Itt vannak a világszínvonalú fővárosi szuperkórház legfrissebb tervei

A szuperkórház 223 ezer négyzetméter alapterülettel épül, és 1,2 millió embert lát majd el. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott az Origónak elmondta: ebben a kórházban a szó szoros értelmében minden a betegről szól majd: nemcsak a gyógyulásáról, hanem annak az optimális környezetnek a megteremtéséről is, amely ezt a legjobban szolgálja: gyakorlatilag minden egyes beteg számára VIP-ellátást nyújtó, ultramodern kórház építéséről van szó.

Hogy halad a Dél-budai Centrumkórház beruházása? Mikor kezdődhet el az építkezés?

Látom, hogy vannak, akik türelmetlenek, de mi méreteit, technológiáját, felszereltségét és ellátási területét tekintve is egy valódi szuperkórházat építünk – nemcsak hazai, de világviszonylatban is. 223 ezer négyzetméternyi alapterületről, 1200 ágyról és 1,2 millió ellátandó betegről beszélünk, továbbá az égésplasztika kivételével valamennyi egészségügyi ellátásról.

A terület előkészítése, valamint a tervezés komoly szakértői csapat bevonásával már javában zajlik, de egy ilyen hatalmas munkára másfél-két évet bizony rá kell szánni.

Összehasonlításképpen: például a Dél-budai Centrumkórháznál kisebb kaliberű osztrák Krankenhaus Nordot öt évig tervezték, majd hét évig építették. Továbbra is úgy számolunk, hogy jövő tavasszal le tudjuk tenni az intézmény alapkövét és el tudjuk kezdeni az építkezést, amely 2026-ban fejeződhet be.

Ezzel együtt is gyorsabb megoldás lett volna egy meglévő kórházat fejleszteni. Például a Szent Imrét. Valószínűleg olcsóbb is lett volna 300 milliárd forintnál, ráadásul kezdetben fele ennyiről volt szó.

2015-ben, amikor az ötlet megfogalmazódott, akkor az még csak nagyon vázlatos elképzelés volt, amelyhez egy becslés társult. A konkrét elképzelések pontos kirajzolódása, a szakmai igények felmérése, az ellátási terület kijelölése tette csak lehetővé, hogy meghatározzuk a profilokat és az ágyszámokat. A tervek – és így a költségvetés is – már ezekhez a szempontokhoz igazodott.

A 300 milliárd forint egyébként nemzetközi összehasonlításban sem számít kiemelkedőnek, és ebbe az összegbe már belekalkuláltuk a legmodernebb műszerek, diagnosztikai eszközök beszerzését. Ezeket természetesen még nem vettük meg; majd csak a beruházás utolsó szakaszában vásároljuk meg az akkor elérhető legjobb és legmodernebb gépeket. Ami pedig a Szent Imre Kórház bővítését illeti: egyszerűen nem ugyanarról a nagyságrendről beszélünk.

Melyek az alapvető különbségek?

A Szent Imre Kórház annak idején fürdőkórházból vált közkórházzá. Mintegy 350 ezer ember általános egészségügyi ellátása tartozik ide, de ebbe a kórházba már a kezdetekben sem tervezték be azokat a profilokat, amelyek a többmilliós lakosság sürgősségi ellátásához szükségesek.

Hogyan lehetne egy 1,2 millió ember ellátását biztosító, több szakmában országos lefedettségű, 223 ezer négyzetméteres, 1200 ágyas intézményt a 44 ezer négyzetméteres, összesen 536 aktív ágyas Szent Imre Kórházban létrehozni? Hogyan lehetne új profilokkal bővíteni az egészségügyi szolgáltatásokat ott, ahol csak felújításról lehet szó, amelynek kerítések, falak és például fűtési rendszerek szabnak határt?

Tudomásul kell venni, hogy régi kórházakat fel lehet újítani, de régi kórházból egyszerűen nem éri meg újat csinálni. A Szent Imre társkórházként fog működni a Dél-budai Centrum mellett, itt látják majd el a krónikus, továbbá a műtét előtti előkészítésre és a műtét utáni rehabilitációra szoruló betegeket. De vannak más terveink is.

