A roma nyelv nem annyi, hogy dicsak, Buksi

A Dikh TV-n élőben kérdeznek politikusokat, faggatják az utca emberét, de a legjobban a kívánságműsor pörög. Néha kikövetelik tőlük a mulatóst, de inkább roma rapsztárokat és igényes tehetségeket mutatnak. Elkísértük őket egy forgatásra.

“Na, ez pacek nap lesz" – dörzsölte a tenyerét Balogh Lajos, vagyis Lali, amikor csütörtök délután kocsiba szállt. Kétnapos volt a jogsija, de pár lefulladást leszámítva, zökkenők nélkül bejutott Kispestről a Dankó utcába. Ha leállt a motor, dühösen nyomták a dudát a mögötte jövők, hiába ragaszotta ki a T betűt a hátsó szélvédőre. “Nem értem, nem látják?" – szólt hátra Balogh Fruzsinának, vagyis Fruzsinak, akivel még nem házasok, néha mégis férjemnek-feleségemnek hívják egymást. Fruzsi a nyolcadik kerületben nőtt fel, és csak Laliért volt hajlandó kiköltözni Pestszentlőrincre. Eleinte nem is értette, hogy lehetnek már kora este üresek az utcák. A városban akkor kezdődik az élet.

Mindketten az első online cigány tévének, a Dikh TV-nek dolgoznak, és éppen azért igyekeztek a városba, hogy élőben adják az Utca embere című műsorukat. “A legnagyobb, hogy mindig spontának vagyunk" – mondta Lali, és tényleg, az aznapi témát is ott helyben, a Mátyás téren találták ki. “Ha már a Magdolna-negyedben vagyunk, legyen politika! Mondjuk, hogy mit szólnak Sántha Péterné győzelméhez". Az időközi önkormányzati választásokra gondolt, ahol Dopeman és Bolba Márta evangélikus lelkésznő is elindult, mégis a fideszes alpolgármester nyert.

" width="640">

“Gyertek, most már tiszteletbeli cigányok vagytok!" – biztattak minket az Utca embere adása közben Fruzsiék, akik hamar belefutottak egy ismerős gyerekcsapatba. “De jó, itt a Dikh TV!" – kiáltották, és be is hívták őket a Dankó utcai sportpályára, ahol Varga Heléna, a Romani Design kollekciók tervezője tartott cigányfitnesszt.

Miközben Fruzsi és Lali felváltva interjúztak a focizó gyerekekkel, Danyi Roland kamerázott a telefonnal. Roli pár hónapja csatlakozott a Dikh TV-hez, addig otthonról nézte a műsorokat, és annyira tetszett neki, hogy úgy döntött, csatlakozik. “Kértek egy bemutatkozó videót, és tetszett neki, úgyhogy jöhettem" – mondta Roli, aki épp akkoriban költözött Egerből Budapestre. Volt már pénztáros és csomagolóraktáros is, most egy gyorsétteremben dolgozik.

Roli kicsi kora óta műsorvezető akart lenni, volt is egy online rádiója, amit Facebook Rádiónak nevezett el. Jó ötletnek tűnt, hogy a név miatt majd kapni fognak rá, ami valamennyire bejött, de aztán kapott egy üzenetet a Facebooktól, hogy változtassa meg a nevet. Érdekli az operatőrködés, és megtanulta a HTML-t is, ő csinálta a Dikh TV új honlapját.

A Dikh TV ötlete Balogh Elek, a kispesti roma önkormányzat elnökének fejéből pattant ki másfél évvel ezelőtt. “Összeültünk, és arról beszélgettünk, hogy ha a média nem ad teret a romáknak, akkor majd mi toljuk magunkról a pozitív képet" – mesélték Fruzsiék, akik a roma önkormányzatban és a Közös Esély Egyesületben is együtt dolgoznak Balogh Elekkel.

“Amikor megölték a soroksári futónőt, mindenki egyből cigányozni kezdett, de amikor lelőtték a tatárszentgyörgyi cigány kisfiút, arról érdekes módon nem beszéltek annyit". A tévében szereplő romák többsége is inkább árt, mint használ. Fruzsi szerint Győzike a Dikh TV-sek egyik legnagyobb munkaadója, mert “annyira elbutította a népet, hogy az nem ember. Azt hiszik, ilyen a cigány kultúra, pedig csak megkérték, hogy csináljon bohócot magából!" Ennek aztán az lett az eredménye, hogy az emberek azt hiszik, a cigány nyelv annyiból áll, hogy “dicsak, Buksi".

Fruzsiék szerint a köztévén futó Roma Magazinnak még van is egy-egy jó epizódja, de a romák ugyanannyi műsoridőt kapnak, mint más kisebbségek, akik sokkal kevesebben vannak. “Örülnék, ha mások is csinálnának saját tévét, érdekelne, milyen a szerbek zenéje, kultúrája, de így nem tudok utánanézni, mert nem ismerem a nyelvüket. Sok magyar barátom is van, aki nézi a Dikh TV-t" – mondta Lali.

Mivel másfél éve már divatba jöttek a facebookos élő közvetítések, úgy látták, akár ők is csinálhatnának műsorokat, ráadásul elég olcsón. Végül annyira beindult a dolog, hogy a roma önkormányzat irodájában egy stúdiót is felépítettek. A kamerát a polgármester adta nekik, de kaptak eszközöket – még ha némelyiket csak kölcsönbe is – a Fővárosi és az Országos Roma Önkormányzattól is. Plusz jó néhány dolgot, kábeleket és más apróságokat, saját pénzből vettek.

