Július közepéig kell beadatni a barányhimlő elleni védőoltást

Július második hetéig be kell adatni az első bárányhimlő elleni védőoltást, hogy a tanévkezdésre kialakulhasson a védettség.

Évente 35-40 ezer gyerek kapja el a bárányhimlőt Magyarországon, amely az esetek egy részében súlyos szövődményekkel és kórházi kezeléssel jár együtt. Az óvodában, iskolában gyakran járványszerűen végigsöprő betegség kizárólag védőoltással előzhető meg. A hatékony védelemhez két oltásra van szükség, legalább 4 hét különbséggel, ezért a szeptemberben közösségbe kerülő gyermekeknek július közepéig célszerű beadatni az elsőt. Nem csak a kicsikre kell azonban figyelni: a felnőttkori bárányhimlő gyakran súlyosabb lefolyású és a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb.

Nyáron, a tanítási szünet alatt kevesen gondolnak azokra a fertőző betegségekre, amelyek az óvodai, iskolai közösségben könnyen terjednek és időről-időre járványszerűen söpörnek végig a gyerekek között. Tipikusan ilyen a varicella vírus okozta – rendkívül ragályos – bárányhimlő, amely cseppfertőzéssel terjed, és átviteléhez testi kontaktus sem szükséges. A vírus a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, sőt az is elég, ha 20-30 percig közös helyiségben vagyunk a fertőző beteggel, hiszen belélegzés útján is terjed.

A bárányhimlő ellen sokáig nem lehetett védekezni, ráadásul – a felnőttkori szövődmények magasabb aránya miatt – a szülőknek a védőoltás megjelenése előtt azt tanácsolták, hogy a bárányhimlőn jobb gyermekkorban átesni. Ma már tudjuk, hogy a hazánkban évente átlagosan 35-40 ezer gyermeket érintő betegség nem mindig veszélytelen, de védőoltással hatékonyan megelőzhető.

Az az optimális, ha a kisgyermekek tervezetten a közösségbe kerülés előtt, 15 és 18 hónapos korban kapják meg a bárányhimlő elleni védőoltást az egyéb kötelező oltások mellett. Ha idősebb testvér is van a családban, akár korábbi időpontban is oltható a baba

– mondta el Dr. Kulcsár Andrea, infektológus főorvos, gyermekgyógyász, védőoltási szaktanácsadó.

Minden egyéb esetben a második adagot 6 héttel az első adag beadása után célszerű beadni, de a két dózis beadása között legkevesebb 4 hétnek el kell telnie. Praktikusan tehát a szeptemberi óvoda- és iskolakezdés előtt július második hetéig célszerű beadatni az első oltást, majd augusztusban a másodikat is.

Mivel a második adag beadása után 10-14 nappal alakul ki a védettség, nem érdemes halogatni az oltási sor elkezdését! Ha július közepéig megkapja a gyermek az első védőoltást, majd augusztus 20-a előtt a másodikat is, akkor ősszel úgy mehet óvodába, iskolába, hogy védett a bárányhimlő ellen

– mutatott rá Dr. Kulcsár Andrea.

Hozzátette: a varicella vírus elsősorban a 2-8 éves gyerekeket fertőzi meg – világszerte a bárányhimlős betegek 90%-a 15 évesnél fiatalabb gyermek. A betegség többnyire enyhe lefolyású, ám a statisztikák azt mutatják, hogy az orvoshoz forduló betegek 2-6%-ánál különböző szövődmények lépnek fel. A leggyakoribb ilyen a bőr, illetve a lágyrészek bakteriális felülfertőződése, mely akár véráramfertőzéshez is vezethet, de ezen kívül tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat, agyvelőgyulladást is okozhat.

Szövődmények gyakrabban kísérik a fertőzést újszülöttek, felnőttek, várandós nők és immunhiányos betegek esetében, de szakemberek hangsúlyozzák, hogy a legtöbb, szövődményekkel kórházba kerülő gyermek korábban teljesen egészséges volt.

A bárányhimlő ritkán ugyan, de halált is okozhat: a kórházba kerülő betegek között Európa országaiban 0,01% - 5,4% között mozog a halálozási ráta. A kockázat azonban az életkor növekedésével drámaian megugrik, ugyanis a 15 évnél idősebb betegek között 16-30-szorosára nő a halálozás kockázata, az 1-4 éves kor közötti gyerekekhez képest. Az Európai Járványügyi Hivatal adatai szerint a bárányhimlő következményei miatt életüket vesztő betegek többsége korábban ugyancsak egészséges volt. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset végződik a beteg halálával, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában is szerepel a bárányhimlő elleni védőoltás.

Azokban az országokban, ahol a kormányzat – a WHO ajánlását megfogadva – bevezette a vakcinát a védőoltási programba, átlagosan legalább 88%-kal csökkent a bárányhimlős megbetegedések száma, illetve a szövődményes esetek és a kórházi ápolásra szoruló fertőzöttek száma is. Meggyőzőek a német adatok is: miután 13 évvel ezelőtt a németek úgy döntöttek, hogy az állami védőoltási rendbe emelik a varicella vírus elleni vakcinát, a bárányhimlős esetek száma 90%-kal, a szövődményes esetek előfordulása pedig 81%-kal csökkent, minden életkori csoportban. 

Mindezt egyre több uniós tagállam ismeri fel: Németország, Ausztria, Ciprus, Luxemburg, Lettország, Görögország, illetve Spanyolország számos régiója után legutóbb Olaszországban került be a vakcina az állami oltási programba. Hazánkban egyelőre önkormányzati szintű támogatott oltási programok zajlanak, a nemzeti védőoltási rendbe egyelőre nem került be, de már hazánkban is felmerült ennek a lehetősége. 

Kétszer ad, aki gyorsan ad 

A magas hatékonyságú védelemhez két adag védőoltás kell: a vakcináció tapasztalatait nyomon követő kutatók megállapították, hogy már az első dózis is hatékonyan előzi meg a szövődményes eseteket, de a védőoltás második adagja  még tovább növelte a védelem eredményességét, ezzel csökkentve az úgynevezett áttöréses – enyhe lefolyású, de fertőző – esetek előfordulásának arányát.

A közösségbe kerülő gyermekek mellett a bárányhimlő a várandós nőkre, a többgyermekes családokra és a fertőzésen eddig még át nem esett felnőttekre is veszélyes. A felnőttkori bárányhimlő ráadásul rendszerint súlyosabb lefolyású és ezért a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb.

Ezért hangsúlyozzuk, hogy a védőoltás különösen ajánlott a betegségen át nem esett, terhesség előtt álló fiatal nők számára

– fogalmazott dr. Kulcsár Andrea.

Ez annál is inkább fontos, mert a terhesség időszaka alatt a védőoltás beadása ellenjavallt, a tervezett gyermekvállalást pedig a WHO által ajánlott protokoll alapján az oltás beadása után 4 héttel el kell halasztani.

A gyermekgyógyász szakember szerint a bárányhimlő fokozottan veszélyes a többgyermekes családokra, ahol a betegség sokszor járványszerűen söpör végig. A praxistapasztalatok azt mutatják, hogy a még otthon lévő kisebb testvérek betegsége jóval több és erőteljesebb kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart, mint a közösségben lévő első gyermek megbetegedése. A beoltott gyermekek tehát kisebb testvéreiket, társaikat is védik az oviban, suliban.