Melyek ezek?

A XIX. század végén és a XX. század első felében a Szent Imre Kórház helyén egy Erzsébet Sósfürdő nevű gyógyüdülőközpont működött. A vizet bizonyos emésztési, nőgyógyászati és mozgásszervi panaszok, valamint egyes bőrbetegségek ellen ajánlották. A második világháború után más irányú fejlesztések indultak, és 1950-ben közkórház nyílt itt.

A szuperkórház-beruházás azonban lehetővé teszi, hogy a termálvizet ismét hasznosítsuk, és a gyógyfürdőt újraépítsük, hozzá pedig gyógyszállót kapcsoljunk, amely a Szent Imre Kórház szabad kapacitásainak terhére az intézmény bevételeit is növelheti a gyógyturizmus révén. Ez hatalmas előrelépést jelentene Újbuda lakóinak, valamint a környező kerületekben és településeken élők termálvizes gyógykezelésében is.

Miért a Dobogót választották a Dél-budai Centrumkórház helyszínének? Eléggé kiesik.

Annak idején a Szent János vagy a Szent Rókus Kórház is a város szélén épült, de aztán körbenőtte a város. Itt van elég hely és közlekedési potenciál arra, hogy egy kompromisszumok nélküli, minden egyes beteg számára VIP-ellátást nyújtó ultramodern kórházat építsünk. Mindent ennek a szemléletnek rendelünk alá a tervezés és a kivitelezés során. Fontos hangsúlyozni, hogy

az intézmény nemcsak a fővárosiakat látja el, hanem a nyugat- és közép-magyarországi régió öt megyéjéből fogadja majd a betegeket, és 24 órás sürgősségi ellátást nyújt.

Ennek a hatalmas feladatnak a környezeti terhelését nem lehet ráengedni Dél-Buda sűrűn lakott belső részeire, hiszen ide éjjel-nappal érkezhetnek a sérülteket, betegeket hozó autók, mentőautók és a mentőhelikopterek. Jelenleg is mintegy 20 buszjárattal lehet megközelíteni a Dobogót, városi és távolsági buszok vonala is van a közelben, de folyamatban van a közlekedési hálózat bővítése. Fontos szempont volt, hogy az épülő intézményt tömegközlekedéssel, közúton és a levegőből is könnyedén meg lehessen közelíteni – a Dobogó mindegyik feltételnek megfelel.

A Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. (BFK) a közelmúltban kiírta a Dél-budai Centrumkórház közlekedésfejlesztésére vonatkozó közbeszerzést. Mit lehet erről tudni?

A tervezés során figyelembe kell venni, hogy a lehető legtöbb közlekedési móddal el lehessen jutni az intézményhez, valamint a mentőjárműveket előnyben kell részesíteni. A közbeszerzés nyertesének a közösségi, a közúti, valamint a gyalogosok és kerékpárosok megfelelő kiszolgálására alkalmas infrastruktúrát kell terveznie, és a fejlesztések a térségben megjelenő egyéb közlekedési igényeket is jól ki tudják majd szolgálni.

A Dobogó út mintegy 400 méter hosszú szakasza négysávosra bővül a Lapu utca és a Balatoni út között – a mentők előnyben részesítésének figyelembevételével. Emellett létrejön egy új „különszintű” csomópont az M1–M7 autópálya, a Budaörsi út, a Gazdagréti út, a Lapu utca és a Dobogó út kereszteződésében. A nyertes feladata egy csomópont tervezése a Balatoni út és a Dobogó út találkozásánál, illetve mentő- és buszsávok létesítésének vizsgálata, tervezése is. Elkészült a Dél-budai Centrumkórház közlekedési vázlatáról készült látványterv is, amelyet elsőként ezen interjú keretei között mutatunk meg. Ezen már jól látszik, hogyan lehet majd megközelíteni az intézményt.

