Migrációs politikánk miatt is ér bennünket a támadás

Szalay-Bobrovniczky Vincével a Magyar Nemzet készített interjút.

„A civil társadalomra továbbra is nyomás nehezedik, különösen, ha kritikus álláspontot képvisel a kormánnyal szemben” – olvasható az Európai Bizottság jogállamisági jelentésé­ben. Mivel sikerült kiérdemelni ezt az értékelést?

Azok a civil szervezetek érték ezt el, amelyek forrásként szerepelnek az Európai Bizottság jogállamisági jelentésé­ben. Az Amnesty International, a Helsinki Bizottság, a Transparency International vagy a Nyílt Társadalom Alapítvány azok, amelyek nincsenek megelégedve. Věra Jourová szinte kizárólagosan a magyar kormánnyal szemben álló civil szervezetek tájékoztatása alapján készítette el a jelentését. A jelentésben hivatkozottak közül 12-ből 11 kapott forrást a Soros György pénzelte bevándorláspárti alapítványoktól. Kérdezem én, milyen valós ismeretei lehetnek egy ilyen szervezetnek arról, milyen hazánkban a médiaszabadság helyzete vagy arról, hogy működnek az igazságszolgáltatási szervek, egyáltalán a magyar jogállam? A magyar kormány anyagait nem vették figyelembe, pedig azok olyan adatokra támaszkodtak, amelyek a jogállamiság helyzetét valósan mutatják. A Soros pénzelte szervezetek, amelyek totálisan szemben állnak a kormánnyal, nyilván igen szubjektív véleményt adnak. A kormány is természetesen a saját álláspontját mutatja be, de mi nem tehetjük meg, hogy valótlan információt adjunk le. A valós helyzetet tártuk fel, mellékelve a cáfolatokat tételesen alátámasztó jogszabályokat. Nem véletlen, hogy Věra Jourová közösen pózol Soros Györggyel. Ki lehet találni, ki áll a jelentés hátterében. Süketnek kell lenni, hogy valaki ne hallja meg azokat az uniós nyilatkozatokat, amelyek arról szólnak, hogy Magyarországtól elveszik a támogatásokat, ha nem változtat például a migrációs álláspontján. A támadás tehát a migrációs politikánk miatt is ér minket, és azért is, mert a nekünk járó EU-s fejlesztési forrásokat ködös és a mai napig nem pontosan definiált jogállami érvekre hivatkozva el akarják tőlünk venni. Ez egy zsarolási próbálkozás a bevándorláspártiak részéről.

A jelentés kifogásolja, hogy a 7,2 millió forintnál több külföldi támogatást kapó NGO-knak be kell jelenteniük ezeket a forrásokat. Mi erről a véleménye?

Nagyjából 160 olyan civil szervezet van, amelyek eleget tettek a bejelentési kötelezettségnek. Látható azonban egy szűk kisebbség, amely nem kíván a hatályos törvényeknek megfelelni. Az Európai Bíróság elismerte, hogy az átláthatóság legitim célkitűzése a jogalkotónak, mégis elmarasztalta hazánkat a jogszabály miatt. Pedig a magyar szabályozásban előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését. A bíróság ítélete nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna. Semmiféle korlátozás nincs hazánkban arra vonatkozóan, mit kezdenek a külföldi támogatásokkal a civil szervezetek. Arra költik, amire akarják, és semmilyen retorzió nem éri őket. Luxembourgban például ahhoz, hogy harmincezer euró fölötti összeget befogadhasson egy civil szervezet, az igaz­ságügyi miniszter jóváhagyása, azaz politikai hozzájárulás kell. Képzeljük csak el, milyen felhördülés lenne abból Brüsszelben vagy a bevándorláspárti baloldalon, ha Magyarországon egy tízmillió forintos összegről csak Varga Judit miniszter asszony dönthetné el, hogy megkaphatja-e azt egy civil szervezet. Súlyos kettős mércével van dolgunk.

Hogyan néz ki Magyarországon a civil szervezetek támogatása?

Szinte minden tárcának és a nagyobb önkormányzatoknak is vannak támogatási alapjai, amelyekből a civilek is tudnak pályázni. Vegyes finanszírozásban történik a támogatás: uniós és állami pénzeket is kaphatnak a civil szervezetek. A kormány civil alapja a Nemzeti Együttműködési Alap, azon keresztül támogatja a civil szervezeteket. Ebből azt az összeget fizetjük ki, amiről nem rendelkeznek az adófizetők egyszázalékos felajánlás formájában. Az alap összege évről évre nő. Idén 7,7 milliárd forint volt benne, jövőre már 9,3 milliárd lesz, 2022-ben pedig 10,5 milliárd forintot oszthatunk szét.

