Ország-világ

2017.07.22. 11:36

Trágárságtól hangos a magyar közélet: minden idők legdurvább választási kampánya jöhet ősztől

Csicskázás, tolvajozás, káromkodás - egyre gyakrabban hallható megnyilvánulások a közéletben. A politikusok kommunikációs eszközként használják a kocsmai stílust, amivel nemcsak a közbeszédet, de a társadalmat is rossz irányba terelik.

Pavló Péter

– Szerintem a következő időszakra bekötöm a gyerekek szemét és betömöm a fülüket, hogy még véletlenül se lássák, hallják azt, amit a politikusaink mondani fognak. Az ugyanis már régen túlment a jó ízlés határán – utalt a közeledő választásokra a kétgyermekes Rózai Andrea, amikor arra kértük olvasóinkat, véleményezzék politikusaink viselkedését.


Másik olvasónk, Cipész Sándor fanyar humorral válaszolt. – Inkább leülök a tévé elé, és végignézem a Quentin Tarantino-életművet. Azokban a filmekben még mindig szebben beszélnek, mint ma a közéletben – mondta. (Tarantino filmjeiben a káromkodás alapelem – a szerk.)

Az ORszágház - az ország egyik legszebb épülete kívülről. Belül sok oda nem illő szó hangzik el.

Az Országház - az ország egyik legszebb épülete kívülről. Belül sok oda nem illő szó hangzik el.

Útszéli stílus

„Az elmúlt 30 év legdurvább kampánya fog következni" – jelentette ki Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter még márciusban, amikor az egyik Kormányinfón arról kérdezték őt a sajtó képviselői, lesz-e csicskázás a kampányban. A felvetés nem véletlen, a „csicskapárt" kifejezés ugyanis Orbán Viktor miniszterelnöktől származik, a jobbikos képviselő Szilágyi György pedig még ezt is meg tudta fejelni, amikor májusban az egyik parlamenti ülésen a neki válaszoló fideszes Dömötör Csaba államtitkárnak azt kiabálta be: „Gyere ki, úgy nyakonb...lak, hogy leszáll a fejed!"

A politikai korrektség olyan nyelvezetet, politikát, viselkedést, eszmét, gondolkodást jelöl, amely igyekszik minimalizálni az egyes vallási, etnikai, kulturális vagy egyéb közösségek megsértését.

Ezek alapján nem túl meglepő, hogy a szakemberek szerint az elmúlt években drámaian visszaesett a politikusok beszédeinek színvonala, és egyre gyakrabban lehet olyan szavakat, kifejezéseket hallani az Országgyűlésben, ami korábban elképzelhetetlen volt.


A problémát maga Áder János köztársasági elnök a májusi elnöki beiktatásán is elismerte. Beszédében akkor úgy fogalmazott, „közbeszédünk színvonala az utóbbi időkben drámai mértékben romlott", utalva többek között a parlamenti felszólalásokban elhangzó durvaságokra vagy épp Bayer Zsolt káromkodásokkal teli publicisztikáira. (Legutóbb a Miskolci Televízió Helyzetkép című politikai műsorában például lemarházta a pápát.) A közelgő választási kampányra pedig azt mondta, szerinte robbanásig fog feszülni a hangulat.

Lázár János szerint kemény kampányidőszakra számítsunk. Fotó: MTI

Régen is durvultak, de…

– Annak idején, amikor Torgyán József keményen „beszólt" Kuncze Gábornak, a folyosón odament hozzá, és megkérdezte tőle, hogy „ugye nem voltam nagyon kemény? És hogy van a felesége?" – mondta Görög Ibolya protokollszakértő, címzetes főiskolai docens, amikor arról kérdeztük, mennyire vesztette el hazánkban a politikai közbeszéd az intelligens jellegét. A szakember szerint ma a zsigeri gyűlölet uralkodott el, a 2000-es évek környékén még megfigyelhető emberi kapcsolatokról már szó sincs.


– Ez azért is rendkívül veszélyes, mert az átlagember úgy gondolja, hogy ha a politikusoknak lehet így beszélni, akkor neki is. Ha azonban kicsit is nyitottabban figyel a dolgokra valaki, az azonnal levonja a konzekvenciát, miszerint ezek kulturálatlanok, „bunkók" – fogalmazott Görög Ibolya.


Hasonló véleményen van olvasóink zöme is – már ami az Országházhoz méltatlan stílusú felszólalásokat illeti.

