2019.03.05. 14:27
Húshagyó kedden vége a bulinak, következik a nagyböjt - a busók is égetnek még koporsót ezen a napon
Ezen a napon ér véget több híres farsangi-télűző fesztivál, például a velencei karnevál és a mohácsi busójárás, ahol ma nem lepik el turisták a várost. Egyenek meg minden húst, amit tudnak - a maradék majd elfogy a torkos csütörtökön. Ha húshagyókedden süt a nap, tudja meg: bő esztendő várható.
A nagyböjtöt megelőző utolsó nap a húshagyókedd a keresztény egyházi évben: ezen a napon, hamvazószerda előtt lehet az előírások szerint utoljára húst enni. Ekkor ér véget a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangi időszak, amelyről a Magyar Néprajzi Lexikon szócikkében olvashatnak részletesebben. A 40 napos nagyböjt kezdete ugyanúgy mozgó dátumú, mint a húsvét. Az utolsó "bulis" nap, a húshagyókedd mindig a húsvéttól visszafelé számított hetedik vasárnap utáni kedd. A népi időjóslás azt tartja, hogy ha húshagyókedden süt a nap, bő esztendő várható, ha pedig csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak majd a tyúkok.
Hús vagy hullaház?
A nagyböjt, a„húshagyó" táplálkozási időszak után húsvét vasárnapján szabad először magunkhoz venni - maga az ünnep magyar elnevezése is erre utal. A karnevál szó egyik etimológiája szerint a szó a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét. Egy harmadik megoldásról is olvastunk már, miszerint a karnevál valójában a hullaház szolgáját jelenti. E szerint a rómaiaknál a hullaravatalozó hely neve carnarium volt, ebből alakult ki a Karnevál szó.
A riói karnevál utolsó napja. Fotók: MTI
Húshagyókedd a farsangi szezon utolsó napja, amit sok helyen karnevállal, felvonulással ünnepelnek. Ezen a napon ér véget például a velencei karnevál, Rio de Janeiro híres karneválja, a New Orleans-ban tartott Mardi Gras, és országunk leghíresebb télűző fesztiválja, a busójárás is - Európa talán legfurcsább ilyen fesztiváljáról pedig itt olvashatnak. Annyit elárulunk, hogy felnőtt emberek zsáknak öltözve, állati húgyhólyagokkal csapkodják a résztvevőket.
A busójáráson a vasárnap a turistáké, de kedden inkább a város lakói ünnepelnek. Ezen a napon - az idei programban is megnézhetik - már nem kelnek át a busók csónakokon a Dunán a Mohácsi-szigetről, ahogy a fesztivált életre hívó legenda is írja. A városban gyülekeznek, járják az utcákat, és máglyán égetik el a város fő terén a telet jelképező koporsót.
Nem ér véget vasárnap a busójárás, még hétfőn és kedden is járnak házról házra a busók Mohácson.
Ijesztő maszkokkal zavartak el egy rakás babonás törököt
Régen farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd estéjéig tartott a mulatság, olvastuk a busójárás hivatalos oldalán: a farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöztek maskarába. Ugyanitt írják, hogy a törökűzés legendájának, amellyel Mohácson a hagyomány eredetét magyarázzák, aligha van történeti alapja. A monda, ha valaki nem ismerné, a következő:
Az őslakos sokacok a Mohács-sziget mocsárvilágában rejtőztek el a török megszállók elől. Úgy döntöttek, maguk próbálják meg előzni Mohácsról az ellenséget. Ijesztő álarcokat vettek magukra, és saját készítésű zajkeltő eszközökkel felszerelkezve átkeltek a Dunán az éj leple alatt. Kizavarták a babonás törököket a városból, akik rémülten, fejvesztve menekültek.
Ez a fotó vasárnap készült, de húshagyókedden máglyán égetik el a busók a telet jelképező koporsót. Turista viszont messze nem lesz annyi körülöttük, mint két napja.
A rémisztő maszkokba öltözött, kereplő, kolompoló, ordítozó busók célja az lehetett inkább, hogy házról házra járva jókívánságokat mondjanak, elvégezzék varázslataikat - és elfogadják az ezért járó bőséges étel- és italadományt. A híres mohácsi farsangi fesztivált egyébként egy 1783-as feljegyzés említi először, de a magyarlakta területeken szinte mindenütt kapcsolódnak érdekes gonoszűző, tisztító, termékenységvarázsló szokások a "farsang farkához". Ilyen például az állatlakodalom, a hamis bíróság, a téltemetés - koporsót, szalmabábut égettek többnyire -, a tréfás temetés, ahol nem csak a telet, hanem a falu bűneit is eltemetik, a sardózás, a már említett busó- és a kuka (dőre) járás, állatalakoskodás - olvastuk a Startlap cikkében és a Magyar Néprajzi Lexikonban.
