Egyszerűsítenék a hiányzások igazolását az óvónők

Nincsenek könnyű helyzetben az óvodai dolgozók, hiszen a 3–6 éves korosztálytól még nem lehet elvárni azokat a védekezési módszereket, amelyek érdemben fékezhetik a járvány terjedését, így például a maszk viselését, a távolságtartást, a köhögési, tüsszentési etikett betartását. Emiatt az óvodák dolgozói fokozottan vannak kitéve a fertőzés veszélyének – hívta fel a figyelmet egy szakmai konferencián a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) óvodai tagozata – értesült a Magyar Nemzet. A testület országos küldöttgyűlésének egri kihelyezett ülésén az óvodapedagógusok azt hangsúlyozták: az egészségügyi dolgozókhoz hasonlóan nagyobb odafigyelést, anyagi és erkölcsi megbecsülést érdemelnének az óvodai alkalmazottak, emellett kiemelten fontos lenne, hogy folyamatosan biztosítsa a fenntartó a fertőzés megelőzésének tárgyi és személyi feltételeit. Az óvodapedagógusok áldozatos szerepvállalása nélkül ugyanis a gyermekek ellátása nem lenne biztosított, a szülők munkavégzése ismét megszakadna, ami pedig a gazdaság újbóli lelassulását eredményezné – tették hozzá.

A pedagógusok szerint érdemes lenne egyszerűsíteni a gyerekek hiányzásainak adminisztrációját is. Jelenleg ugyanis a legenyhébb tüneteket produkáló gyermeket is csak orvosi igazolás birtokában engedik be újra az intézményekbe, a szülők nem igazolhatják a távolmaradást, mindez gyakran kígyózó sorokat eredményez a gyermekorvosi rendelőkben. Ráadásul – mint azt az NPK óvodai tagozata jelezte – hiába elvárás a gyermekek egészségi állapotát igazoló orvosi okmány a betegség utáni intézménylátogatáshoz, a háziorvosoknak ezt semmilyen törvény nem írja elő. – Kiemelt problémának tekintjük, hogy a gyermekorvosok változóan értelmezik az orvosi igazolások kiadásának módját – hangsúlyozták, hozzátéve: érdemes lenne a köznevelési és az egészségügyi információs rendszert valamilyen módon összehangolni. – A modern technikai eszközök és informatikai felületek lehetőséget adnának már arra, hogy a gyermekek hiányzását a gyermekorvosok a felületen jelezzék, így nem kellene igazolásért várakoznia a szülőnek, az orvosok is időt nyernének, az Oktatási Hivatal is nyomon követhetné a hiányzások alakulását. Amennyiben van rá mód, szükséges lenne az egészségügyi szabályozást és a köznevelési rendelkezéseket összefésülni az orvosi igazolások tekintetében – fogalmaztak.

Az óvodapedagógusok több, a járványhelyzettől független szakmai javaslatot is megfogalmaztak, szeretnék többek között, ha a pedagógusképzésben megemelnék a szakmai gyakorlat mértékét, és kiterjesztenék a Klebelsberg-ösztöndíjat az óvodai hallgatókra is. Rámutattak továbbá, hogy időszerű lenne szabályozni a gyakornokokat támogató mentorok munkájának elismerését. A fiatal, pályakezdő kollégák segítését a tapasztaltabb pedagógusok legtöbbször szabadidejükben, elhívatottságból végzik, pedig ezért pluszjuttatás vagy munkaidő-kedvezmény is járhatna.

Bővítenék a pedagógiai asszisztensek alkalmazásának lehetőségeit is. Ilyen segítőkből a hatályos jogszabály szerint három óvodai csoportonként egy főt lehet felvenni, de az óvónők szerint érdemes lenne több státust finanszírozni, különösen ott, ahol beilleszkedési, tanulási vagy magatartászavarral küzdő gyermekeket is nevelnek.

Kitértek továbbá arra is, hogy az életpályamodell értelmében a Pedagógus II. fokozat elérése minden pedagógus számára kötelező, és 2022. augusztus végéig mindenkinek át is kell esnie az első minősítésen. Eddig nagyjából százezer eljárás zajlott le, 70 ezer azonban még hátravan, az idei vizsgák ráadásul a pandémia miatt csúsznak is, így a következő két évben megnövekedett terhelésre számíthatnak a minősítési eljárásokat és a tanfelügyeleti ellenőrzéseket lebonyolító szakértők.