– Régebben szívesen néztem parlamenti közvetítéseket, mára azonban nincs hozzá gusztusom. Nem hiszem, hogy elődeink az 1880-as években azért építették fel ezt a gyönyörű épületet, hogy ilyen útszéli stílusban beszéljenek benne. Arról már nem is beszélve, hogy mi sem ezért választottuk meg őket – mondta olvasónk, Ajtonyi Károly.


Ezzel némiképp ellentétes véleményen van egy másik olvasónk, Kiss Zoltán. – Ez politika, ahol mindenkinek keményen kell állnia a sarat, és ehhez időnként ez a fajta stílus is hozzátartozik. Akinek ez nem tetszik, ne menjen politikusnak – mondta. Másként látja azonban a helyzetet a protokollszakértő.

Stílusváltás a cél érdekében

Görög Ibolya protokollszakértő.

– Nincs semmilyen írott szabály, ami előírná a viselkedési normákat az Országgyűlés épületében, ugyanakkor úgy érzem, a hely szelleme sugallja, mit lehet és mit nem. Sajnos az elmúlt tíz év hozadéka az „emberi szabadság" elszabadulása. Sőt, miniszterelnökünk deklarálta is, hogy elég a PC (politically correct, politikai korrektség) nyámnyila és elkenős stílusából, mi kimondjuk és kész. Ezt a politikai, sőt a diplomáciai közélet nem viseli el – hangsúlyozza Görög Ibolya.


A szakember szerint a politikai kommunikációnak pont az lenne a lényege, hogy a politikus a közlendőjét úgy mondja el, hogy annak ne legyen éle, de a másik fél gondolkodjon el azon. Ezzel lehet elkerülni a komolyabb viszályokat.



– A diplomácia is eleve azért született meg – a mai napig nemzetközi egyezmény szabályozza –, hogy ne legyen furtonfurt háború – emeli ki a protokollszakértő.


A politológusok szerint ugyanakkor mindennek célja van: a minél egyszerűbb szóhasználat, a káromkodások mind azt sugallják, hogy az adott politikus „a nép gyermeke", egy közülük. Peter Pomerantsev újságíró nemrég publikált tanulmánya szerint az illemszabályok áthágásával erre a képre igyekeznek ráerősíteni a politikusok. Nem mellesleg ezzel a politikai üzeneteket is le lehet egyszerűsíteni, és jóval könnyebb közvetíteni a választók felé.

Régebben szívesen néztem parlamenti közvetítéseket, mára azonban nincs hozzá gusztusom.

 olvasónk, Ajtonyi Károly

Külföldön sem jobb

Úgy tűnik, a hazai helyzet beleillik abba a trendbe, amit az utóbbi években már világpolitikai szinten is megfigyelhettünk. Oroszországtól Amerikáig számos olyan ország (és politikus) jelent meg a színtéren, akik a hazai közbeszédhez hasonlóan nem finomkodnak mondandójuk közlésekor. Viccelődnek a nemi erőszakon (például Donald Trump), vagy épp a másik édesanyját szidják, ahogy tette azt Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök Barack Obamával és Ferenc pápával is. És ez még csak a jéghegy csúcsa.


– Azt hiszem, idehaza még jobban fokozódni fog a durvaság. Rettegve várom, hogy politikusaink mikor mennek bele egymás magánéletébe is a cél érdekében. Kérem szépen, ez nem Amerika, itt ez nem illő! – mondta Görög Ibolya. A szakember szerint a választásokkor minden nyerni akaró párt fogást keres a másik jelöltjén, emiatt pedig a korábbi durvaságot is képesek felülmúlni.

Donald Trump nyers stílusa sokaknál kiverte a biztosítékot. Fotó: MTI

A szakemberek szerint ahhoz, hogy a jelenleg a közbeszédet uralkodó káromkodások és durvaságok eltűnjenek, teljes váltásra lenne szükség. – Az intelligens, ironikus, okos politikusjelöltek, akik tudnának változtatni, sajnos nem rúgnak labdába. Ők nem fognak lemenni a mostani szintre. Ahogy Esterházy Péter mondta: „Az ember egy bizonyos szint fölött nem megy egy bizonyos szint alá."

Nálunk ez nem divat


– A harcos, hímsoviniszta közösségekben (Japán, Korea, még Ukrajna is) fel sem tűnik különösebben, ha verekednek a képviselők. De a mi európai gyökerünk ezt nagyon nem viseli el – véli Görög Ibolya. A protokollszakértő szerint sokszor már egy erősebb hangnemre is felkapjuk a fejünket. A kiabáló embert régen ki is nevették, a halkan odamondott szó viszont ült. – Éppen ezért nemcsak a politikai ellenfeleknek, hanem mindenkinek meg kell adni a tiszteletet – hangsúlyozta a szakember.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában