgármester és egy jobbikos képviselő is otthagyta már őket.

Csizmadia Péter, a Fidesz pécsi frakcióvezetője szerint a haveri pénzosztás, a baloldali belharcok és a kormánnyal szembeni gyűlöletbeszéd mellett az érdemi munkának nyoma sem volt a ciklus első felében. 

– Mindössze az előző vezetés alatt indított beruházásokat adják át. Sőt még azt a városfejlesztési stratégiai alapdokumentumot sem készítették el, ami az új európai uniós finanszírozási ciklusban a pályázatokon történő indulás alapját kellene, hogy képezze – emelte ki Csizmadia.

Fizetésemelések és jutalmak

Nagykanizsán a többi baloldali többségű nagyvároshoz hasonlóan alakult az elmúlt két és fél év, Szabó Szilárd, a Fidesz helyi frakcióvetője úgy fogalmazott, hogy csak azok a fejlesztések folytatódtak, amelyek 2019 ősze előtt indultak, illetve, amelyek állami beruházásban valósulnak meg. Az utóbbiak között említette a Kanizsa Arénát, amelyre már régóta várt a város. – Ami az önkormányzathoz és városfejlesztő cégéhez köthető fejlesztéseket illeti, talán az Alsótemplomnál épülő rámpa a legjellemzőbb. A fejlesztés első tervezett költsége hárommillió forint volt, de mire elkészült, a ráfordított összeg már meghaladta a tízmillió forintot – tette hozzá.

Szabó Szilárd beszélt arról is, hogy 2019 előtt, a Fidesz–KDNP-s vezetés alatt helyben kétmilliárd forintot fordítottak az utak felújítására, míg azóta leálltak a munkálatok, még a kátyúzások is lassan haladnak. – Bezzeg a cégvezetőket azonnal le tudták cserélni pályáztatás nélkül, a fizetésüket pedig gyorsan meg tudták emelni. Sőt olyan szerződéseket kötöttek velük, amelyek alapján az új cégvezetők tavaly, a koronavírus-járvány közepette, jelentős, akár többhavi jutalmakat vehettek fel mindenféle teljesítményelvárás nélkül – mutatott rá.

Szombathelyen 2019-ben a baloldal valóságos ígéretcunamit bocsátott a városra, több tízmilliárd forint értékű közvetlen uniós forrás megszerzésével hitegette a választókat. Ígérték idősotthon építését, ingyenes wi-fit az egész városban és főleg az utak, járdák rendbetételét, de ezekből lényegében semmi sem lett. Nemény András polgármester (MSZP) – akkor még jelöltként – 2019 szeptemberében a Partizánban már azt mondta, hogy „nagy beruházásokat nem ígérünk”, de azt vállalta, hogy egy év alatt ezer új fát ültetnek, és létrehoznak ezer új parkolót. Azóta eltelt két és fél év, de még ezt az ígéretet sem tudta betartani. Jellemzően azokat a fejlesztéseket vitték tovább, amelyeket még annak idején a Fidesz–KDNP-s vezetés megtervezett, illetve elindított.

Neményék nagy hangsúlyt fektettek azonban a személyzeti politikára, hiszen a ciklus elején gyakorlatilag azzal kezdték meg a működésüket, hogy felduzzasztották a polgármesteri hivatal létszámát körülbelül ötven fővel. Sokaknak biztosítottak pozíciót komoly fizetéssel, néha jutott a jó helyekből a családtagoknak is. Így került pozícióba László Győző alpolgármester felesége és Nemény kabinetfőnökének, Kovács Elődnek a párja is.

Folyamatos személycserék

Tatabányán az elmúlt két és fél évben szinte leálltak a városi fejlesztések, a 2019 előtt elnyert pályázatok megvalósítása több évet csúszik a legtöbb esetben, számos példa van arra, hogy két és fél év után még a közbeszerzést sem írták ki a korábban már előkészített beruházásokra – mondta a város korábbi Fidesz–KDNP-s polgármestere, a kormánypárti frakció vezetője. Schmidt Csaba kiemelte: az új piac építésre elnyert másfél milliárd forintot például vissza kellett fizetni, mert Szűcsné Posztovics Ilona polgármester asszony más helyszínen akarta felépíteni a létesítményt a lefolytatott közbeszerzés ellenére, azonban még az új terveket sem sikerült elkészíteni.

– Ha elkészülnek a beruházások, akkor sem sikerül elindítani az üzemeltetést. A pályázati forrásból megvalósult kávézó, turisztikai attrakció vagy orvosi rendelő is a kivitelezés megkezdése után 6–24 hónapot vár arra, hogy megnyissák – tette hozzá. Emlékeztetett arra is, hogy a városházán 24 fős leépítés volt, de utána is nagy volt a fluktuáció, a kulcspozíciókban egymásnak adják a kilincset szakemberek.

Az elmúlt két és fél év alatt három jegyző, négy jogi irodavezető, négy beruházási irodavezető és két gazdasági vezető volt, és a fluktuáció nagyban akadályozza a szakmai munkát. Nagy a veszélye, hogy a fejlesztések előkészítésének csúszása miatt több száz millió forint elnyert uniós forrást fog veszíteni a város

– fejtette ki.

Jelezte, Tatabányán is azok a kormányzati beruházások haladnak, amelyeket Bencsik János miniszterelnöki biztos koordinált. Ezek a Modern városok programban valósulnak meg, így a 18 milliárd forintos kórházfejlesztés, a hétmilliárd forintos aluljáróépítés, illetve a katolikus egyház beruházásában a Szent Margit Gimnázium új épületének építése.

Borítókép: Résztvevők a Modern városok programban mintegy 15 milliárd forintból felépült Kanizsa Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok avatásán 2021. december 4-én