Büszkék, de még nincs rá bizottságuk

A megyében hivatalosan 226 értéket tartanak számon a helyi értéktárak. A legtöbbet, 33-at Mindszenten, jóval többet, mint Szegeden és Hódmezővásárhelyen együttvéve. Nyilvánvaló, a különbség nem azt jelzi, melyik település értékesebb, hanem azt, hol vettek észre több nevezetességet. Zsótér Károly mindszenti polgármester azt mondta, kollégái komolyan vették a feladatot. A tárba a Tiszához fűződő halászat, a helyi hálófonás hagyománya és a kubikusság is bekerült.

Mi köti össze a szegedi halbicskát és a megyei önkormányzat festményeit? Az, hogy idén februárban a nevezetes zsebkés a műkincs-gyűjteménnyel egyszerre került be – a tápéi gyékényszövéssel és a dorozsmai szélmalommal együtt – a Csongrád Megyei Értéktárba. Ott most már 64 büszkeségünk szerepel.

Üvegbeton C-vitaminnal

Májusban nőni fog ez a szám, miután a C-vitamint, a megye termál- és gyógyvízkincsét, valamint [namelink name="Losonczi Áron"] csongrádi feltaláló fényáteresztő betonját is fölterjesztették. A felvételről a Csongrád Megyei Értéktár Bizottság dönt, a 2013- ban megalkotott hungarikumtörvény alapján, amely mozgalmat indított el, intézményes keretet adva a nemzeti büszkeségnek. A részletekről a hungarikum.hu-n lehet alaposabban tájékozódni.

A megyei értéktárbizottság félévenként beszámol munkájáról a Csongrád Megyei Közgyűlésnek, legutóbb április 29-én, Makón. Az derült ki, hogy a mozgalomhoz a megye hatvan településéből márciusig 23 csatlakozott, bizottságot hozva létre. 5 helység tervezi, hogy alakít ilyet.

Elmegyünk mellettük

Magyar Anna, a megyei értéktárbizottság elnöke úgy fogalmazott, „nem lankadó küzdelmet" folytatnak azért, hogy az értéktár gyarapodjon. Hozzátette, ahol erre nem fordítanak figyelmet, vagy úgy gondolják, náluk nincs semmi különleges, talán gondoljanak arra: sok értékünk mellett elmegyünk nap mint nap, anélkül, hogy észrevennénk, milyen fontos, mennyire hozzátartozik lakóhelyünk karakteréhez.

A kiszombori rotundát a Dél-Alföld legértékesebb műemlékének tartják. A tatárjárás óta mindent túlélt. Fotó: Kuklis István

Csongrád megyében 16 önkormányzat nem adott tájékoztatást arról, mi a terve ez ügyben, 15 település pedig azt közölte, egyelőre nem tervezi, hogy értéktárat hoz létre – legalábbis a Hungarikum Bizottság, a mozgalom csúcsszerve ezt állapította meg. Elég szigorúan ítélt. Mert a finoman pellengérre állítottak is büszkék arra, amijük van.

Legyen kész a csatorna

– Már hogy a viharba' ne terveznénk az értéktárbizottság létrehozását záros határidőn belül?! Ez ügyben tárgyaltunk is a megyei könyvtár munkatársaival. Csak most minden energiát, figyelmet a csatornázás köt le – reagált kérdésünkre [namelink name="Búza Zsolt"], Baks polgármestere.

– Csatlakozni akarunk, csak nem szeretnénk ezt hebehurgya módon intézni, meg kell keresni a megfelelő kapcsolódási pontokat – mondta [namelink name="Kovács Sándor"] csanádpalotai polgármester. A város civil összefogással alakította emlékparkká Kelemen László sírját és környékét – ő alapította egykor a Nemzeti Színházat.

Kiszomboron pedig ott áll a 11–12. századból való rotunda. A település építészeti emlékeivel csatlakozott is a megyei értéktárhoz, igaz, saját bizottságot még tényleg nem hozott létre. Szó sincs arról, hogy ne lennének büszkék az értékeikre, de ezt az ügyet nem szeretnék elkapkodni – ezt mondta Szegvári Ernőné kiszombori polgármester is.

A magyarság természeti értékeit, különleges termékeit, hagyományait, emberi életműveit, épített örökségét a törvény szerint a nemzeti értékpiramis összesíti. Ennek tetején a hungarikumok foglalnak helyet, ilyen a megyéből a makói hagyma, a szegedi fűszerpaprika-őrlemény és a Pick szalámi. Egy szinttel lejjebb van a szintén fontos javakat összegző Magyar Értéktár, az alatt a megyei, ágazati és a külhoni nemzetrészek értéktárai. Alul foglalnak helyet a települési, tájegységi értéktárak, itthon és a határokon túli magyar közösségekben. Ezek rendre fölterjesztenek egy-egy értéket magasabb kategóriába.