Kompromisszumok nélküli, ultramodern kórházról beszélünk VIP-ellátással. A betegek szempontjából mindez mit jelent?

Ebben a kórházban a szó szoros értelmében minden a betegről szól majd: nemcsak a gyógyulásáról, hanem annak az optimális környezetnek a megteremtéséről is, amely ezt a legjobban szolgálja. Például a mentőforgalom minden irányból biztosított, és a két helikopterleszállót is úgy alakítjuk ki, hogy a lehető leggyorsabban ellátáshoz jusson a páciens. Nagy hangsúlyt fektetünk a biztonságra – talán furcsának hangzik, de még az egyágyas kórtermek is ezt a célt szolgálják. Külföldi kutatások bizonyítják, hogy a külön szobákban számottevően csökken például az eleséses sérülések vagy a csonttörések gyakorisága, jobban gyógyulnak a szív- és érrendszeri betegek, valamint visszaszoríthatók a kórházi fertőzések is.

De az egyágyas kórtermekkel megteremtjük a lehetőséget arra is, ami a gyógyulásban nélkülözhetetlen: a beteg szerettei megfoghatják a kezét, vele lehetnek, és ezzel nem zavarják sem a többi pácienst, sem pedig a személyzet mozgását. A gyermekeket kétágyas kórtermekben helyezzük el, hogy minden kis beteg mellett ott lehessen valamelyik szülő – azt hiszem, ennek fontosságát sem kell magyarázni.

Nyilvánvalóan mindez növeli a költségeket.

Ez valójában befektetés. A közvetlen költségeket tekintve nyilván drágább, mint a szokásos 2-8 ágyas kórtermek, viszont a hosszú távú eredményt, a jobb és gyorsabb gyógyulási eredményből adódó össztársadalmi hasznot nézve olcsóbb:

kevesebb kórházi nap, rövidebb táppénzes időszak, kevesebb gyógyszer – hogy csak profán példákat említsek.

Emellett a beruházásnál arra is törekszünk, hogy zöld energiával működtessük a kórházat, vagyis a fenntartási költségeket a lehetőségekhez képest minimalizálni szeretnénk. Az energiaszámlát például jelentősen csökkentik az úgynevezett fényudvarok, amelyek természetes fénnyel látják el az intézményt. Emellett geotermikus energiát használunk majd, papírmentes lesz a kórház, és még sorolhatnám.

De miért kell bolt és posta?

Más modern kórházakban is működik kávézó, bankfiók vagy akár fodrászat, például Bécsben. Egy kórházban a betegek az állapotuk miatt korlátozva vannak, és a hozzátartozókra is nagyobb teher hárul. Hiszek abban, hogy ha lehetőség van rá, a gyógyítás mellett minden olyan szolgáltatást elérhetővé kell tenni, amely segíti a páciens integrálódását a mindennapi életbe a lábadozása alatt is, és segít átvészelni a családoknak ezt a nehéz időszakot. A beteg- és családközpontú ellátás a Dél-bdai Centrumkórházban minden területen megnyilvánul majd, nem csak közvetlenül a gyógyításban – és itt megint visszatértünk a kompromisszumok nélküli kórházhoz.

Mitől lesz még ultramodern a DBC?

A legkorszerűbb technológiai háttér valósul meg: a digitális monitoringnak köszönhetően kiiktatható lesz a gyógyszertévesztés, lézeres robotokkal oldjuk meg az ételszállítást, a gyógyszerek szétosztását vagy éppen a szennyeslogisztikát. Digitálisan nyomon követhetők lesznek majd a leletek, a betegek gyógyszerelése és állapota is. Ez nemcsak idehaza, de egész Európában egyedülálló egészségügyi beruházás. A Dél-budai Centrumkórház nemcsak a magyar egészségügy zászlóshajója lesz, hanem minta is: biztos vagyok abban, hogy az itt megvalósuló fejlesztéseknek nemzetközi szinten több követője akad majd.