Mostanra rendkívül mélyre süllyedt a Jobbik személyi köre

A Jobbik frakcióját nemrégiben otthagyó képviselő a Magyar Nemzetnek adott interjúban úgy vélte, Jakab habitusa, személyisége nem is alkalmas a jobboldali szavazók megszólítására. Arra is kitért, a nyár végén körvonalazódhat, hogy alakítanak-e új platformot vagy mozgalmat Sneider Tamással és a három másik kilépővel.

A jobbikos Szotyori Lázár Zoltán olyan közszájon forgó történetről beszélt a napokban a Facebook-oldalán, hogy Sneider Tamás meg akarta öletni önt? Mit szól ehhez a hajmeresztő állításhoz.

Ez a minősíthetetlen pletyka az utóbbi időben minket ért támadásokat is alulmúlja színvonalban. Önmagában ez mutatja, milyen mélyre süllyedt a Jobbik személyi köre. Ezzel is éket akar verni közénk a jelenlegi pártvezetés, hiszen a Jobbik két, egyik legismertebb arcaként nemrég távoztunk a frakcióból, és félnek attól, hogy valamilyen csoportosulás alakulhat ki körülöttünk, ami a hatalmukat fenyegetné.

Láthatóan mély konfliktusok feszülnek ön és a Jakab Péter-féle pártvezetés között. Beszélne erről bővebben?

Nem csak köztem és a jelenlegi vezetés között van konfliktus. Nem véletlenül hagyják ott folyamatosan a Jobbikot a meghatározó arcaik. A legnagyobb probléma, hogy Jakabék ellenzéki szerepre rendezkedtek be, valójában nem áll szándékukban a kormányváltás. Ahogy látom, a frakció és pártvezetés tagjai a pozícióikat szeretnék bebetonozni, és annak a néhány embernek a megélhetését szolgálná a párt fennmaradása. Jakabék abban bíznak, hogy az egyszázalékos határ felett tudnak a jövőben is végezni, tehát kapnak támogatást, amelyből még akár évtizedekig elevickélnek néhányan. Nagyon nem lenne méltó a Jobbikhoz ez a sors.

Konkrétan miben látja, hogy Jakabéknak ez a stratégiája? A pártelnök folyamatosan erős kormányellenes retorikát folytat, bár az is igaz, hogy az általa mondottak sokszor szinte megkülönböztethetetlenek a DK üzeneteitől.

Tényleg úgy tűnik, hogy baloldalról próbálnak szavazókat szerezni, ami nonszensz. Sneider Tamás is több alkalommal említette, hogy nincsen szükség hetedik baloldali pártra, a Jobbiktól lényegileg idegen a baloldali értékrend. Ugyanakkor ott van közel három és fél millió bizonytalan szavazó, és ha nem az ő irányukba, illetve a Fidesz bázisa rovására terjeszkedne a Jobbik, az teljesen szembemegy a józan ésszel és a párt eredeti küldetésével. Egyébként úgy gondolom, hogy Jakab imázsával nem könnyű megszólítani a konzervatív módon gondolkodó szavazókat.

Láthatóan a Jobbik körül lévő szellemi holdudvar, a szakértői kör sem működik zökkenőmentesen.

Valóban nem, a 2019-es EP-választás óta sajnos érezhetően összezsugorodott ez a szellemi bázis is, és egyre kevésbé jól funkcionál. A tavalyi EP-választás előtt például Sneider ellentmondásos adatokat kapott a párt támogatottságáról. A Jobbik szellemiségét tekintve pedig jelenleg nem tudnám megmondani, milyen értékrendet képvisel a párt, ami szintén óriási probléma.

Ugyanakkor a Jobbik ideológiája és értékrendje már Vona Gábor elnöksége alatt is meglehetősen zavarossá vált. A balratolódásként realizálódó néppártosodás, és a Simicska Lajossal kötött érdekszövetség sok szavazó és tag távozását, alapszervezetek felszámolódását okozta. Lehet-e hiteles az a 180 fokos fordulat, ami Vona gárdamellényben történő feszítése és a Kálmán Olgával folytatott tévés beszélgetése, valamint a Spinoza-házbeli szeánsza között húzódott?

Ezzel nem értek egyet. A Jobbik alapító nyilatkozatában is szerepel a néppártiság kívánalma, azonban a párt kommunikációja, a vezető politikusainak a megnyilvánulásai kezdetben radikálisabbak voltak az alapító dokumentum szellemiségénél. Az is igaz, hogy ezt a hévet valós társadalmi problémák hívták életre, például rendkívül rossz volt a közbiztonság a 2010 előtti szo­cialista vezetés alatt. A Vona Gábor által meghirdetett néppártosodással a 2010-es évek közepén a Jobbik konzervativizmusa kiteljesedett, és beért arra, hogy a hitelesen jelenjen meg a jobbközépen.

Sokan vitatják a néppártosodás hitelességét, hiszen több radikális prominens is távozott, és számos alapszervezet oszlatta fel magát.

Ez a megfelelő pártdiplomácia hiányának tudható be. Vona hiába járta az országot, és fejtette ki, hogy miről is van szó, ezt a feladatot egyedül, a megfelelő, támogató politikustársak nélkül nem volt képes elvégezni.

Emellett a liberális értelmiség színe-java, köztük Heller Ágnes, Konrád György, Kőszeg Ferenc, de még Medgyessy Péter is azt hangoztatta, hogy a Jobbiknak akár Gyurcsánnyal is össze kellene fognia a kormányváltás érdekében. Ráadásul Havas Henrik , aki a Horn-kormány államtitkára is volt, egy hétig írt könyvet Vonáról.

Nem terhelheti tovább a közéletet a Gyurcsány-jelenség. Nem Gyurcsány Ferencről, hanem politikai erőkről van szó. Ha a szavazók megadják a felhatalmazást, akkor igenis élni kell a kormányzás lehetőségével.

Ezek szerint elfogadhatónak tartja, hogy 2022-ben akár a DK-val alkosson koalíciót a Jobbik?

Ahogy említettem, nem Gyurcsány vonatkozásában határoznám meg a Jobbik politikáját. A szavazók döntik el szavazataik számával, hogy kivel köthetünk szövetséget, és erről kár is most beszélni, rengeteg minden változhat a következő két évben.

Ezek szerint nem is zár ki egy Gyurcsány Ferenccel kötött koalíciót. Van olyan párt, amelyet a Jobbik természetes szövetségesének tart? Mostanában az ellenzéki oldalon többen emlegetnek hasonló csoportosulásokat. Például a Momentum, a Párbeszéd és az LMP látszik egy kialakulóban lévő tömbnek. Vona Gábor az utóbbit XXI. századi pártként is lehetséges szövetségesként tartotta számon, hogyan gondolkodik erről?

A XXI. századi párt fogalmát butaságnak tartom. A történelem egy folyamat, minden állandóan alakul, változik benne. Például sok olyan múlt századi embert ismerek, aki modernebbül gondolkodik azoknál, akik az új millenniumban nőttek fel. A szándékok a fontosak: ki tudja elhozni a szebb jövőjét ennek a népnek.

A teljes interjú itt olvasható.