Hidvéghi elutasította a magyar sajtószabadságot ért vádakat

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő elutasította a magyar sajtószabadság helyzetével kapcsolatban az Európai Parlament (EP) egyik szakbizottságának szerdai brüsszeli ülésén megfogalmazott bírálatokat, mondván, a beszámolók rendkívül egyoldalúak és manipulatívak voltak.

Az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságban (LIBE) meghallgatást tartottak a média- és a szólásszabadság állásáról.

Patrick Penninckx, az Európa Tanács információs részlegének vezetője leszögezte, hogy bár a szabad sajtó a demokrácia egyik fő pillére, egyre nagyobb veszély fenyegeti, és a válaszintézkedések sem feltétlenül pozitívak.

Hangsúlyozta, az elmúlt években három újságírót öltek meg az Európai Unióban, több sajtóterméket bezárásra kényszerítettek, gyorsan terjednek az álhírek, gyakori a riporterek megfélemlítése és nehéz a minőségi újságírás finanszírozása.

Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül brüsszeli irodavezetője mély aggodalmát fejezte ki a helyzettel kapcsolatosan. Számos esetet kiemelt több országban, beszélt romániai, lengyelországi, máltai, de franciaországi, olaszországi és hollandiai visszásságokról is.

Nagy problémának nevezte a médiaellenes retorika terjedését, az újságírók elleni gyűlöletkeltést, és kijelentette, különösen aggasztó, ha ebben politikai vezetők is részt vesznek. Ennek kapcsán Magyarországot is említette, mondván, ellenséget képeznek a sajtó egyes részéből, kirekesztve a nem kormánypárti médiumok munkatársait.

Erdélyi Péter, a 444.hu munkatársa kijelentette, hogy Magyarországon rendkívül beszűkült a független sajtó mozgástere, és az újságírókat bizonyos esetekben a szó szoros értelmében is fenyegetik, ráadásul a hatóságok részéről is előfordulnak megfélemlítési kísérletek.

Elmondta, a kormányzati szereplők és az állami intézmények legtöbbször egyszerűen nem válaszolnak a kérdésekre, Orbán Viktor kormányfő több mint öt éve nem adott interjút független magyar újságnak, eközben pedig a hatalom példátlan központosítással kiépítette saját médiabirodalmát, több mint 400 médiatermék összevonásával.

„A világon nagyon sok országban jóval nehezebb és veszélyesebb újságírónak lenni, mint Magyarországon. Azonban ez, amiről én beszéltem, nem máshol történt. A mai Magyarországon, amely a NATO és az Európai Unió tagja” – zárta prezentációját.

Donáth Anna Júlia, a Momentum képviselője kiemelte, a független, oknyomozó újságírók elhallgattatására „nagyon komplex eszközrendszer” működik Magyarországon, az érintettek pedig igazán a rendőrségre sem számíthatnak.

Hidvéghi Balázs aláhúzta, hogy a médiaszabadság kulcsfontosságú a demokráciákban. Kijelentette, Magyarországon szabadabb, élénkebb, illetve tabuktól mentesebb a közbeszéd, mint sok más európai országban.

A magyar helyzetről szóló beszámolókat rendkívül egyoldalúnak és manipulatívnak minősítette „még a LIBE sztenderdjeihez képest is”.

Úgy vélekedett, hogy az egyetlen igazi változás, hogy ma a korábbiakkal ellentétben működnek konzervatív médiumok is, és ez zavar sokakat a baloldalon, azonban a legnagyobb tévécsatornák, online portálok és lapok továbbra is kormánykritikusnak számítanak.

„Mindenkinek lehet politikai véleménye, de akkor hívják azt politikai aktivizmusnak, ne objektív újságírásnak” – közölte.

Az EP-képviselők bíráló hozzászólásai kapcsán pedig megjegyezte: „Magyarországot évek óta támadják, ennek a valódi oka az, hogy a magyar kormány szembemegy azzal a rossz brüsszeli bevándorláspárti politikával, amelyet rá akarnak erőltetni az összes tagállamra.”

Borítóképünkön Hidvéghi Balázs, a Fidesz-KDNP EP-képviselője az Európai Néppárt képviselőcsoportjának ülésén az Európai Parlamentben (EP) Strasbourgban 2019. július 15-én