Az amerikai külügyminiszter és csapata a nyílt társadalom kiszolgálói

Az amerikai külügyminiszter, Antony Blinken a szenátusban Joe Biden jelenlegi elnök egyik legfőbb segítője volt, és 20 év alatt két kormányban is vezető külpolitikai pozíciót töltött be. A Politico intervencionistaként és internacionalistaként jellemezte őt. Azt írták róla, hogy Obama alatt és helyettes külügyminiszterként betöltött szerepében 

Blinken a szíriai konfliktusban való erőteljesebb amerikai szerepvállalás mellett érvelt, és szakított akkori főnökével, Bidennel, hogy támogassa a líbiai fegyveres beavatkozást

 – írja a Tűzfalcsoport cikkéről szóló szemlében a Magyar Nemzet.

Biden közeli segítője volt akkor is, amikor az akkori szenátor támogatta az Egyesült Államok 2003-as iraki invázióját. 

Továbbra is úgy véli, hogy a diplomáciát „elrettentéssel kell kiegészíteni”, és hogy „az erő a hatékony diplomácia szükséges kiegészítője lehet”. Megjegyzendő, hogy hivatalba lépése óta történt meg a tavaly nyári szégyenletes afganisztáni kivonulás, ami nem vet rá túl jó fényt.

Úgy tűnt, hogy az egyetlen ellenvetés a kinevezésével szemben Rashida Tlaib képviselőnő részéről érkezett, aki Blinken zsidó identitását fenyegetésnek tekintette „az első alkotmánymódosítási jogára nézve, hogy felszólaljon Netanjahu rasszista és embertelen politikája ellen”. Közelebbről megvizsgálva azonban kiderül, hogy nem ez jelent veszélyt, hanem az, hogy a kinevezéséig Blinken tagja volt a „Külpolitika Amerikáért” (Foreign Policy for America, FPA) nevű szervezet tanácsadó testületének, amely az önmeghatározása szerint 

pártatlan, tagságon alapuló érdekvédelmi szervezet, amelyet a 2016-os választások utáni hetekben alapítottak, hogy otthont adjon azoknak az amerikaiaknak, akik ellenzik az idegengyűlöletet és a katonai külpolitikát.

A Biden által kijelölt Avril Haines nemzeti hírszerzési igazgató és Linda Thomas-Greenfield, az általa kijelölt ENSZ-nagykövet is tagjai voltak a 20 tagú tanácsadó testületnek – írja a Tűzfalcsoport.

Migránsok beömlesztése, BLM, rendőrségi forrásmegvonás és a 100 milliárd dolláros zöld program

Az Egyesült Államokat Mexikótól elválasztó határfal építésének leállítása mellett az FPA az Egyesült Államokba belépni engedett migránsok számának a jelenlegi 15 ezreses felső határról 125 ezres felső határra történő emelésére szólít fel, amelyet egy későbbi időpontban még tovább emelnének.

A szervzet a Black Lives Matter mellett is kiáll. 

A BLM melletti elkötelezettségüket ismertető oldalukon arra szólítanak fel, hogy akadályozzák meg a rendőrség „katonai jellegű” tömegoszlató felszereléssel való ellátását.

Egyéb programjaik között szerepel a párizsi megállapodásokhoz való visszatérésen alapuló klímavédelmi kötelezettségvállalás, amely szerintük „100 milliárd dollárnyi finanszírozás allokálásán fog alapulni különböző forrásokból”. Ezt részben ellensúlyozza majd az FPA által javasolt 60 milliárd dolláros katonai kiadáscsökkentés. Éppen erre van szükség egy orosz–ukrán háború közepette.

Feminista külpolitika

Az FPA és a Nyílt Társadalom Alapítvány egyaránt támogattak Egy feminista külpolitika felé az Egyesült Államokban címet viselő tanulmányt. Az írást a Population Action International (PAI), a PlannedParenthoodnak pénzt gyűjtő civil szervezet is támogatta. A „feminista külpolitika” a következőket követeli:

• A világban létező patriarchális hatalmi struktúrák és egyenlőtlenségek elemzése.

• A „bináris” megközelítéseken való túllépés.

• Szövetségi források felhasználása az abortuszokra mint családtervezési módszerre. (Mi köze ennek a külpolitikához? – jegyzi meg a Tűzfalcsoport)

• A „biológiai nem, nemi identitás vagy vélt nem” alapján elkövetett visszaélések elleni küzdelemre való törekvés.

• Az éghajlatváltozás problémája.

• A terv emellett egy „feminista főfelügyelő vagy tanács” létrehozását szorgalmazza a Fehér Házban.

• A hadsereg szerepe ebben a külpolitikában az lenne, hogy „elfogadja a demilitarizációt mint célt”. (Ismételten egy remek ötlet a háború közepén – jegyzi meg a Tűzfalcsoport)

Antony Blinken és a Soros-hálózat

Az amerikai külügyminiszter nemcsak az FRA szervezetnek volt tagja a kinevezését megelőzően, hanem a Council on Foreign Relationsnek is (Külkapcsolatok Tanácsa, CFR), többek között Bajnai Gordonnal, Soros Györggyel és annak fiával, Alexander Sorossal együtt. A CFR-ben 2016-ban tartott beszédében kiállt az internacionalizmus és a multilateralizmus politikája mellett.

Édesapja, Donald Blinken 1994 és 1997 között volt az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Nevelőanyja, Vera Blinken közvetlenül a háború előtt született, és Budapesten, a Hollán Ernő utca 10. alatt nőtt fel, alig néhány háznyira a 16-os házszámtól, ami viszont Soros György otthona volt gyermekkorában.

Apja és nevelőanyja 2009-ben vetették papírra visszaemlékezésüket. A könyv hátoldalát Joe Biden és Soros György ajánlásai díszítették, és hazánkban a Nyílt Társadalom Alapítvány mutatta be.

Donald Blinken többek között ilyen „elfogulatlanul” ír: „Sajnos az [első, 1998 és 2002 közötti] Orbán-kormány visszavetette Magyarország haladását abba az irányba, hogy a kormányzati munka átláthatóbb és elszámoltathatóbb legyen. […] a külföldi befektetőket a bonyolult adószabályok terhelték, és az Orbán-kormány […] nem privatizált.” 

Ezek után nem meglepő, hogy az új amerikai kormányzat a politikai véleménykülönbségeken túl sem kifejezetten barátságos hazánkkal.

Blinken édesapját 1998-ban kinevezték a CEU nemzetközi tanácsának kancellárjává, valamint egyúttal a Soros-egyetem kuratóriumának is tagja lett. 

A Blinken szülők 2015 novemberében a CEU mellett működő archívumot (Open Society Archives, OSA) olyan jelentős összeggel támogatták meg, hogy egyből átnevezték azt Vera & Donald Blinken Nyílt Társadalom Archívumra. Az adományozó ceremónián maga Soros György is részt vett.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Antony Blinken, Joe Biden amerikai elnök kormányának külügyminisztere / MTI / AP / Carolyn Kaster