Rákbetegek esnek el a PET/CT vizsgálattól az új rendszer bevezetése miatt

Az utóbbi hónapokban 70 százalékkal kevesebb páciens kapott beutalót PET/CT vizsgálatra. Nem a beteg kevesebb, a beutalási rend rossz – írja a Népszava.

A korábbi papíralapú beutalást elektronikus felületre terelte a kormányzat a nyár közepén. A változtatás részleteit miniszteri rendelet pontosította volna, ám ez a mai napig nem készült el. Ennek ellenére már használják az új rendszert, ami azt jelenti, hogy – szemben a korábbival, amikor elég volt az orvosnak papíron beküldenie a PET/CT bizottságnak írt javaslatot –, a mostani rendszerben egy online felületen kell a beteg összes adatát, kórtörténetét feltölteni. Ráadásul a korábbi egylépcsős bírálat is, három lépcsőssé vált.

Ezt a beutalót csak az orvos töltheti ki, a korábbiakkal ellentétben már nem delegálhatják a beteggel kapcsolatos dokumentumok rögzítését a szakdolgozó munkatársaikra. Most még az is gondot jelent az adatok továbbításánál, hogy nincsen szkennerük.

A rendszer nehézkességét jól példázza, hogy az évente a közköltségre rendelhető 30 ezer vizsgálatból, most a pénzügyi év vége előtt néhány héttel még tízezer kihasználatlan – írja a lap.

Tudunk olyan betegről, aki azért nem kapta meg a közfinanszírozást a vizsgálatra, mert az onkológusa elnézte az elektronikus felületen az űrlapot, és így azt hiányosan töltötte ki, nem került fel a lapra, hogy a betegnek primer tüdőrákja van

– mondták az egyik szolgáltatónál. Így viszont elutasították a kérelmet. A beteg végül összeszedte a vizsgálat privát elvégzéséhez szükséges 250 ezer forintot. Ám mint mondta: a következő kontroll vizsgálatra már biztosan nem lesz pénze.

A nehézkes és átláthatatlan ügyintézésnek az lett a következménye, hogy az orvosok és betegek egy része elfordult a rendszertől. Van olyan területi onkológiai centrum, amely már egyáltalán nem kér betegeinek ilyen vizsgálatot, mondván: nem kínlódnak vele. Az országban működő nyolc szolgáltató együtt július óta a korábbi havi 500-zal szemben már csak 100-150 vizsgálatot végez.

A lap megkeresésére, Szilvási István professzor, a Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozat elnöke azt mondta: a szisztéma transzparens átalakítása szükséges és időszerű volt. Az is érthető, ha egy – egyébként informatikailag jól működő – rendszer akadozik a bevezetésekor. Reméli, hogy az EMMI és a NEAK egyszerűsíti a rendszert, hiszen minden szereplő érdeke, hogy a lehetséges és szükséges számú vizsgálatokat elvégezzék. Szerinte ehhez szükség van arra, hogy több esetben adjanak automatikusan engedélyt, és egyszerűsítsék az adatközlést is.