“Eleinte heti egy-két műsort csináltunk. Zenekarokat hívtunk meg, de annyian nézték, hogy elkezdtünk politikai műsorokat is csinálni" – mondták. A Facebookon több mint 64 ezren követik őket, a legtöbb műsort itt adják le, mert a Youtube-csatornára alig marad idejük. Tízen vannak a stábban, és mindenki csinál mindent a műsorvezetéstől a vágáson át a szerkesztésig, teljesen ingyen. A legtöbbjüknek nincs médiás tapasztalata, legfeljebb annyi, mint Rolinak, bár van köztük olyan, aki dolgozott a már megszűnt Rádió C-ben.

Az utóbbi másfél évben csináltak már interjúkat roma politikusokkal, riportoztak a kilakoltatott székesfehérvári romák ügyében, sőt egyszer az Országos Roma Önkormányzat üléséről is kizavarták őket, mert élőben adták a képviselők veszekedését. Ha minden igaz, pár hét múlva Kunhalmi Ágnes is elmegy hozzájuk, aki “olyan kérdéseket fog kapni, amiket mások nem tesznek fel neki". Például, hogy mit csinálna az MSZP a roma önkormányzatokkal, amelyek szerintük kulturális egyesületekként működnek, önkormányzatiságuk nincs, és pénzük is alig.

A fideszesek közül többször hívták már a nyolcadik kerületi Sántha Péternét, egyelőre hiába, és a Momentummal is meggyűlt a bajuk. “Hónapok óta üldözzük őket, de tök felkészületlenek, lehet, hogy azt se tudják, mi az a nemzetiségi törvény. 1993-ban, amikor megalkották, nem is éltek még. De legutóbb azt mondták, nemsokára megtalálják a megfelelő embert, aki tud nekünk nyilatkozni".

A legtöbben persze a zenei műsorokra kíváncsiak. “A gyerekszegénységről beszélünk, erre jönnek a kommentek, hogy kit érdekel, mulassunk már" – méltatlankodott Lali. Ha nagyon alpári hozzászólásokat látnak, azokat ki is törlik. Azt mondják, próbálnak igényes fellépőket hívni, nem mulatósokat, de néha muszáj engedni a közönségnek. “Nehéz megtalálni a határt, hogy fogyasztható is legyen, de igényes is". Vidékre nem nagyon járnak, mert nincs pénzük útiköltségre, pedig szerintük a legtöbb roma közéleti szereplő nem Budapesten él. Ráadásul “a roma kulturális élet Budapesten egyenlő a nullával" – mondta Lali, “leszámítva néhány illatgyertyás megemlékezést".

Szerinte régen más volt a helyzet, amikor a Gödörben tartottak roma összművészeti fesztivált. “A kisebb folklór zenekarok már nem kapnak lehetőséget, sehol sincs minőségi cigányzene, csak mulatósra lehet táncolni. A Szigeten is megszűnt a C sátor, a világzenei színpadra pedig csak nagyobb zenekaroknak van esélyük bejutni. Maximum a romkocsmákban ülő egyetemista fiataloknak tudunk zenélni" – mondta Lali, aki maga is játszik a Lashe Shave (Jó fiúk) nevű együttesben.

Fruzsi és Lali a Dikh TV mellett a Közös Esély Egyesületben dolgoznak, óvodákban és iskolákban terjesztik a roma kultúrát, és érzékenyítő programokat is tartanak nem roma gyerekeknek.

“A közoktatásban alig van szó a romákról. A történelem könyvben annyi van, hogy a rendszerváltás után munkanélküliek lettek, és érdekességként megemlítik a roma holokausztot is, ugyanabban a rovatban, ahol arról írnak, hogy XIV. Lajosnak refluxa volt" – mondta Lali, aki andragógiát tanult, de dolgozott telefonos értékesítőként is. Fruzsi építészmérnöknek készült, de végül nem jelentkezett, mert a nyílt napon úgy érezte, miatta hangsúlyozták annyira, hogy drága lesz elkészíteni a maketteket, és megvenni a számítógépes programot.

Ősztől a Roma Education Fund ösztöndíjas programjában tanul majd pedagógiát, most mindketten az egyesületben végzett munkájukból élnek. Szeretik ezt csinálni, de volt már olyan projektjük, amit egy Soros György-féle donorszervezet támogatott, úgyhogy több ismerősük leügynöközte őket.

Egyikük sem értelmiségi családból származik, a közvetlen rokonaik közt építőipari dolgozók és takarítók vannak, de Lali szerint eleve kérdés, mit jelent az, hogy értelmiségi család. “Nem ezen múlik, hanem azon, hogy én hetedikes korom óta minden reggelt azzal kezdek, hogy elolvasom a híreket" – mondta.

Ettől függetlenül sokszor megtapasztalta, hogy ha felszáll a buszra, odébbhúzzák az emberek a holmijukat, nehogy ellopja őket. Mióta viszont szemüveges, inkább külföldinek nézik, a múltkor egy néni a piacon hangosan kiabálta az arcába, hogy: “Beszélsz magyarul?!"

(Az Abcúg cikke)