Hogyan osztják el ezeket a forrásokat?

Ezekről a pénzekről független grémiumok döntenek, amelyekben civilek is helyet kapnak. Öt kollégium szakmai alapon bírálja el a pályázatokat, és a pénzek 85 százalékát ezen a módon osztjuk szét. A fennmaradó 15 százalékról a Miniszterelnökség dönt. Ennek keretében értelemszerűen olyan szervezeteket támogatunk, amelyek tevékenységét nemzetstratégiai szempontból fontosnak tartjuk.

Mi a helyzet a célzottan felajánlott egy százalékokkal?

Azok az egyszázalékos felajánlások, amikről rendelkeztek az állampolgárok, nagyjából 8,2 milliárd forintot tesznek ki évente, és 2019-ben 27 ezer civil szervezet részesült belőlük.

Mennyi pénz fölött diszponálnak a civilek hazánkban?

A civil szervezetek évente összesen 350-400 milliárd forintnyi támogatást kapnak, amiben a miniszté­riumi, önkormányzati és egyéb állami juttatások is benne vannak. Hazánkban szabadon elfogadhat akármennyi forrást egy civil szervezet.

A Mazsökben nemrég feszültség alakult ki. Heisler András ellene szavazott a javaslatnak, hogy maszkokat juttassanak el a holokauszt-túlélőkhöz. Mi történt pontosan?

A Mazsököt, azaz a Magyar Zsidó Örökség Közalapítványt a magyar állam hozta létre a zsidó közösség kárpótlására és a zsidó kulturális élet támogatására. Azok fölött a pénzek fölött, amelyekkel a Mazsök rendelkezik, egy kuratórium áll, amelyben az állam mellett részt vesznek a zsidó szervezetek, köztük természetesen a Mazsihisz is. A 17 fős kuratóriumból egy szavazat Heisler Andrásé, aki ellene szavazott, de nem tudta megakadályozni, hogy 11 millió forint értékben a holokauszt-túlélők számára Covid-csomagot biztosítsunk. Egyedül maradt szavazatával, és utána arról írt, hogy a Mazsöknek nem feladata a holokauszt­-

túlélőkről való gondoskodás. Ez nem igaz. A közalapítvány alapszabálya kifejezetten kimondja, hogy igenis feladata a Mazsöknek, hogy a holokauszt­-túlélőkről lelki, financiális és szociális értelemben is gondoskodjon. Nem a Mazsihisz pénzéről van szó, hanem az államéról. Természetesen meghallgatjuk a Mazsihisz elnökének javaslatait, de utána a kuratórium dönti el, mi legyen a forrásokkal.

Mi lehetett Heisler András lépésének oka?

Nem látok bele abba, hogy pontosan milyen indokok alapján dönthetett így. Nem gondolom, hogy azt ellenzi, hogy a rászorulók ilyen csomagot kapjanak, hanem azt, hogy azt rajtunk, tehát az állam által működtetett közalapítványon keresztül kapják. Ezért tartom barátságtalan lépésnek, hogy a Mazsihisz elnöke nemmel szavazott.

A Mandiner információi szerint a miniszterelnök elégtelennek találta Heisler András fellépését Bíró László jelölése kapcsán. Mit gondol erről?

Mi úgy látjuk, hogy Heisler András fellépése az antiszemita és rasszista Bíró László jelölése kapcsán meglehetősen puha volt. Csak egy patikamérlegen kimért és relativizáló megnyilatkozást tett. A baloldal jelöltje, Bíró László Judapestnek nevezte a nemzet fővárosát, tetűcsúszdásokról beszélt, és még cigányozott is. Nem tudom, mi kellett volna még a Mazsihisz elnökének ahhoz, hogy erélyesen hallassa a hangját. Heisler András latba vethette volna befolyását, hogy ne válhasson szalonképessé az antiszemitizmus a baloldalon, de sajnos nem tette ezt meg. Félreértés ne essék, nem tartanám üdvösnek, ha bármelyik zsidó felekezet – de más egyház sem – permanensen azzal lenne elfoglalva, hogy a politikai szinten folytatott vitákban ítélkezne miniszterek, képviselők, pártelnökök megnyilatkozásai felett, de az ennyire kirívóan rasszista és antiszemita kijelentések kapcsán, mint amelyeket a politikus Bíró László engedett meg magának, éppen azért fontos a határozottan elítélő megnyilvánulás, mert a borsodi összbaloldali jelölt lényegesen jelentősebb közéleti multiplikátor, mint mondjuk egy amúgy legitimen bírálható más társadalmi szereplő.

Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár