Áder János: a New York-i klímacsúcs teljesítette célját

Áder János részt vett és fel is szólalt a hétfői klímacsúcson, majd azt követően az ENSZ esedékes közgyűlése keretében rendezett Fenntarthatósági Fejlődési Célokkal foglalkozó csúcstalálkozón.

A köztársasági elnök szerdán négyszemközti megbeszélést folytatott Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral, akivel szintén elemezték a klímaeseményt és megállapították:

a mostani tanácskozás nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a decemberben esedékes chilei klímakonferencián előrébb lépjenek

és a jövő évi londoni klímacsúcson az eddigieknél ambiciózusabb nemzeti vállalásokat tegyenek az államok a globális felmelegedés megállítására.

Áder János emlékeztetett arra:

a New Yorki-klímacsúcsot az ENSZ-főtitkára azzal a felkéréssel hívta össze, hogy az egyes országok vezetői ne hangzatos ígéreteket tegyenek ott, hanem konkrét cselekvési programokkal, vállalásokkal álljanak elő.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy

Magyarország nem érkezett üres kézzel.

Áder János a plénumon és az ENSZ-főtitkárral folytatott megbeszélésén is

részletesen szólt Magyarország Virtuális Erőmű programjáról, amely iránt több ország érdeklődik és három állam már alkalmazza.

A tíz éve indult program lényege és filozófiája szerint

az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk.

„A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi atomerőmű teljesítményének egy negyede” – mondta Áder János.

„Az októberben esedékes budapesti Víz Világtalálkozó kapcsán az ENSZ-főtitkára elismerően szólt azokról az erőfeszítésekről, amelyeket Magyarország a vízválság megelőzése érdekében tesz” – fogalmazott az államfő.

A klímacsúcson elhangzottakkal összefüggésben Áder János elmondta, hogy nem minden ország tett újabb felajánlásokat, voltak, amelyek csak ratifikálták a 2015-ös párizsi klíma megállapodásban foglaltakat.

Magyarország vállalásai közül kiemelte, hogy

az ország meg fogja tízszerezni 2030-ig a naperőművi kapacitását. Ezen kívül, szintén 2030-ra Magyarország befejezi a szén energetikai hasznosítását és „nem mondunk le az atomenergiáról”.

Utóbbi kapcsán Áder János úgy fogalmazott, hogy Magyarország egyetért a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, az OECD-vel és azokkal a tudósokkal, akik szerint a párizsi klímavállalás nem teljesíthető az atomenergia használata nélkül.

„Kevés olyan ország lesz 2030-ban, amely elmondhatja magáról, hogy a megtett intézkedések következtében az általa megtermelt áram több mint 90 százaléka széndioxid-mentes lesz. Magyarország ezen kevés országok sorába fog tartozni”

- jelentette ki az államfő.

Kitért arra is, hogy

2050-re legalább 30 százalékkal kell javítani az épületek energiahatékonyságát.

Mint mondta, ehhez az első lépést Magyarország már megtette, hiszen

január elsejétől nagyon szigorú szabályok vonatkoznak az újépítésű házakra, a következőkben pedig azt vizsgálják majd, hogy a régebben épült házaknál miként lehet az energiahatékonyságot a következő15-20 évben javítani.

Szintén vállalta Magyarország, hogy

2030-ig a 25 ezer főnél nagyobb lélekszámú településen a közösségi közlekedésben csak elektromos buszok közlekedhetnek.

Áder János elmondta végül azt is, hogy Magyarország 2050-ig jelentősen szeretné növelni erdőterületei nagyságát.

Borítókép: Áder János köztársasági elnök felszólal a Fenntartható Fejlődési Célokról szóló csúcstalálkozón az ENSZ-ben, a világszervezet New York-i székházában 2019. szeptember 25-én.