Már a felnőttképzésben is elérhető az úgynevezett dobbantóprogram

Nemcsak az iskoláskorúakat várják a dobbantóprogramba és a műhely­iskolákba, hanem azokat a felnőtteket is, akik szakma nélkül próbálnak boldogulni a munkaerőpia­con – hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Az idei tanévben indult új képzéstípusok egyéni tanulási utakat kínálnak azoknak, akik valamiért „kilógnak a rendszerből”, illetve akiknek általános iskolai végzettségük sincs.

Ahogy a lap korábban már beszámolt róla, a szakképzésbe belépő tanulóknál bemeneti kompetenciaméréseket folytatnak az iskolák, amelyet – szükség szerint – egyéni fejlesztések követnek. Ennek köszönhetően három év alatt negyven százalékkal esett vissza a szakképzésben a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya, egyes térségekben azonban még mindig nagy kihívást jelent a korai iskolaelhagyás. Az innovációs tárcától kapott adatok szerint az Európai Unióban átlagosan a tanulók 10,6 százaléka fejezi be idő előtt a tanulmányait, Magyarországon ennél még mindig valamivel magasabb, 12,5 százalékos az oktatási rendszerből végzettség nélkül kiesők hányada.

Csapatmunka, gyakorlat

Területileg jelentős eltérések figyelhetők meg: míg Közép-Magyarországon mindössze a diákok 6,9 százaléka morzsolódik le, addig az északi és keleti megyékben ugyanez az arány rendre 17-18 százalék fölé kúszik.

A bukdácsoló, leszakadó tanulók előtt szeptembertől új lehetőségek nyíltak a felzárkózásra a dobbantóprogram, a műhelyiskola és az orientációs osztály bevezetésével. Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára lapunknak kiemelte: ezeket a programokat ma még az általános iskolák is kevéssé ismerik, pedig fontos lenne, hogy a veszélyeztetett diákjaikat az újfajta karrierutak felé is tudják orientálni.

– Ilyen még nem volt a magyar oktatási rendszerben az eseti projekteken kívül. Nem szakmákat tanítunk, hanem egyénre szabott fejlesztési programokat állítunk össze, amely a gyerekek képességeinek folyamatos mérésén, monitorozásán alapul. Mindez más típusú tanári munkát feltételez, hiszen bár a képzések iskolai közegben zajlanak, nincsenek a szó szoros értelmében vett tantárgyak. Helyette egyéni mentorálás, csapatmunka, sok-sok gyakorlat jellemző – magyarázta Pölöskei Gáborné, kiemelve: az új képzési programokat nemcsak tanulói jogviszonyban, iskoláskorúak érhetik el, hanem felnőttek is. Tanulói jogviszonyban ráadásul ösztöndíjat is kaphatnak a fiatalok.

Mester-inas viszony

Mint kiderült, a dobbantóprogram a nyolcadik osztályt be nem fejezett, de már 16 éven felüli érdeklődőknek szól. Fontos, hogy nem az általános iskolai tananyagot pótolják, hanem szabadabban, teljes mértékben személyre szabottan fejlesztik ki azokat a kompetenciá­kat, amelyek a továbblépéshez szükségesek. A képzés alapfokú végzettséget biztosít. A diákok egy évet is eltölthetnek a programban, de ha jól teljesítenek, akár néhány hónap alatt is továbbléphetnek a műhelyiskolába, ahol részszakmát szerezhetnek. Bár utóbbi nem ér fel egy teljes alapszakmával, de egy bizonyos munkakör betöltésére azért alkalmassá tesz, és államilag elismert végzettségnek számít. Amennyiben a teljes szakmát szeretné elsajátítani, a szakképző iskolában akár folytathatja is a tanulmányait, ahol beszámítják a részszakmaismereteit. A helyettes államtitkár rámutatott: a műhelyiskola nem is igazán iskola, inkább mester-inas viszonyon alapuló közös munka, amelynek során kifejezetten a foglalkoztatók által elvárt készségekre fókuszálnak.

Amiben jók

A harmadik lehetőség – folytatódik a tárca közlése – az orientációs évfolyam, amely a tervek szerint előbb-utóbb minden szakképzési centrumban elérhetővé válik. Ezekbe az osztályokba azokat a diákokat várják, akik megszerezték az általános iskolai bizonyítványukat, de nincs határozott elképzelésük arról, hogy hol folytassák, illetőleg valamelyik területen nehézségekkel küzdenek. A kulcsszó itt is az élményszerűség és a gyakorlatias­ság. Nagyon minimális a közismeret, és nincs buktatás sem, hiszen a kudarcélmények elkerülése a legfőbb cél. A diákok az orien­tációs év során megismerkedhetnek az egyes ágazatok sajátosságaival, és a következő tanévben lényegében bármelyik iskolatípusban, akár gimnázium­ban is folytathatják a tanulmányaikat. Ezt már két éve pilotolják, egyre több iskolát, így tanulót vonnak be. A tapasztalat az, hogy a gyerekek nagyon szeretik. Itt megismerkednek az anyagokkal, vállalatokkal, munkakörökkel. Volt olyan tanuló, aki asztalos szeretett volna lenni, és gépipari iskolát választott a végén. A lényeg, hogy rájöjjenek, mi az, amiben jók, mi érdekli őket, miben lehetnek sikeresek. A kutatások szerint ugyanis a lemorzsolódáshoz vezető nagyszámú igazolatlan hiányzások elsősorban a motiválatlanságból fakadnak. Ebben is segít ez az új előkészítő osztály.

Borítókép: illusztráció