Theresa May kifigurázása a düsseldorfi farsangi felvonuláson.
A sardózásnál nyársat hordoznak magukkal a házról házra járó legények, azon gyűjtik a finom falatokat. A zsákmányt később közösen megeszik - ahogy a hivatalos közleményekben írnák, "elfogyasztásra kerül". De kicsúfolták ezen a napon a farsangi időszakban el nem kelt fiatalokat: volt, ahol az "agglegénnyel" húzattak tuskót, volt, ahol a pártában maradt lányt tréfálták meg. Zala megyei falvakban a maskurázás volt szokásban: a gyerekek napközben, a felnőttek este járták a házakat házi készítésű jelmezekben. Előbbiek cukorkát, édességet kaptak, utóbbiak ételt és gyanítjuk, hogy nagyobb mennyiségű italt is.
A Gille nevű karneváli rend tagjai a belgiumi Binche városának karneváljának keddi zárónapján.
"Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon"
Hamvazószerdán aztán szórhatták a hamut másnapos, böjtölő fejükre, de a torkos csütörtök még utoljára mindenkit megvigasztalt húsvét előtt. Ezen a napon fogyasztották el a farsangi maradékokat, miután egy napra belekóstoltak a böjtölésbe - a Magyar Néprajzi Lexikonban is ez áll, de a wikipédia például azt írja, ez a nap eredetileg a húshagyókedd előtti csütörtök lehetett. A magyarázat: az államszocializmus időszakában igyekeztek elsorvasztani az egyházi ünnepeket, jeles napokat, ilyen volt a torkos csütörtök is. Magyarországon később - valószínűleg takarékossági okokból - egy héttel eltolva élesztették újra. Így el lehetett fogyasztani a böjt idején tiltott farsangi maradékokat. Azokban az országokban ugyanis, mint például Lengyel-, Olasz- vagy Németország -, ahol a hagyomány folyamatos, ma is a farsang farka előtti csütörtököt jelenti ez a nap.
A baszkföldi Lesaka fesztiválján zsáknak öltözött emberek csapkodják állati húgyhólyaggal a résztvevőket. Ennél furcsább télűzésről még nem hallottunk, rendkívül szórakoztató lehet.
A wikipédia szócikke úgy magyarázza, a régi magyar népszokás szerint is a hamvazószerda előtti napon, azaz húshagyó kedden kellett elfogyasztani az utolsó húsételeket. Ezt követően a háziasszonyok a főzőedényeket a szokásosnál is alaposabban mosták el, nehogy hús- vagy zsírmaradványok kerüljenek a nagyböjt ételeibe. Lehetséges az is, hogy többféleképpen élt a szokás, és nem minden tájegységnél, vallási felekezetnél esett ugyanarra a napra a legális torkoskodás. A keresztény területeken azonban tény, hogy általában a torkos csütörtök a farsangi főszezon, a karnevál első napja, nem úgy, mint nálunk.
Ma sem ismeretlen a hazai éttermekben a torkos csütörtök: egyre kevesebb helyen, de van, ahol akciókkal várják ilyenkor az éhes vendégeket.
A böjtnek a vallásos vonatkozástól eltekintve, gyakorlati haszna és feladata is lehetett: megtisztítani a szervezetet a nehéz, kevésbé vitamindús téli ételek után. Mi azt hittük, feltaláltuk a spanyolviaszt, amikor gyomnövényekből főztünk, de édesanyánk generációja még vidéken ette sok növény csíráját, hajtását, amint kitavaszodott, pótolandó a vitaminokat - akkor még nem volt télen-nyáron elérhető szinte minden gyümölcs vagy zöldség, amit megkívánunk. A böjt vallásos magyarázatáról és értelméről olvashatnak egy korábbi cikket itt, az egészségügyi vonatkozásairól pedig egy másik korábbi írásunkból tudhatnak meg többet. A dietetikus azt mondja: egészségi állapottól függ, hogy böjtölhetünk-e, és a gyerekekre, idősekre külön oda kell figyelni. A megengedőbb egyházi előírás csak mértékletességet és heti két - szerda, péntek - húsmentes napot ír elő, de vannak olyan felekezetek, ahol a napi egy étkezés az előírás.